A magyar magánjogi és büntetőjogi kodifikáció története A klasszikus büntetőjog magyar kodifikációja: A reformiskolák és a büntető novellák (1908, 1913, 1928) Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D. gosztonyi@ajk.elte.hu

XIX. század vége: iparosodás, polgárosodás, kapitalizmus(osodás), urbanizáció, társadalmi rétegződés változása Bűnözés jellemzőinek megváltozása Visszaesés, fiatalkorúak Ugrásszerű számbéli növekedés Új típusú bcs.-k Dogmatikus klasszikus BJ-I iskola tehetetlen szerte Európában Finkey: „A BTK-ünknek a visszaesés tekintetében elfoglalt álláspontja tarthatalan.”

A Csemegi-kódex revíziója Az igazságügyi kormányzat már 1888. év májusában megindította a kódex kiegészítésére és módosítására vonatkozó előmunkálatokat 1892: első novellajavaslat (más ügyek miatt nem vették tárgysorozatba) Tudományos tervezetek: 1898, 1901, 1903 Vitakérdés: teljes revízió vagy szűkebb novelláris javítás kell-e

Kelemen Samu OGY képviselő, 1906 “A büntető törvénykönyv gyökeres revíziója 20 év óta folyamatban van. Az igazságügyi miniszterek azzal az ambícióval rendelkeztek, hogy minden törvényre saját egyéniségük bélyegét akarták ráütni. Így fordulhatott az elő, hogy az elődeik által már benyújtott törvényjavaslatot visszavonták átdolgozás végett. Bizakodom, hogy az igazságügy miniszter úr lesz az a hóditó királyfiú, ki az aranyczipellővel megváltja a hamupipőkét eddigi szenvedéseitől.” Képviselőházi Napló

Günther Antal igazságügy miniszter, 1908 „A büntetőtörvénykönyv revíziója kérdésében majd húsz esztendeig a körül folyt a vita, vajon egy általános revízió következzék-e be, vagy pedig szűkebb keretű novella által történjék az orvoslás. Ezen a kérdésen átestünk, és én arra az álláspontra helyezkedtem, a melyre hivatali elődöm helyezkedett, hogy novella utján orvosoljuk a legsürgősebb és legégetőbb bajokat.” Képviselőházi Napló

Nagy Emil OGY képviselő, 1908 “Ha figyelemre méltatjuk az előző rendszernek törvényhozási alkotásait, be kell ismernünk, hogy a sok rossz törvény között ez a büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex egyike a legrosszabbaknak.” Képviselőházi Napló

Visontai Soma OGY képviselő, 1908 „Különösen helytelennek tartom azt, hogy egy olyan országban, a hol politikai tévedések, közigazgatási visszásságok, a kisemberek érdekeinek épen politikai irányban való teljes figyelmen kívül hagyása megállapítható, minden rombolásáért és minden romlásért, a mely bekövetkezett, éppen olyan kiváló jogász, mint Nagy Emil t. barátom egyedül és kizárólag Csemegi kódexét tegye felelőssé.” Képviselőházi Napló

Reformiskolák Gönczöl: „A századfordulón a társadalomtudományi rangra emelkedő kriminológia a klasszikus büntetőjogi iskola legalapvetőbb tételeit kérdőjelezte meg.” Tettesközpontú irányzatok

1836 Adolph Quételet kriminálszociológia Physique social (Társadalomfizika) Bűnözőket és bűnözést a társadalom „készíti elő” Okai a társadalomban keresendők Rossz társadalmi helyzet, nyomor, szegénység, alkoholizmus, társadalmi környezet, műveletlenség Társadalom általi ‘determinizáció’ Megoldást BJ-on kívüli eszközökkel kell megtalálni

1876 Cesare Lombroso kiminálantropológia L’uomo deliquente (A bűnöző ember) Okai az emberben keresendők Stigmák Betegségek, testi rendellenességek, öröklött hajlamok

Kicsi koponya, nagy állkapocs, keskeny és alacsony homlok, nagy fülek, erős szőrzet, korai ráncosodás, színvakság Hangutánzó szavakat tartalmazó beszéd használata Korai nemi ösztön Tetoválás

Vérvonal általi ‘determinizáció’ Megoldást a gyógyításban kell megtalálni Bűnözők osztályozása (született, szokásos, alkalmi, szenvedély- és őrült bűnözők) Bűnözők előre felismerhetők  megelőzés (kórház, deportálás, életfogyt. szabveszt, kiirtás)

Két iskola egymással szemben áll Finkey: „A századfordulóra képződik egy terza scuola, mely emancipálja magát mindkettőnek túlhajtásai alól s ezzel helyreállítja a büntetőjog alaptanának tisztaságát és önállását.” Franz von Liszt (1889: Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület megalakítása) Tettes tettének vizsgálata

Mo.: közvetítő iskola: szintetizálás Finkey, Angyal, Vámbéry, Fayer, Bernolák, Irk

Bűnözés komplex vizsgálata Statisztikai adatszolgáltatáson alapuló elemzések Individualizáció (Arisztotelész: „A nem egyenlőkkel egyenlően elbánni a legnagyobb igazságtalanság.”) Fiatalkorúak Alkalmi bűnelkövetők kezelése Súlyos esetek elkülönítése (visszaesők, megrögzöttek, közveszélyesek, abnormálisak) Javítás, megelőzés kiemelt szerepe a kevésbé súlyos eseteknél (BJ eszközök ultima ratio jellegűek)

I. büntetőnovella 1908:36. tc. A büntető törvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról Balogh Jenő Fiatalkorúak + feltételes elítélés

I. büntetőnovella Feltételes elítélés: alkalmi elkövetőkre, kiszabott büntetés felfüggesztése (belga-francia modell): 1 hónapot meg nem haladó fogházbüntetés esetében ítélet 3 évre felfüggeszthető (nem, ha ‘alkalmiság’ nem feltételezhető (pl. aljas indok, 10 éven belül büntetve volt)) Fiatalkorúak: 12-18 között számít valaki fiatalkorúnak, megelőzést szolgáló büntetések (rövid tartamú közös elhelyezésű szab.veszt. helyett: dorgálás, elkülönített szab.veszt., házi felügyelet, házi/iskolai fenyítés), próbára bocsátás (angol-amerikai modell): ítélethozatal elhalasztása 1 évre

2011. szeptember 1-ig létezett I. büntetőnovella Belátási képesség helyett ‘értelmi és erkölcsi fejlettség szükségessége’ (fogalom nincs meghatározva  bírói mérlegeléstől függ) (Balogh: „különbséget tudjon tenni jó és rossz, megengedett és büntetendő, erkölcsös és erkölcstelen között”) 1913:7. tc: fiatalkorúak bíróságának felállítása 2011. szeptember 1-ig létezett

Fiatalkorúak bírósága Létrehozásakor elsősorban az amerikai gyakorlatra támaszkodtak, ahol a gyermekvédelem és a büntető jogszabályok közt elhelyezett fiatalkorúak bíróságát valójában nem szorosan vett ítélkező bíróságnak, hanem a bűncselekményt elkövető gyermekek és fiatalkorúak megmentésére hivatott hatóságnak tekintették. Judge Lindsey (Denver): “ez a sajátos elkövetői kör felett ítélkező bíróság inkább iskola, mint törvényszék”

1913:7. tc a fiatalkorúak biróságáról 1. § Minden kir. törvényszéknél, amelynek büntető hatásköre van, fiatalkorúak biróságát kell alakitani. Az igazságügyminiszter ily biróságot alakithat a kir. törvényszék székhelyén kivül levő egyes kir. járásbiróságoknál is, amelyeknél arra a fiatalkorú terheltek nagyobb száma miatt vagy más fontos okból szükség van.

1913:7. tc 2. § A fiatalkorúak mindegyik biróságához az igazságügyminiszter egy-egy birót jelöl ki (fiatalkorúak birája) annak a biróságnak itélőbirái közül, amelynél a fiatalkorúak birósága alakitva van. 5. § A fiatalkorúak bírósága mellé a közvád képviseletére a kir. ügyészség vezetője a kir. ügyészség egyik tagját jelöli ki (fiatalkorúak ügyésze).

1913:7. tc 6. § A fiatalkorúak bírósága a fiatalkorú terhelt részére, ha választott védője nincs és a védelem czélszerünek mutatkozik, az erre jelentkező ügyvédek, ügyvédhelyettesek vagy ügyvédjelöltek közül az eljárás bármely szakában védőt rendel ki. 7. § Az igazságügyminiszter a fiatalkorúak bírósága mellé a pártfogói tennivalókban jártas férfiak vagy nők közül a szükséghez képest egy vagy több pártfogó tisztviselőt nevezhet ki, aki a bíró utasitása szerint jár el.

85% 65% A királyi járásbíróságok 1911-ben összesen 4884 fiatalkorút sújtottak büntetéssel, ebből 72%-át dorgálásra, 7%-át próbára bocsátásra, 6%-át javító nevelésre, 10%-át 1–15 napig terjedő, míg 5%-át ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélték. A királyi törvényszékek pedig 3974 fiatalkorút sújtottak büntetéssel, mely 46%-át dorgálásra, 8%-át próbára bocsátásra, 11%-át javító nevelésre, 8%-át 1–15 napig, míg 5%-át ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélték.

Bernolák Nándor “Az új novella érdeme, hogy amíg az addigi szabályozás szerint a fiatalkorú bűntettest néhány napra lezárták, azután kidobták újból az utcára, ahol (természetesen) folytatta életmódját, addig új anyagi jog biztosítja, hogy a bíró a fiatalkorúak egyéniségét és viszonyait vizsgálva különbséget tudjon tenni közöttük.”

Dologházi törvény 1913:21. tc. A közveszélyes munkakerülőkről Csavargók, koldulók, munkakerülők + visszaesők 1. § Az a keresetre utalt munkaképes egyén, aki munkakerülésből csavarog vagy egyébként munkakerülő életmódot folytat, kihágás miatt (…) büntetendő. Bernolák: „Akik e törvény rendelkezései alá esnek, az akaraterő teljes hiánya és az erkölcsi nihilizmus jellemzi. De a társadalmi életnek nem tudatos ellenségei.”

Dologházi törvény Visszaeső: tv-ben meghatározott büntetendő cselekmény miatt már volt büntetve, és az utolsó büntetés letöltése utáni két éven belül újfent elköveti Dologház: határozatlan tartamú szab.veszt., rendesen kiszabott szab.veszt. helyett vagy után, 1-5 év , munkáltatás, cél a rendes életmódra szoktatás Országos bírói gyakorlatban azonban megbukott: 1916 (csúcs): 106 beutalás, 1939: 4 beutalás

II. büntetőnovella 1928:10. tc. A büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról Megrögzött bűntettesek 36. § A bíróság ítélettel határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés kiszabása nélkül szigorított dologházba utalja azt a bűntettest, aki az élet, a szemérem vagy a vagyon ellen különböző időben és egymástól függetlenül legalább három büntettet követett el és a törvény értelmében halálbüntetés kiszabásának nincs helye, ha megállapítja róla, hogy az utolsó és az azt közvetlenül megelőző bűntettet öt éven belül követte el és hogy bűncselekményeket üzletszerűen követ el vagy bűncselekmények elkövetésére állandó hajlamot mutat (megrögzött bűntettes).

II. büntetőnovella Állandó hajlam  37. § Hogy megrögzött bűntettes-e a terhelt, ennek megállapításánál figyelembe kell venni egyéniségét, életmódját, életviszonyait, a bűncselekmények elkövetésének körülményeit (…) 37. § Szigorított dologházba csak oly egyént lehet utalni, aki az ítélet hozatalakor életének huszonegyedik évét már betöltötte s a 36. §-ban említett legalább három bűntettet tizennyolcadik életévének betöltése után követte el.

II. büntetőnovella 39. § A szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamát a bíróság az ítéletben határozza meg; a legrövidebb tartam azonban három évnél kevesebb nem lehet. A szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának letelte után az elítélt az igazságügyminiszterhez folyamodhatik és tőle feltételes szabadságra bocsátását kérheti; ha ezt az igazságügyminiszter nem találja teljesíthetőnek, az elítélt kérését minden következő évben egyszer megismételheti.

45. § Az igazságügyminiszter az elítéltet a szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának (39. §) elteltével a felügyelőhatóság meghallgatása után feltételesen szabadságra bocsátja, ha az elítéltnek az intézetben tanusított magaviseletéből és a munkában kifejtett szorgalmából alaposan lehet arra következtetni, hogy a szabadonbocsátása esetében a jogrendet és a közbiztonságot újból veszélyeztetni nem fogja s munkás és rendes életmódot fog folytatni. 46. § A feltételes szabadságra bocsátás tartama három év. Ha a feltételes szabadságra bocsátott ez alatt az idő alatt munkás és rendes életmódot folytat, a szabadonbocsátás véglegessé válik; ha ellenben erkölcstelen, iszákos vagy munkakerülő életmódot folytat vagy a felügyeleti szabályokat más módon súlyosan megszegi, a bíróság e tények megállapítása után elrendelheti visszaszállítását a szigorított dologházba. Az ily módon visszaszállított a szigorított dologházba visszaszállítás elrendelésétől számított öt év eltelte előtt feltételes szabadságra újból nem bocsátható.

III. büntetőnovella 1948. évi XLVIII. törvény Csemegi-kódex „legkirívóbb fogyatékosságainak felszámolása” és a „leghaladóbb elvek érvényre juttatása” Átpolitizált kommunista típusú szigorítás (1950. évi II. törvény Btá.) (1961. évi V. törvény Btk.)