BEVEZETÉS AZ ANALITIKUS FILOZÓFIÁBA

Vizsga Előadások: Összefoglaló irodalom: http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html Összefoglaló irodalom: Boros Gábor, Filozófia, Akadémiai Kiadó, 2007. A. C. Grayling, Filozófiai kalauz, Akadémiai Kiadó, 1997. 1-362. o.

Magyar nyelvű ajánlott irodalom Logika: Madarász Tiborné, Pólos László, Ruzsa Imre, A logika elemei, Osiris, 2005. Metafizika: Huoranszki Ferenc: Modern Metafizika, Osiris, 2001. Nyelvfilozófia: Farkas Katalin, Kelemen János, Nyelvfilozófia, Áron Kiadó, 2002. Ismeretelmélet: Forrai Gábor, Mikor igazolt egy hit?, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2002. Tudományfilozófia: Laki János (szerk.), Tudományfilozófia, Osiris–Láthatatlan Kollégium, 1998. Elmefilozófia: Ambrus Gergely, A tudat metafizikája, Gondolat, 2007.

Angol nyelvű ajánlott irodalom W. H. Martinich, D. Sosa (eds.): A Companion to Analitic Philosophy, Blackwell, 2005. J. Dancy: Introduction to Contemporary Epistemology, Oxford, 1985. M. F. Goodman, R. A. Snyder: (eds.): Contemporary Readings in Epistemology, Prentice-Hall, 1993. C. Wright, B. Hale (eds.): A Companion to the Philosophy of Language, Blackwell, 2000. M. H. Salmon et al. (eds.): Introduction to the Philosophy of Science, Prentice Hall, 1992.

A filozófia diszciplínái Logika: az érvényes következtetés elmélete igazság, következtetés, szükségszerűség Nyelvfilozófia: a nyelv filozófiai természetének vizsgálata jelentés, jelölet, beszédaktus Metafizika: a valóság végső természetének vizsgálata tulajdonságok, tárgyak, idő, okság, valószínűség Ismeretelmélet: a tudás mibenlétének és feltételeinek tana tudás, kétely, érzékelés Tudományfilozófia: a tudományok filozófiai kérdéseinek vizsgálata igazolás, magyarázat, indukció Elmefilozófia: az elme elme és agy viszonya, tudatosság, intencionalitás

A 20. század filozófiája Angolszász filozófia: Anglia, USA érvelő nyelvhasználat problémacentrikus (cikkek) fogalmi elemzés analitikus filozófia: Russell, Wittgenstein neopozitivizmus: Carnap, Schlick tudományfilozófia: Kuhn, Lakatos Kontinentális filozófia: Németország, Franciaország metaforikus nyelvhasználat „nagy” filozófiai kérdések történeti és egzisztenciális orientáció fenomenológia: Husserl egzisztencializmus: Jaspers, Sartre hermeneutika: Heidegger, Gadamer

A filozófia nyelvi fordulata Anglia, 20. század első évtizedei Minden filozófiai probléma nyelvi probléma: abból származik, hogy nyelvünk nem megfelelő. A cél tehát olyan nyelv létrehozása, amelyen mindaz kifejezhető, ami egyáltalán mondható. Russell: „A nyelvtan tanulmányozása sokkal több fényt deríthet filozófiai problémákra, mint azt a filozófusok gondolják.” Wittgenstein: „A nyelv határai világom határai.”

Gottlob Frege Életrajz: Fontosabb művei: 1848-1925, Wismar Göttingenben matematikát tanul magántanár Jénában „alárendelt jelentőségű és az egyetem számára minden különös előnyt nélkülöző” Fontosabb művei: Fogalomírás, 1879 Az aritmetika alapjai, 1884 Jelentés és jelölet, 1892 Az aritmetika alaptörvényei I., 1893; II., 1903

Frege munkássága Fogalomírás, 1879: a modern szimbolikus logika kezdete A ⊃ B: A B A mondatokat nem alany-állítmány szerkezetben, hanem függvény-argumentum szerkezetben kell elemezni Jelentés és jelölet, 1892: a logikai szemantika kezdete A jelentés központi egysége nem a szó, hanem a mondat. Az aritmetika alapjai, 1884: a számfogalom logikai definíciója „0 az a szám, amely az «önmagával nem azonos» fogalomhoz tartozik” „1 az a számosság, amely a «0-val egyenlő» fogalomhoz tartozik”

Bertrand Russell Életrajz: Néhány fontosabb műve: 1872-1970 matematikai tanulmányok attachè Párizsban Cambridge, Trinity College Néhány fontosabb műve: Russell-Whitehead, Principia Mathematica, 1910-13 A filozófia alapproblémái, 1912 Bevezetés a matematika filozófiájába, 1919 Filozófiai fejlődésem, 1959

Russell és a matematika Russell-paradoxon, 1903 Létezik-e minden halmazok halmaza? U ≔ {H ∈ U | H ∉ H} A halmaz (fogalom terjedelme) felől nem lehet a számfogalomhoz eljutni → Frege programja romba dől „Tudományos szerzővel aligha történhet kellemetlenebb dolog, mint az, hogy éppen befejezett munkája alapját megrendítik.” Kiút: típuselmélet 0-típus: „emberek” 1-típus: „bölcsnek lenni” 2-típus: „fő erénynek lenni” Russell-Whitehead: Principia Mathematica, 1910-13

Ludwig Wittgenstein Életrajz: Néhány fontosabb műve: * 1889, Bécs Russell tanítványa Cambridge-ben I. világháború: Tractatus 1923, tanító Kirchbergben 1929, visszatér Cambridge-be 1947, visszavonul † 1951, „csodálatos életem volt” Néhány fontosabb műve: Tractatus logico-philosophicus, 1921 Filozófiai vizsgálódások, 1953

Tractatus logico-philosophicus „1 A világ mindaz, aminek az esete fennáll. 1.1 A világ tények és nem dolgok összessége. 1.11 A világot a tények határozzák meg és az, hogy ez az összes tény. 1.12 Mert a tények összessége határozza meg azt, hogy minek az esete áll fenn, és úgyszintén mindazt, aminek esete nem áll fenn. 1.13 A tények a logikai térben ─ ez a világ. 1.2 A világ tényekre oszlik. 1.21 Vagy fennállhat valaminek az esete, vagy nem állhat fenn, és ugyanakkor minden egyéb marad azonosan. 2. Aminek az esete fennáll, a tény nem más, mint körülmények megléte.”

„Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell” „6.54. Az én kijelentéseim oly módon nyújtanak magyarázatot, hogy aki megért engem, végül felismeri azt, hogy értelmetlenek, ha már fellépvén rájuk, túllépett rajtuk. (Úgyszólván el kell hajítani a létrát, miután felmászott rajta.) Meg kell haladnia ezeket a tételeket, akkor látja helyesen a világot. 7. Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”

A Bécsi kör Moritz Schlick Rudolf Carnap Otto Neurath Richard von Mises Kurt Gödel Herbert Feigl

A Bécsi kör 1907: Frissen végzett fiatal természettudósok kezdenek összejárni 1922: Moritz Schlick lesz az Induktív Tudományok Filozófiája és Története Tanszék vezetője Boltzmann után 1924: Tanulmányozzák a Tractatust 1929: Megalakul az Ernst Mach Társaság; könyvsorozat indul: Schlick-Frank (szerk.) Írások a tudományos világfelfogáshoz; Neurath megírja a Kör kiáltványát: Tudományos világfelfogás 1930: Folyóirat: Erkenntnis 1931: A mozgalom neve: „logikai pozitivizmus” (Feigl) 1936: Schlicket meggyilkolják 1938: a tagok emigrálnak

A tudományos világfelfogás „A tudományos világfelfogást alapvetően két vonás jellemzi. Először, empirista és pozitivista: tudás csak a tapasztalatból származhat, és azon alapszik, ami közvetlenül adott. Ez szabja meg a valódi tudomány határait. Másodszor, a tudományos világfelfogás sajátos módszert alkalmaz, a logikai elemzést. A cél az, hogy a logikai elemzés tapasztalati anyagra való alkalmazásával létrehozzuk az egységes tudományt.” (Neurath, A Kör kiáltványából)

Logikai pozitivizmus Pozitivista hagyomány Bacon: „doctrina positiva” Comte: a pozitívan adott tények és szabályszerűségek tudománya; a mögöttes okok és lényegek elutasítása Mill: a pozitivizmus megalapozása az induktív logika segítségével Logikai pozitivizmus (neopozitivizmus) a pozitivista hagyomány és a századfordulón kialakuló formális logika összekapcsolása

A kései Wittgenstein Filozófiai vizsgálódások, 1953; A bizonyosságról, 1969 Nem létezik privátnyelv (kriptofázia ikreknél) A filozófiai vizsgálódás középpontjába a köznyelv kerül. A köznyelv: organikus módon alakult ki (város) az életforma részét képezi (nyelvjátékok) A nyelvhasználat nem szabálykövetés A jelentés nem időtlen entitás, hanem a nyelvhasználat képessége A filozófia problémák abból származnak, hogy megsértjük a nyelv közösségileg rögzített használati módjait. A filozófia mint terápia „Mi a célod a filozófiában? Hogy megmutassam a légynek a kiutat a palackból.”

Új filozófia 30-as évek, Cambridge helyett Oxford Az új filozófia: Gilbert Ryle: Szisztematikusan félrevezető kifejezések, 1931-32 „A pontatlanság feddést érdemel.” John L. Austin: Tetten ért szavak, 1973 „Fogadok, hogy az agárversenyen Hannibál fut be elsőnek.” Az új filozófia: A kijelentő mondatok felszíni hasonlósága mögött a nyelvhasználatok számtalan különböző módja húzódik. A verifikációs elv sem nem empirikus, sem nem analitikus állítás. A leíró nyelvhasználat mellett feltárják a nyelvi közlések sokrétűségét. „Ne az értelmét kérdezd, hanem a használatát”

Korszakolás Cambridge-i korszak Logikai pozitivizmus Oxfordi korszak a 10-es évek végétől a 20-as évek végéig George Moore, Bertrand Russell, Ludwig Wittgenstein Logikai pozitivizmus a 20-es évek végétől a 30-as évek közepéig Bécsi kör Oxfordi korszak a 40-es évek végétől Gilbert Ryle, John Austin Amerikai korszak a 60-es évektől Willard van Orman Quine, Donald Davidson, Saul Kripke

Kortárs analitikus filozófia Filozófusok: Hilary Putnam, Bas C. van Fraassen, Michael Dummett, David Bloor, Nancy Cartwright Központok: Pittsburgh (US), Bloomington (US), Oxford (UK), Cambridge (UK), Utrecht (NL), Konstanz (D) Lapok: The British Journal for the Philosophy of Science, Synthese, Mind, Erkenntnis, Philosophy of Science Archívumok: Stanford Encyclopedia of Philosophy: plato.stanford.edu Philosophy of Science (Pittsburgh): philsci-archive.pitt.edu