Pénzügyek 6.-7. előadás Dr. Solt Eszter BME 2017.

Részvény A részvény tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. A kibocsátott részvények névértékének megfelelő összeg az alaptőkét, a névérték feletti rész (ázsióval történő kibocsátás) a tőketartalékot növeli. Jellemzői : nagyobb kockázatú befektetésfajta, mint a kötvény nincs futamideje, azaz lejárat nélküli befektetés felszámolás esetén hátrább áll a kielégítés sorrendjében a követeléseknél a tulajdonosok felelőssége korlátolt pénzáramlása bizonytalanabb, ezért is nevezik változó hozamú befektetésnek.

Árfolyam számítási feltételezések évenként van osztalékfizetés most vagyunk közvetlenül osztalékfizetés után osztalékfizetés utáni ár = P0 vízszintes hozamgörbe

A részvények fajtái Törzsrészvény legtipikusabb, mert nem fűződik hozzá különleges jog, legforgalomképesebb minden részvény törzsrészvény, amely nem tartozik a további kategóriák egyikébe sem Elsőbbségi részvény (névértékük összesen az alaptőke maximum 50%-a lehet) osztalék elsőbbségi részvény:  a többi részvényeket megelőzően, egy előre meghatározott, fix osztalék kifizetéséért cserébe nem biztosít szavazati lehetőséget. Az osztalékelsőbbségi részvények tulajdonságai azonban cégenként változhatnak.

A részvények fajtái likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény: a jogutód nélkül megszűnő társaság vagyonfelosztásakor először részesülnek a felosztásra kerülő vagyonból szavazatelsőbbségi részvény: többszörös szavazati jogot vagy vétójogot is biztosít (maximum a névértékhez viszonyított szavazati jog tízszerese lehet)

A részvények fajtái Dolgozói részvény az alaptőke felemelésekor a munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményesen kibocsátott részvények korlátozottan forgalomképesek, mert csak a vállalat dolgozói és nyugdíjasai tulajdonában lehetnek Kamatozó részvény az alapító okiratban meghatározott mértékű kamatra és osztalékra jogosít az összes névértékük nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át csak névre szóló lehet a kamat akkor is megilleti a tulajdonost, ha a társaságnak adott évben nincs nyeresége

A részvények fajtái Saját részvény előfordulhat, hogy Rt. megveszi saját részvényeinek egy részét (maximum 10%) szavazati jog nem jár vele a részvényt egy éven belül el kell idegeníteni Átváltoztatható kötvény (csak feltételesen részvény) a kötvény tulajdonosa a kötvény lejártakor kérheti a kötvény átváltoztatását részvényre a Rt. köteles átváltani csak névre szóló lehet Elővásárlási jogot biztosító kötvény az alaptőke emelésekor elővásárlási jogot biztosít az új részvényre  

Elméleti árfolyam számításához szükséges vállalati adatok EPS = egy részvényre jutó adózott eredmény osztalékfizetési hányad dp = DIV/EPS % visszaforgatási hányad: RR = visszaforgatott rész/EPS % dp + RR = 1 hosszabb távú tőkearányos jövedelmezőség, ROE = adózott eredmény/saját tőke % fenntartható növekedési ütem, g = ROE x RR

Törzsrészvények értékelése Alapelv: Az eszköz értékét a jövőbeli pénzáramok határozzák meg A pénzáramok két típusa részvénynél: 1. osztalék 2. árfolyamnyereség 1 periódusra megtartott részvények esetén: CF = osztalék + árfolyamnyereség Számítása: a CF diszkontálása a jelen időpontra, ami által megkapjuk a részvény számított árfolyamát, belső értékét : P0 = DIV1/(1 + re) + P1/(1 + re) DIV1 = egy részvényre jutó osztalék az 1. periódus végén; re = saját tőke elvárt megtérülése P1 = a részvény eladási ára az 1. periódus végén

1. Példa Egy részvényre egy év múlva 100 Ft osztalékot fizetnek, várható árfolyama egy év múlva 2000 Ft. A részvénytől elvárt hozam évi 20%. Mennyi a részvény mai árfolyama?

Megoldás t CF DCF 0. ……? 1. (100+2000)/1,20 = 1750 P0= 1750

T periódusra tartott részvények pénzárama és belső értéke t 0 1 2………… T CF DIV1 DIV2 DIVT + PT belső értéke: T PV = ∑ DIVt /(1 + re)t + PT/(1 + re)T t = 1

A részvényértékelés problémái A részvényeket hosszabb időszakra érdemes tartani, mert hosszabb idő átlagában érvényesül a nagyobb megtérülés. Problémák: Az osztalékot nehéz előre meghatározni (a vállalat jövőbeli eredménye változó, az osztalék jövőbeli közgyűlések döntése) T periódus eladási árának meghatározása (minél nagyobb T, annál kisebb részt képvisel az eladási ár jelenértéke)

Általános osztalékértékelési modell PV = ∑ DIVt /(1 + re)t t = 1 Befektetők, akik lejárat nélkül a vállalatban akarják tartani a pénzüket, az osztalékáram nagyságában érdekeltek (nem az árfolyamnyereségben).

Gordon-féle osztalékértékelési modell A kiegyensúlyozott, stabil működésű vállalatok esetében az osztalékok stabil, egyenletes áramára lehet számítani. A modell az osztalékok egyenletes, vagy egyenletesen (évenként azonos (g) százalékkal)növekvő osztalékok kifizetését feltételezi, lejárat nélkül.

Részvények elméleti vagy reális árfolyama Gordon-féle osztalékértékelési modell (Osztalék) elsőbbségi részvény elméleti árfolyama, ahol a tulajdonos nem érdekelt a vagyon növekedésében (g = 0%), azaz konstans osztalékot fizető részvények értékelése: PV = DIV1/re Törzsrészvény elméleti árfolyama: a tulajdonos vagy stratégiai befektető, aki érdekelt a hosszú távú vagyonnövekedésben, vagy spekulációs befektető, aki rövid távon akar megfelelő hozamot, azaz konstans ütemben növekvő osztalékot fizető részvények értékelése: PV = DIV1/r-g = DIV0 (1 + g)/re – g DIV0 = osztalék kifizetés jelenleg

A Gordon-modell feltételei A vállalatot teljes egészében tulajdonosi tőkéből finanszírozzák A vállalatnak a visszaforgatott profit az egyetlen forrása a tőke növeléséhez A vállalati eredmény konstans, állandó Az adózott eredmény konstans részét forgatják vissza minden évben és fordítják beruházásra

A növekedésmentes- és a növekedési lehetőségek jelenértéke a részvény elméleti árfolyamában növekedésmentes jelenérték: EPS1/r növekedési lehetőségek jelenértéke: PVGO = P0 – EPS1/r Adózott eredményt csak akkor érdemes visszaforgatni, ha a ROE>r, azaz a saját tőke arányos eredmény nagyobb, mint a részvényesek által elvárt hozam. Ebben az esetben a PVGO azt mutatja, hogy van még a részvényben növekedési potenciál.

2. Példa Egy részvénytársaság meglévő befektetései a következő évben részvényenként $3,84 jövedelmet eredményeznek. Mivel a cég vezetése úgy ítéli meg, hogy nincs növekedési lehetősége, mert romlik a piaci helyzete, a nyereséget teljes egészében kifizetik osztalékként. Mennyi a részvények jelenlegi árfolyama, ha az elvárt hozam 12 %? Megoldás: PV=3,84/0,12=$ 32 növekedésmentes jelenérték

Részvények osztalékhozama hosszú távú (implicit) hozam: re = (DIV1/P0) + g rövid távú hozam: re = DIV + (eladási árfolyam – vételi árfolyam) vételi árfolyam

3. Példa Egy részvénytársaság által kibocsátott értékpapírok néhány jellemző adata:a törzsrészvények jelenlegi árfolyama 100 $, és a várható osztalék $4,1 /részvény. Becslések szerint az osztalék átlagos növekedése évi 5 %. Mekkora az elvárt hozam? re = (DIV1/P0) + g = (4,1/100) + 0,05 = 0,091= 9,1%

Részvények piaci értékelése Alulértékelt egy részvény, ha aktuális piaci árfolyama < elméleti árfolyama Felülértékelt egy részvény, ha a befektetők által elvárt hozamnál nagyobb hozamra lehet számítani Ha az aktuális piaci árfolyam egybe esik az elméleti árfolyammal, akkor a várható hozam (IRR) megegyezik a befektetők által elvárt hozammal (r)

4. Példa Egy részvény jelenlegi árfolyama 30 $, a következő évi várható osztalék 1,26$ /részvény. A társaságnál a jövedelem 60 %-át fizeti ki osztalékként. A részvények jelenlegi könyv szerinti értéke 14 $. Számítsa ki a saját tőke hozamát (ROE)! Számítsa ki az elvárható hozamot! Mennyi lenne két év múlva a részvények könyv szerinti értéke?

Megoldás DIV1= 1,26 ez az EPS 60%-a, így EPS1 = 2,1 ROE = 2,1/14 = 0,15 = 15% RR = 40% g = 0,15x0,4 = 0,06 P0 = 30 re= 1,26/30+0,06 =10,2% A részvények könyv szerinti értéke 2 év múlva: 14$x1,062 = 15,73$

5. Példa Egy befektető részvényt akar venni egyéves időtartamra. A részvény árfolyama jelenleg 5000 Ft. A befektető úgy kalkulál, hogy 1 év múlva kb. 100 osztalékot vehet majd fel, az osztalék felvétele utáni várható árfolyam 5200 Ft körül fog alakulni, ezen az áron majd eladja a részvényt. A szakértők szerint az ilyen típusú befektetéseknél 10%-os elvárt hozammal kell számolni. Megéri-e a befektetés? Mekkora hozamot jelent a részvény megvétele és 1 év múlva történő értékesítése?

re = DIV + (eladási árfolyam – vételi árfolyam) Megoldás Rövid távú hozam: re = DIV + (eladási árfolyam – vételi árfolyam) vételi árfolyam =100+(5200-5000)/5000=0,04=4%. Mivel az elvárt hozam 10%, nem éri meg megvenni a részvényt

Pénzügyi befektetések kockázata Kockázat: ha egy befektetés tényleges hozama eltér attól az átlagos hozamtól, amelyet a befektető az eszköz vásárlásakor prognosztizált. Minél nagyobb annak a valószínűsége, hogy a tényleges és az átlagos hozam eltér egymástól, és/vagy minél nagyobb az eltérésük nagysága, annál kockázatosabb a szóban forgó befektetés. A kockázat mérésére a szórást vagy a szórásnégyzetet (variancia) használják. A kockázatot növeli az időtáv is, hiszen minél hosszabb időtartamra szól a befektetés, annál inkább megtörténhet, hogy számunkra kedvezőtlen esemény történik még a megtérülés előtt.

Pénzügyi befektetések kockázata Egy befektetés megvalósításánál a befektető egyszerre viseli az értékpapírt kibocsátó cég vállalati kockázatát és az egyedi pénzügyi eszköz kockázatát is. Vállalati kockázat Üzleti vagy működési kockázat : a vállalat alaptevékenységével van összefüggésben, befolyásolják: az ágazat, piac sajátosságai a fix költségek (FC) aránya a folyó működési költségeken belül mert azok olyan kötelezettséget, más néven tőkeáttételt jelentenek, amely teljesítésének minden jövedelmi helyzetben eleget kell tenni. (FC = függetlenek a kibocsátás mennyiségétől)

Működési tőkeáttétellel (Degree of Operating Leverage; DOL) Az üzleti vagy működési kockázat mérése a működési tőkeáttétellel (DOL) történik. A DOL foka azt mutatja meg, hogy az értékesítés adott szintjén hány %-kal változik az EBIT az értékesített mennyiség 1 százalékpontos változásának hatására. DOL = (∆EBIT/ EBIT0 ) : (∆ ÁRBEVÉTEL/ÁRBEVÉTEL0) DOL = (ELADÁSI FORGALOM– VÁLTOZÓ KTSG)/EBIT * Változó költség: Azon költségek, amelyek közvetlenül függnek a termelés volumenétől ** EBIT (Earnings before interest and tax) = az adó- és kamatfizetés előtti, ún. adózatlan üzemi/üzleti eredmény

Pénzügyi vagy finanszírozási kockázat (Degree of Financial Leverage; DFL) Ilyen kockázata akkor van egy vállalatnak, ha fix költségekkel járó finanszírozási forrásokat vesz igénybe, azaz a vállalat tőkeszerkezeti döntéseivel függ szorosan össze. A pénzügyi tőkeáttétel, a DFL foka azt mutatja meg, hány %-kal változik az egy részvényre jutó nyereség az EBIT változásának hatására. Minél nagyobb a pénzügyi tőkeáttétel, annál nagyobb változást idéz elő az egy részvényre jutó jövedelemben az EBIT 1 százalékpontos változása.

DFL DFL = (∆EPS/ EPS0): (∆EBIT/EBIT0) DFL = EBIT/[EBIT – I –Dp/(1-T)] ahol: I = a hitel éves kamata, Dp = az elsőbbségi részvények után fizetendő évi osztalék, amelyet az adózott eredményből fizetnek! T = a társasági adó (%) Meghatározható az EBIT-nek az a minimális szintje, amely a vállalat hosszú távú forrásaihoz kapcsolódó fix kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, azaz, ahol EPS = 0. EBIT – I – Dp/(1-T) = EPS = 0 EBIT = I + Dp/(1-T)

Elvárt hozam Elvárt hozam alatt azt a relatív jövedelmet értjük, amelyet a befektető elvár fogyasztása időbeli elhalasztása és a feltételezett kockázat ellenértékeként. Az elvárt hozamot másképpen úgy is értelmezhetjük, hogy a kockázatmentes hozamon felül kockázati prémiumot is tartalmaz, amely ellentételezi a vállalt kockázatokat.