Államtudományi mesterképzés Első évfolyam Államelmélet I.

Oktatók Előadás: Szeminárium: Prof. Dr. Jakab Éva Dr.habil. Szmodis Jenő Dr.habil. Pókecz Kovács Attila Szeminárium: Dr.habil.Szmodis Jenő Dr. Pongrácz Alex Dr. Kevevári István

Komplex oktatási anyag Előadás Jelenlét, jegyzetelés Kollokvium (írásban vagy szóban, feltételei) Gyakorlati óra Órai munka Írásbeli számonkérés

Vizsgára tanulandó Előadás anyaga (jegyzetelés) Nyomtatott tananyag (tankönyv) Új tankönyv: Cs. Kiss Lajos (szerk.): Államelmélet. I. (Kézirat) Megjelenés: 2017. október Addig: fejezetek on-line Ajánlott irodalom: Takács Péter (szerk.), Államelmélet I., A modern állam történeti alapvonalai és elözményei, Szent István Társulat Budapest, 2009. Forrásszövegek – szövegértelmezés (szeminárium) Internetes tansegédlet

Tematika 1. Premodern állam: polisz és birodalom. A görög politikai gondolkodás jellemzői. Az államelméleti gondolkodás kezdete a görög politikai filozófiában. Szókratész, Platón és Arisztotelész. 2. Az államelmélet mint tudományelmélet. Az államelméleti megismerés tudomány-rendszertani, ismeretelméleti és módszertani problémái. Államelmélet és államtan. Államelmélet és államtudományok. 3. Premodern állam: polisz és birodalom. A római politikai gondolkodás jellemzői. A római közjog és a politikai filozófia államfelfogása: Cicero. 4. A feudális állam: regnum és sacerdotium. Keresztény politikai teológia: Szent Ágoston, Johannes Salisbury, Aquinói Szent Tamás, Dante és Padovai Marsilius. 5. A modern állam keletkezése. Politikai filozófia és politikai teológia a reneszánsz és a reformáció korában. Nicccoló Machiavelli és a politikai filozófia fordulata. Francis Bacon, Morus Tamás, Tommaso Campanella. Luther Márton, Kálvin János és Münzer Tamás. 6. A modern állam szuverenitáselméleti, szerződéselméleti, törvényelméleti megalapozása és igazolása. Johannes Althusius, Jean Bodin, Hugo Grotius, Thomas Hobbes, John Locke, Jean-Jacques Rousseau. Montesquieu és a „törvények szelleme”. A szerződéselmélet pozitivista kritikája: David Hume.

7. A modern állam politikai filozófiai elméletei 7. A modern állam politikai filozófiai elméletei. A német idealizmus államfilozófiái: Immanuel Kant, Johann Gottlieb Fichte és Georg Wilhelm Friedrich Hegel. 8. A modern állam politikai elméletei. Szellemi áramlatok (felvilágosodás, romantika, historizmus, pozitivizmus), ideológiák és utópiák. Az uralkodó eszmékről általában. 9. A liberalizmus és a liberális államfelfogás. 10. A konzervativizmus és a konzervatív államfelfogás. 11. A szocializmus és a szocialista-kommunista államfelfogás. 12. A nacionalizmus és a nacionalista államfelfogás. 13. Ideológiai metamorfózisok a XX. században. A totalitarizmus szekularizált és teokratikus változatai.

Premodern állam - Polisz és birodalom Európai kultúra alapjai (Wieacker) Görög filozófia Római jog Keresztény vallás

A görög világ az ókorban

Az államelméleti gondolkodás kezdete Görög filozófia Politikafilozófia Jelentős gondolkodók: Hatás szempontjából legfontosabb: Szókratész Platón Arisztotelész

Szókratész Kr.e. 5. századi Athén – történeti kontextus Származása (szobrász, bába), élete Módszere – dialógus Nincs irodalmi munkássága Tanítványai, főleg Platón és Xenophón, jegyzik le tanait

Másokat kérdezgetek, de magam semmire sem felelek, mert nincs semmi bölcsességem A férfiak körül bábáskodom, lelkük vajúdását figyelem Vitapartnerei „áldozatai” Politikai provokációk Az „út” maga a „cél”

Szókratész pere Lükón (Melétosz, Anüthosz) – vádat emel ellene Aszebeia, istentelenség, istenkáromlás Nem hisz Athén isteneiben Új isteneket akar bevezetni Megrontja az ifjúságot

Az esküdtbírák előtt Arkhón baszileusz 501 főből álló esküdtbíróság Vád, per, ítélet: „Szókratész jogellenesen cselekszik, mert nem azokban az istenekben hisz, amelyeket a város tisztel, hanem más, új démonokat akar bevezetni; ezen kívül jogellenesen jár el, mert megrontja az ifjúságot; ezért a büntetése halál legyen.” Többségi szavazat a bűnösségre Indítvány-ellenindítvány a büntetésre

Jacques-Louis David: Szókratész halála (Metropolitan Museum)

„Mert ha engem kivégeztettek, nem egykönnyen találtok más ilyen embert, akit, ha ez nevetségesen hangzik is, egyenesen úgy küldött városotokra az Isten, mint valami nagy nemes paripára, mely éppen nagysága miatt meglehetősen lomha, és rászorul arra, hogy egy bögöly felébressze. Úgy vélem, ilyesvalaminek rendelt az isten a város számára engem, aki benneteket külön-külön ébresztgetni, buzdítani, korholni egész nap soha meg nem szűnök, hanem mindig a nyakatokban ülök.”

Platón (Kr.e. 427-347) Szókratész tanítványa Előkelő, arisztokrata athéni család sarja Kitűnő nevelés Utazások Politikai kalandok – Szicília, Szürakusza, I. Dionüsziosz udvarában Kr.e. 387 – Akadémia alapítása, Athénban Államelmélet válsága + alkotmányos válság

Az ideák tana Politeia – Az Állam (Az igazságosságról) Igazságosság – etikai, morális fogalom, az államra kivetítve „a legnagyobb tudomány tárgya a jó ideája, és az igazságosság, mert a többi csak általa válik igazán hasznossá és üdvössé” Idea szó jelentése Híressé vált barlang-hasonlat „Életünk olyan, mint a barlanglakóké …”

Az állam keletkezése és alapja Létezhet-e igazságosság a közhatalom gyakorlásában? A megoldást az ideák világába transzferálja Az idea ugyan nem alkalmas a való világ leírására, mégis ehhez kell mérnünk … Az igazság középút a legnagyobb jó és a legnagyobb rossz között Ez a törvényhozás oka is

Állam keletkezése Autarkiából a munkamegosztás felé Az állam iránti igény az ember gyengeségére vezethető vissza Horizontális és vertikális munkamegosztás Vezetők és vezetettek elkülönülnek A törvények korlátozzák az erősek hatalmát „Sertés-állam” és „dőzsölő állam” – fényűzés, új foglalkozások, háborúk

A polgárok tekintsék testvéreknek egymást Vezetésre alkalmasak – arany, bronz, vas Kasztrendszer? Társadalmi mobilitás Nevelés szerepe Szigorúan ellenőrzött társadalom Az őröknek ne legyen tulajdona, családja Az állam vezetői a filozófusok

Az írástudók felelőssége Plat. pol. 519d: „A mi dolgunk az, hogy a legkülönb természetű lakosainkat kényszerítsük az előbb legjobbnak ítélt tanulmányra, hogy megpillantsák a jó ideáját, és megjárják a hozzá felvivő utat, és ha megjárták, és tisztán látnak, ne engedjük nekik, amit ma megengednek. – Mit? – Hogy ott fönn maradjanak, és ne akarózzék nekik leszállni a barlang megbéklyózottaihoz, és részt venni fáradalmaikban és kitüntetéseikben, akár talmiak ezek, akár becsülendők.” Az életünk nem csak a miénk … (Sztoa, Ciceró)

Államformák, alkotmányok Jó Közepes Rossz Egyeduralom Király-ság Türannisz Többek uralma Arisztokrácia Oligarchia Népuralom Demokrácia

Törvények - Nomoi Kréta, séta Knosszoszból az Ida hegyére Athéni, spártai, krétai bölcs Kozmosz – Magnészia, az ideális állam Társadalmi reform, etikai értékek szerepe Törvény, vallás, nevelés Önkéntes jogkövetés Polgár, metoikosz, idegen, rabszolga Törvényes nevelés – nevelő törvény

Platón és Arisztotelész Raffaello, Az athéni iskola

Arisztotelész Kr.e. 384 (Sztageira) – Kr.e. 322 (Khalkisz)

Élete, munkássága Orvosi családban született Nem athéni polgár (Sztageira, Makedónia, Khalkidiki) Platón tanítványa (20 évig) – de kritikusa is Nagy Sándor nevelője (II. Philipposz, Pella) Kr.e. 355 visszatér Athénba, Lükaion Peripatetikus iskola / módszer Per ellene aszebeia miatt – menekül (Kr.e. 323)

A „közép” filozófusa Egyensúly a túl sok és a túl kevés között 400 könyvet írt (filozófia, alkotmánytan, fizika, csillagászat, meteorológia, orvosi tudományok, etika, szónoklattan, zenetudomány, pszichológia, vallástan, műszaki tudományok …) Politiké techné – a politika „mestersége” Empíria, összehasonlító alkotmánytan

Az állam eredete és lényege Az állam a természet produktuma „politikon zoón” – az ember természeténél fogva társadalmi, államalkotó lény A végső cél, a legfőbb jó – autarkeía, önmagában való elegendőség Minta a polisz, városállam De a jövőbeli cél a jól kormányzott birodalom (hellenisztikus birodalmak)

Az állam fogja össze az embereket közösséggé a megélhetés alapja árucsere koordinálója (piac) az igazságosság, az alkotmányos rend letéteményese „a jog nem más, mint az állami közösség rendje „a jog szabja meg az igazságot” a fejlett állam célja a „jó, boldog élet” az állam a szabad és alapjában egyenlő individuumok uralmát valósítja meg önmauk felett

Állam és igazság Csak az az igazságos dolog, ami mindenkinek egyaránt hasznos A jó állam a többség, a közösség érdekei szerint cselekszik A tudomány célja jó megismerése Hogy a „jó és igazságos” – kalon kai dikaion mércéje szerint élhessünk A legfőbb tudomány – az államtudomány

Törvényalkotás – hagyomány és változtatás Egyébként, amit általában keresünk, az nem az ősi hagyomány, hanem az, ami hasznos. még az írott törvényeket sem tanácsos változatlanul hagyni. Mert … az államtudományban sem lehet mindent tüzetesen írásba foglalni … általánosságban kell fogalmazni, holott a gyakorlatban egyes esetekről van szó. amikor az elérhető előny csekély, a törvények könnyelmű megváltoztatásának megszokása pedig helytelen, akkor világos, hogy inkább el kell tűrni néhány botlást, akár a törvényhozó, akár a vezető részéről; mert a megváltoztatás kevesebb hasznot hoz, mint amennyi kárt okoz, ha a polgárok rászoknak arra, hogy a vezetőkkel szemben engedetlenek legyenek.

Törvény és szokás Arist. pol. 1269a: „a törvénynek ugyanis arra, hogy engedelmességre késztessen, semmi egyéb ereje nincs, csak a szokás, ámde ez csak hosszú idő elteltével jelentkezik, úgyhogy a meglévő törvényeknek más, új törvényekre való könnyelvű átformálása tulajdonképpen a törvény erejének gyengítése.”

Szabad társadalom Az állam alapja a család Minden polgár alapvető joga a magánélethez és a tulajdonhoz való jog Symphonia – összhang Hajó-hasonlat, a hajózás biztonsága a közös érdek – az emberek feladata a közösség biztosítása Közösség = alkotmány

Nikomakhoszi etika Minden mesterség, vizsgálódás, cselekvés és elhatározás valami jóra irányul Kétféle cselekvés van: Poieszisz (az emberi cselekvés eredménye valamilyen termék létrehozása) – kétféle cél Praxisz (pusztán a tevékenységre irányul) NE 1140b: „A létrehozásnak ugyanis önmagán kívül eső célja van, ellenben a cselekvésnek nem, hiszen a jó cselekvés maga a cél.” Hedonizmus – utilitarizmus - autarkia

NE 1097b: „Az önmagában való elegendőség fogalmán természetesen nem azt értjük, ami az egyedülálló embert, aki magányos életet folytat, kielégíti, hanem azt, ami a szülőket, gyermekeket, feleséget, barátokat és polgártársakat is kielégíti, mert hiszen az ember természettől fogva állami közösségben él.”

Államformák Alkotmányok összehasonlító elemzése, kontextusban Dinamika – szegények és gazdagok közti feszültség Minden állam minőségi és mennyiségi tényezők összessége Minőségi: szabadság, gazdagság, műveltség, nemes származás Mennyiségi: számbeli fölény, a tömeg

Arist. Pol. 1296b: „Ahol a vagyontalanok tömege van túlsúlyban … ott természet szerint demokrácia van … ahol viszont a vagyonosok és érdemesek osztálya jobban kimagaslik minőségével, mint amennyire számban alulmarad, ott oligarchia van.” Középosztály kiegyenlítő szerepe Hatalomgyakorlás módja: egyeduralom többek uralma mindenki uralma Hatalmi ágak megosztása: törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás

alkotmányok Királyság – türannisz Arisztokrácia – oligarchia Politeia – demokrácia Jó állam, legjobb államforma: nem a demokrácia, hanem a „jó monarchia” Összetett elvű alkotmány

„… a szabadság egyik feltétele az, hogy alattvalók és vezetők váltsák egymást. A demokratikus igazság …, hogy mindenki egyenlő legyen a száma és nem az érdeme szerint, minthogy pedig így értelmezik a szabadságot, szükségképpen a tömeg van hatalmon, és amit a többség jónak tart, az a végső cél és az igazság: szerintük minden polgárnak egyformán kell részesednie az alkotmányjogokban s így természetes, hogy a demokráciákban nagyobb hatalmuk van a szegényeknek, mint a gazdagoknak; az előbbiek többen vannak, márpedig a többség akarata dönt.” „mindenki úgy élhet, ahogy akar, ez ugyanis a szabadság megvalósulása, mint mondják, mert ha nem élhet az ember úgy, ahogyan akar, akkor rabszolga.”