Közösségi gazdaságtan Andor György

Globális vagyonpiramis 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Ismétlés KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS Kapitalizmus Mit, hogyan, kinek a számára? Milyen legyen a minimális állam? Viták az egyenlőség tompításáról Egyenlőség-megközelítések Szabadság és esélyegyenlőség Esélyek azonossága Eredményegyenlőség 2013

Andor György: közösségi gazdaságtan A méltányosság összetett kérdését világítja meg a szerencsejáték kérdésköre is. Az eredményegyenlőség szerint a nyereményeket el kellene venni, és a vesztesek között szétosztani. Így persze értelmetlen lenne a játék. Az élet tele van ehhez hasonló „szerencsejátékokkal”: Iskolát választunk, házasságot kötünk, építkezünk, értékpapírokba fektetünk stb. Ezeket végül „össze-vissza” tompítjuk illetve nem tompítjuk. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.4.c. Az egyenlőtlenség tompítása miatti hatékonyságveszteség Érvek a hatékonyságvesztés mellett Gazdasági aktivitás visszaesése A szabadpiaci berendezkedésű országokban is megkísérlik az árrendszer jövedelemelosztási funkcióját külön kezelni. Azonban, ha a jövedelem közvetlenül nem függ az erőfeszítésektől, miért törekednének az emberek az információ megszerzésére, cselekvésre, hatékonyságra? Ha a tőke felhalmozása nem kecsegtetne jutalommal, miért halasztaná el bárki ma is realizálható élvezetét? Miért választanának az emberek másoknak hasznos foglalkozásokat? 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Azaz, a jövedelemelosztási funkció korlátozásával végül romlik a többi funkció ellátása is. Ez alacsonyabb hatékonysághoz, alacsonyabb kibocsátáshoz vezet. Adminisztratív költségek Az adóbevételek összegyűjtésére és az elosztásra bürokráciát kell építeni. Megtakarítás ösztönzésének gyengülése A jövedelemelosztást korrigáló programok rontják a megtakarítások és beruházások ösztönzését. Az emberek kevésbé érzik szükségét az idős korukra és megbetegedések esetére való megtakarításnak. Így nincs felhalmozás, tőke a beruházáshoz. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan A hatékonyságvesztés vitatása Vannak, akik szerint az újraelosztás nem ró pótlólagos költségeket a társadalomra. Érvelésük A szegénység gyökere a gyermekkori elégtelen táplálkozás, a szétesett családok, az otthoni kulturálatlanság, az alacsony színvonalú oktatás, a szakképzettség hiánya. A szegénység szegénységet szül, ez egy ördögi kör. Ha sikerül ezt megtörni, visszavinni a leszakadt embereket a munkerő-piacra, az jótékonyan hat majd a kibocsátásra is. E programok tehát valójában inkább beruházások. Vitatható, hogy a növekvő adók mennyiben fogják vissza a termelékenységet. Az empirikus vizsgálatok szerint az adók nem okoznak számottevő kárt a munkakedv lelohasztásával. Vitatottak e programok adminisztratív költségeit is 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Az igazság nehezen kihámozható Nagyjából úgy tartják, hogy pl. az Egyesült Államokban alkalmazott újraelosztó programoknak összességében csak szerény mértékű hatékonysági áldozata lehet. A Svédországhoz vagy Hollandiához hasonló országok „bölcsőtől a sírig” tartó programjai számlájára viszont sokan írják a gazdasági aktivitás csökkenését és a munkanélküliség növekedését, a súlyosbodó költségvetési problémákat. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.4.d. Állami vagy magánszolidaritás? A szabadpiaci rendszer hívei sincsenek a bármilyen értelemben szerencsétlenebbek iránti együttérzés pénzbeli segítség formája ellen, csak ezt magánjótékonysági rendszerre építenék. Állami A piaci jövedelemelosztás hiányosságai miatt avatkozik be az állam, azért mert a piac elvadult, etikailag feldolgozhatatlan helyzeteket szül. Az állam ilyenkor a termelési tényezők hozamát (jövedelmét) korrigálja egy méltányosabb elosztásért. Központi szolidaritási rendszerről van ilyenkor szó. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Magán Működhetne a társadalmi szolidaritás egyéni, önkéntes alapon is. Ki-ki alakítsa egyéni egyenlőség rendszerét! (Pl.) el kell dönteni előbb rendszerünk földrajzi határait. Majd tisztázni kell az elvi részleteket. Személyes jövedelem alapján; családra számolva; adott évre, évtizedre vagy egész életre vonatkozó időszakra szemlélve; csak a pénz formájában szerzett jövedelmet tekintve, vagy vizsgálva a vagyont is; figyelembe véve a fizikai és szellemi előnyöket és hátrányokat is; stb. Meg kell adni, hogy önmagára mekkora összeg esik. A maradékot szét kell osztani. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Paradox helyzet alakul ki Az eltérő egyéni értékítéletek miatt nem értünk egyet az államival, önkéntesen viszont nem adakozunk. Gyakori érv „Adakoznék, de a többiek nem, így az én kis adományaim hatástalanok.” Pont fordítva: a csökkenő határhasznosság elve szerint, ha csak kevesen adakoznak, az ő adományaik a leghasznosabbak. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.4.e. A más szempontokból segítendők állami védelmének kérdései Hazai termelők állami védelme Adam Smith: „Ami bölcs dolog a családban, aligha lehet oktalanság egy nagy birodalom esetén.” Komparatív előnyök A kereskedelmi korlátozások valójában speciális (szolidaritás jellegű) előnyök egyes rétegeknek, és hátrányok a többieknek. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Szokásos érv: Meg kell védeni a hazai munkahelyeket és bérszínvonalat az „olcsó külföldi árukkal” szemben! Az érvelés gyenge pontjai: A munkahelyteremtés önmagában nem cél, a produktív munkahely teremtése a cél. Általános tévedés, hogy az export „jó”, az import „rossz”. Fordítva: az alapcél az import, az ezért fizetett „ár” az export. Egy ország lakosai azért adnak el egy másik ország lakosainak, hogy a kapott pénzért számukra értékes(ebb) árukat vegyenek, és vigyenek haza. A piaci alapon mozgó valutaárfolyamok kiegyenlítik a két országban jelentkező vásárlóerőt. Ilyenkor külföldön jobban, olcsóbban, azaz hatékonyabban állítanak elő bizonyos termékeket, eközben más termékeket hazai szinten állítanak elő hatékonyabban. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Három megfontolandó érv Nemzetbiztonsági érv Az importfüggés háborús vagy anarchikus időkben kiszolgáltatottá teheti az országot. Pl. az energiaszektor Inkubációs jellegű védelem Segíteni érdemes a „felnőtté válást”. Ellenérvek: Miért nem hitel? „Nem adják később vissza.” A támogatás nem átmeneti. Nem ösztönöz a „rossz” területek gyors elhagyására. Szociális kérdésként felfogva Eltérő globális jövedelemszintek Az érintett területeken dolgozókat – a külkereskedelem különböző korlátozási eszközeivel, átmenetileg – „fizetésemelésben” részesíti a közösség (mintsem hagyná őket munkanélkülivé válni) 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Fogyasztók állami védelme Az önérdek az eladókat nyilván arra fogja késztetni, hogy ha csak lehet, becsapják vevőiket. Piac vagy állam? Felvetődik, hogy a piac működését ki kellene egészíteni állami szerepvállalással, ami megvédi a fogyasztót a saját maga butaságától és a becstelen eladóktól. Pedig, az állami a legrosszabb minőségű előállító… Félő, hogy az ilyen jellegű állami beavatkozás egy idő után már eltér az eredeti céltól… Hatalmi pozíciók, korrupció stb. Lehetséges piaci megoldások Közvetítő igénybevétele Márkanév Magánminősítő szervezetek 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Munkavállalók állami védelme Előzetes tanulságok A fejlett országokban a munkások életminősége hatalmasat javult az elmúlt évtizedekben, mialatt a szakszervezetek, kamarák stb. súlya nem volt jelentős. Sokak szerint nem is a „védteleneknek”, hanem a „jobb módúaknak” (pilóták, mozdonyvezetők, orvosok, focisták, taxisok, ügyvédek stb.) védelméről van szó. A „bent lévők” védelme Számukra csikarnak ki magasabb fizetéseket és a további munkaerő-felvétel korlátozását. Gyakran a „nem bent lévők” kárára Monopol helyzetek, torz árrendszerek Minimálbér, munka törvénykönyve stb. is Sokkal összetettebb kérdésről van szó, mint a „kisember védelméről”. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.4.f. A szabad versenyes kapitalizmus szélsőséges híveinek álláspontja az egyenlőtlenség állami tompításáról és a különböző szempontokból rászorultak állami védelméről Ellenzik az elesettek állami támogatását Úgy vélik, hogy az ár túlzó: csökken a társadalom hatékonysága, termelékenysége, és korlátozni kell hozzá a szabadságot is. Az egyenlőség számukra a szabadság alapú esélyegyenlőség, és bár nincsenek az elesettek támogatása ellen, ezt nem állami feladatnak tartják, hanem a magánjóléti kezdeményezések terepének. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Felvetik a más elvek szerinti kisközösségek lehetőségét, bár szerintük ezek nem népszerűek. Az emberek szabadon csatlakozhatnak kommunához, szektához stb., vagy akár alakíthatnak újakat is. Lakosság 5%-ánál kevesebb kibuctag Izraelben Ez az arány szerintük kevés ahhoz, hogy egy ország válasszon ilyen irányokat. Bár elismerik a súlyos jövedelmi és vagyoni igazságtalanságot, de az ezekre adott piaci válaszokat még mindig a „legkevésbé rossznak” (az állami válaszoknál jobbnak) tartják. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Az egyéb szempontú állami támogatást, védelmet végképp elvetik. Samuelson „(…) feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; (…) gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás (…) (…) a gondolkodó polgárnak meg kell küzdenie azokkal a kérdésekkel, amelyeket Friedman felvet.” 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.5. Viták az anticiklus gazdaságpolitikáról II.2.5.a. Makroökonómiai háttér A makrogazdaság főbb szereplői (zárt gazdaságnál) Háztartások „Minden az övék”: innen származik a munka és tőke kínálata is, amiket a vállalatoknak adnak el Adót fizetnek (csak ők, transzferekkel csökkentve tekintjük, így csak az állam felé) Fogyasztanak 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Állam Felfogásunk szerint: közösségi döntés eredményeképpen a vállalatoktól vásárol árukat az árupiacon, így „vesz” közalkalmazottak és köztisztviselőket is. Bevételei adókból és pénzügyi piacon felvett kölcsönökből származnak. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Vállalatok Az egész szférát tekintjük, a vállalat-vállalat kapcsolatoktól eltekintünk Minden áru és szolgáltatás előállítása itt történik Tulajdonosaik (és hitelezőik) a háztartások Profitorientáltak Bevétel (az árupiacról), költségek (bérek, bérleti díjak, kamat-profit stb.) a háztartásoknak „Egy nagy vállalat”, így alapanyag, alvállalkozói, beszállítói stb. költségek nincsenek (Adókat csak a háztartások fizetnek) 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Bérjövedelem (YL) Munkaerőpiac Bérköltség Munkaerő Munkaerő Tőkejövedelem (YK) Tőkeköltség Pénzügyi piac Tőkejószág Tőkejószág Megtakarítás (S) (Y) Háztartások Állam Vállalatok (T) Adók Állami vásárlás (G) Beruházás (I) Fogyasztás (C) Vállalatok jövedelme (Y) Árupiac 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan