Kompetencia Végzettség

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ ESZMECSERÉKRŐL "A kormány szakképzés-fejlesztési koncepciója az új szakképzési törvény”
Advertisements

Pásztor Tibor főosztályvezető
Ifi István ügyosztályvezető november 2 4. Esélyegyenlőség a fővárosi TISZK-ekben.
A TÁMOP projekt intézményi hatásai a Somogyi TISZK-ben Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes.
Versenyképes gazdaság Versenyképes szakképzés
ÚJ TENDENCIÁK A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése, az OKJ rendszerének továbbfejlesztése.
Aktualitások a szakképzésben
Versenyképes gazdaság versenyképes szakképzés A szakképzés mint a jövőbe történő befektetés A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megnövekedett szerepvállalása.
A kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
Az MKIK szerepe a szakképzésben
Keresletorientált szakképzés Munkavállalói érdek MSZOSZ álláspont 1.
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
Balatonvilágos, május 09. Előadó: Dr. Szedlacsek György 1.
Kamarai prioritások Foglalkoztatottság növelés Képzési szükséglet meghatározása Szakképzés nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem foglalkozáspolitikai,
Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
A Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola szempontjából
FELVETÉSEK A SZAKKÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁHOZ Előadó: Szymczak Judit.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési fejlesztési munkája
Befektetés a jövőbe a kamara szerepe a duális szakképzésben
Dr Sediviné Balassa Ildikó: JUBILEUM UTÁN A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE Munkakultúra – Szakképzési Modellek OKTÁV RÁCIÓ február 4-6.
Gázipari Szakszervezeti Szövetség szeptember.
Szakképzés jövője, megújítása Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott kamarai szakképesítések bevezetése 1.
KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, A MUNKA VILÁGA MSZT HÁROMSZÉKI Tagozata Sepsiszentgyörgy szeptember 29. Dr. Szenes György elnök.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Régió gazdasági kilátásai, szakember igény, szakképzés
Gazdasági kamarák szerepe a duális szakképzésben Szabó Bálint.
TÁMOP Nagyrendezvény. Magyarországi szakképzési rendszer változások I.  2011 új szakképzési törvény  2012 szeptember 01 köznevelési törvény hatályba.
Nem kötelezettség, mindkét fél számára lehetőség Duális képzés.
A Békéscsabai Központi Szakképző Iskolai tapasztalatok a vasútgépészeti szakmák képzésében április 29.
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
Takács Erika Zádori Zoltán
A kamarai garanciavállalás jogi kérdései
A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJA
Szakképzési közfeladatok a Kamarában
Kamara – a gazdaság hangja a szakképzésben Berettyó – Körös TISZK Nyitórendezvény Mészárosné Szabó Anna szakképzési osztályvezető BMKIK.
A kamara szerepe a duális szakképzésben január 27.
Az MKIK törekvései a szakképzés átalakításában Áttörés a duális szakképzés irányába.
Akkreditált Felnőttképzési Intézmény FÉMES NAPOK Fejér megye szakképzési helyzete, különös tekintettel a fémipari szakképzésre Dávid Lajos - Fejér.
Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása. Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: év a legkritikusabb! 
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető.
Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Szakképzés jelene és jövője.
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése.
Tájékoztató fórum Szakiskolai fejlesztési program C komponens iskolái számára KOMPONENS C Miskolc május 5. Nagy Zoltán komponensvezető
A Kereskedelmi és Iparkamarák szakképzési feladatai 2012.
Hátrányos helyzetűek reintegrációja KOMPONENS C. A szakiskolák helyzetének alapvető problémái I. a gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre és a.
D UNAÚJVÁROSI S ZAKKÉPZÉSI C ENTRUM IGAZGATÓI TÁJÉKOZTATÓ ÉRTEKEZLET JÚNIUS 29.
Vörös-Gubicza Zsanett MKIK fejlesztési koordinátor szeptember 06.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
A köznevelési intézményi rendszer változása, Szakképzési Centrum és Kamara együttműködése a kamarai garanciavállalás sikeres megvalósításáért Kalmár Andrea.
„Újra tanulok” A Nemzeti Munkaügyi Hivatal képzési stratégiája Bálint István Foglalkoztatási főigazgató-helyettes.
1 A munkaerőpiac aktuális kérdései és a szakképzés helyzete különös tekintettel a duális képzésre Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős.
Vörös-Gubicza Zsanett oktatási és képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október 10.
Az egyházi szakképzés helyzete Koblencz Attila
Kompetencia Végzettség
Veszprémi Szakképzési Centrum Gönczy Pál Szakközépiskolája és Szakiskolája Tapolca .
A szakiskola jelene és jövője
Szakiskolai fejlesztési program
Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés
Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben
Határokon átívelő projektek.
Varga Júlia MTA KRTK KTI
Kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga
Előadás másolata:

Kompetencia Végzettség A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepvállalása a duális szakképzés kialakításában

Miért vált szükségessé a magyar szakmunkásképzés rendszerének újjáépítése?

A szakiskola presztízsének helyreállítása A tanulók alapkészségeinek hiánya A tanulás iránti érdektelenség, teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Iskolai morál felbomlása, nagyfokú lemorzsolódás A szakiskola presztízsének leértékelődése Nőtt a képzésben eltöltött idő és az iskolázottsági szint, ezzel arányosan nem növekedett a tanulók tudásszintje

Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-19 év a legkritikusabb! 2002-2010 között általános iskolába járók száma: 112 000-108 000, lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %) 2010-ben a 19 évet betöltött korosztály létszáma: 127 ezer fő ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%)

Kormányprogram, kormány-kamara szakképzési keret megállapodás A szakképzés rendszerének teljes átalakítása, a duális képzés bevezetése A felnőttképzési rendszer és a foglalkoztatás összhangjának megteremtése A munkaerő-piaci szükségletekhez igazodó felsőoktatási rendszer kialakítása A változtatásokhoz kamarai szakképzési feladatok kiszélesítése: felelősségvállalás és cselekvőképesség

A 2011/2012-es tanévben 48 szakmában már a duális képzés követelményei szerint 50%-kal növekedett a gyakorlati órák száma és a nyári összefüggő gyakorlatok ideje Megszűntek a 4-5 napig tartó maratoni vizsgáztatások Az új szakmai és vizsgakövetelmények és központi programok: A munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás pedagógiai modellje szerint A 2011. szeptemberi tanévinduláskor 10 ezer tanuló került beiskolázásra a kamara által kifejlesztett tanügyi dokumentumokra.

Az új OKJ fejlesztésének eredményei I. A kamara szakmai koordinációjával elkészült és 2012. júliusban, kormányrendeletben már megjelent az új OKJ. Kidolgozásában 7 minisztérium 14 államtitkársága, 250 szakmai szervezet és 800 fejlesztő vett részt.. Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült a felére csökkenteni. Az elméletorientált, akadémikus jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált.

Az új OKJ fejlesztésének eredményei II. Bevezetésre kerül a komplex szakmai záróvizsgáztatás rendszere, amely a modulokon átnyúló kulcskompetenciákat, legfontosabb munkaműveleteket, verseny és piacképes gyakorlati ismereteket helyezi majd a középpontba. Atomizált, virtuális ismeretek helyett: használható gyakorlati tudás A felnőttképzés és az iskolarendszerű képzés szakmai összhangjának a megteremtése A modul rendszer és a tantárgyszemlélet összhangja Egyidejűleg alulról és felülről történő expanzió. A kerettantervi ajánlások megjelentetésével opcionálisan már az idei tanévtől lehetővé válik az új OKJ szerinti kerettantervi képzések kipróbálása.

Kedvező jelek, elmozdulások, biztató sikerek a szakképzés megítélésében!

A válság ellenére javult saját szakmában a tanulók elhelyezkedése! MKIK GVI felmérés 2 ezer tanuló körében 2012.

Presztízsben javuló tendenciák, szakképzett elit! MKIK GVI felmérés 2012.

Javult az elhelyezkedők aránya: Összesen 48,3% dolgozik MKIK GVI felmérés 2012.

Érezhetően javult a képzőhelyek megítélése MKIK GVI felmérés 2012.

A vállalati gyakorlati képzőhellyel kapcsolatos elégedettség a legmagasabb MKIK GVI felmérés 2012.

Vállalati gyakorlati oktatói felmérés eddigi eredményei: az oktatók 55%-a több, mint szakmunkás!

Új időszámítás a magyar szakképzésben 2013. Az új szakképzési szerkezet 2013. szeptembertől válik teljessé: 8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés Tankötelezettség: általános és szakmai Új OKJ, kerettantervi rendszer 37 ágazati szakközépiskola, technikusképzés FSZ képzés kivezetése az OKJ-ból A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása

De a fordulat éve a 2012. június 4-i parlamenti döntés már idén szeptembertől 33%-os közismereti szabály alkalmazása 9. évfolyamon ellenőrzött körülmények között vállalati tanműhelyben tanulószerződéssel Szintvizsga mindenkinek kötelező Híd program: az általános iskola problémájának kezelése Nem százalékokról szólt a vita: elvekről, lényegről, a szakiskola döntően a szakmatanulásról szól

Középtávon elérendő célok A szakképzés és a szakiskola presztízsének helyreállítása, a vonzerő növelése A kihullók számának csökkentése, a szakmával rendelkezők növelése, versenyképes és eladható szaktudás biztosítása Adófizető állampolgár, középosztályba történő felemelkedés, szakképzett elit, élethossziglan tanulás A szakképzés szereplőivel történő összefogás, duális képzés lehetőség egy életszerűbb rendszer működtetésére

Az előadás elérhető: www.mkik.hu Köszönöm a figyelmet! Az előadás elérhető: www.mkik.hu