Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából dr. Kiss Judit Katalin - dr. Pete Judit Budapest, 2017. október 17.

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából Bevezetés a bemutatott példák - utóellenőrzések során felmerülő eseteken alapulnak az esetekkel kapcsolatos álláspontok állásfoglalásokban jelennek meg néhány esetben: az utóellenőrzések során rendszeresen tapasztalt tipikus hibák, visszatérő problémák utóellenőrzések hatása hosszú távon utóellenőrzések nagy száma = kérdések, problémák nagy száma, tanulságok

4 gazdasági szereplő felhívása ajánlattételre, 1 ajánlat érkezett Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1.1./Összeférhetetlenség Az eset bemutatása: tárgya: szolgáltatás megrendelése (konzultációs szolgáltatások), becsült értéke: nettó 27 950 000 ft, klasszikus ajánlatkérő, eljárás: nemzeti eljárásrend szerinti 112. § (1) bekezdés b) pont szerint 113.-114. § szabályai szerint (kbt. 2015.), finanszírozás: uniós 4 gazdasági szereplő felhívása ajánlattételre, 1 ajánlat érkezett az egyedüli, nyertes ajánlattevő egy ún, „támogató csoport” tagja, amelynek feladata az uniós projekt megvalósításának segítése, a projekt szakmai tartalmában véglegesítésében közreműködés ajánlatkérő nem élt a Kbt. 25. § (8) bek. szerinti lehetőséggel

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1. 1 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1.1./Összeférhetetlenség Álláspont: Nem került alátámasztásra az összeférhetetlenség hiánya (AK: a támogató csoport ülésein nem a közbeszerzési eljárások részletei a téma, ez ott nem merül fel), a támogató csoport feladatai közé tartozott a projekt - és nem a közbeszerzési eljárás - tartalmának véglegesítése és megvalósítása, nyertes AT nem vett részt a bírálóbizottságban) A projekt megvalósításában (ellenőrzésében, szakmai tartalom kialakításában, a szakmai tartalomnak a kiírásban közöltnél alaposabb ismerete) való részvétel már feltételezi, hogy a támogató csoport olyan információkhoz jut hozzá, amely kielégíti a közbeszerzési eljárás előkésztésében való részvétel követelményét + ajánlattevő tájékoztatást kapott a projekt előrehaladásáról, műszaki tartalom részletes ismerete

Kbt. 25. § (3) bekezdés a), és 25. § (8) bekezdésének sérelme Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1.2./Összeférhetetlenség Álláspont: Az összeférhetetlenség fennállása feltételezhető volt, további vizsgálata szükséges lett volna (+ a közbeszerzési eljárás műszaki tartalmának meghatározása is elégtelen volt, kellő alaposság nem állapítható meg, 1 ajánlattevő részvétele is ezt támasztja alá) Kbt. 25. § (3) bekezdés a), és 25. § (8) bekezdésének sérelme

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1. 2 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1.2./Összeférhetetlenség Az eset bemutatása: tárgya: építési beruházás (óvoda építés), becsült értéke: nettó 210 millió ft, klasszikus ajánlatkérő, eljárás: nemzeti eljárásrend szerinti 115. § (1) bek., finanszírozás: uniós 5 gazdasági szereplő felhívása ajánlattételre, 3 részben, mindhárom részben ugyanazon nyertes ajánlat (= a tervdokumentációkat készítő tervező) Fedezet = becsült értékkel (ez utóbbi, az árazott költségvetés magasabb) fedezet AF-ben ismertetve, DE az egyes részekre NEM, de nyertes ajánlati ára pontosan megegyező a fedezet részenként lebontott összegével (úgyis, hogy az általa készített árazott költségvetés ennél magasabb volt) ajánlatkérő nem élt a Kbt. 25. § (3) és 25. § (8) bek. szerinti lehetőséggel

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1. 2 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1.2./Összeférhetetlenség Álláspont: Az összeférhetetlenség fennállása feltételezhető volt, további vizsgálata szükséges lett volna de az eljárásban a részekre bontás tilalma is sérült, így az ellenőrzés fókusza erre

5 gazdasági szereplő felhívása ajánlattételre Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1.3./Összeférhetetlenség Az eset bemutatása: tárgya: építési beruházás (óvoda építése), klasszikus ajánlatkérő, eljárás: nemzeti eljárásrend szerinti 115. § (1) bekezdés (kbt. 2015.), finanszírozás: uniós 5 gazdasági szereplő felhívása ajánlattételre nyertes ajánlattevő ajánlatkérő 100 %-os tulajdonában áll ajánlatkérő nem élt a Kbt. 25. § (8) bek. szerinti lehetőséggel

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1. 3 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1.3./Összeférhetetlenség Álláspont: Kúria Kfv.III.37.062/2012/10. sz. ítélete: a tulajdonosi részesedés fennállása önmagában csak az egyik eleme az összeférhetetlenség megállapítását igénylő feltételek együttesének, nem a tulajdonosi kapcsolat az, ami önmagában megalapozza az összeférhetetlenséget További két többlettényállási elem, az eljárási vagy előkészítési tevékenységbe való bevonás, valamint a verseny tisztaságának sérelme is meg kell, hogy valósuljon. Európai Bíróság - C-213/07. sz. Michaniki ügy: jogsérelem elvi lehetősége nem elegendő az összeférhetetlenség megállapíthatóságához

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1. 3 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 1.3./Összeférhetetlenség Álláspont: jelen ügyben az eljárást lezáró döntést ugyanazon szervezet jogosult meghozni, amely a nyertes ajánlattevő alapítója, és meghatározott értékhatárt meghaladó szerződés esetén a hozzájárulása szükséges (ezen értékhatárt a nyertes ajánlati ár meghaladta) ezen körülmények alkalmasak arra, hogy a verseny tisztaságának sérelméhez vezessen megoldás lehetett volna, amennyiben a közbeszerzési szabályzattól eltérően jelen ügyben más kerül döntéshozóként kijelölésre.

eljárás 2 részben, minkét részben legalacsonyabb ár részszempont Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 2./legalacsonyabb ár részszempont alkalmazása (Kbt. 76 . § (5) bek) Az eset bemutatása: tárgya: mérnöki szolgáltatás megrendelése, becsült értéke: nettó 35 millió ft, klasszikus ajánlatkérő, eljárás: nemzeti eljárásrend szerinti 113. § (1) bek., finanszírozás: uniós eljárás 2 részben, minkét részben legalacsonyabb ár részszempont az eljárás tárgyának CPV kódja: 71354300-7, amely = mérnöki szolgáltatás 71300000-1 ajánlatkérő: CPV kód téves volt, eljárás tárgya: ténylegesen térinformatikai szolgáltatás (ajánlatkérő igényeinek egy konkrétan meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltatás felel meg )

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 2 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 2./legalacsonyabb ár részszempont alkalmazása (Kbt. 76 . § (5) bek) Álláspont: Az eljárásban a műszaki leírás szövege szerint is az 1. részben tervezői szakértelem volt szükséges az AT részéről („a tervet tájépítész tervező készítse”), ez a 71300000-1 alá sorolható, a 2. részben: feladat nemcsak felmérés, hanem adatrögzítés is, amely mérnök, vagy tájépítész szakértelem került előírásra (alk!), + AK nem igazolta, hogy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja” 76. § (5) bek. megsértése

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 3 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 3./Szerződés módosítási korlátok- Kbt. 141. § (4) bek a-c) pont Az eset bemutatása: tárgya: szolgáltatás megrendelés (óvodafelújítás - tervezés), becsült értéke: nettó 9 millió Ft, klasszikus ajánlatkérő, eljárás: Kbt. 115. § szerinti nyílt (2016), finanszírozás: uniós feladatok: felmérési tervdokumentáció (1. rész), majd valamennyi kiviteli terv elkészítése (2. rész) 1. részfeladat: szköt + 20 nap, 2. részfeladat: szköt + 90 nap (benne a szükséges egyeztetések is) 1. részfeladat átadása határidőben megtörtént, azonban ezt követően a tervező 2 hónappal később gáz helyett elektromos üzemű berendezésekre átállást javasolt a konyhai berendezésekre jelezve, hogy a gázüzemű esetén többletköltségek, további egyeztetések szükségesek = időbeli csúszás

ajánlatkérő 5 nappal később: elfogadta a javaslatot Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 3./Szerződés módosítási korlátok- Kbt. 141. § (4) bek a-c) pont Az eset bemutatása: ajánlatkérő 5 nappal később: elfogadta a javaslatot a 2. rész készre jelentésére és átvételre sor került a 90 napos határidőn belül, azonban a kiviteli tervek nem tartalmazták az E-onnal való egyeztetéseket és hogy a hálózat elbírja-e a többletterhelést, felek a 2016.12.08. napján lejárt határidőt módosították 2017.01.06.-ra, további akadályoztatás, véghatáridő meghosszabbítsa, végleges teljesítés 2017.01.27.

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 3 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 3./Szerződés módosítási korlátok- Kbt. 141. § (4) bek a-c) pont Az eset bemutatása: Szerződéstervezet: „amennyiben Tervező a tervezés során a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében akadályoztatva van, és a Megrendelő az akadályoztatás tényét és időtartamát elfogadja a szerződő felek – szerződésmódosítás nélkül – jegyzőkönyvben rögzítik a legfeljebb az akadályoztatás időtartamával hosszabbított teljesítési határidőt.” „Amennyiben a tervezési munka elkészítéséhez adatszolgáltatás, intézkedés válik szükségessé, a Megrendelő a felszólítás kézhezvételéről számított 5 munkanapon belül az adatokat a Tervező rendelkezésére bocsátja, illetőleg az intézkedéseket megteszi. Ha a kiegészítő adatszolgáltatásra 5 munkanapnál hosszabb idő szükséges, úgy a felek ettől eltérő határidőben is megállapodhatnak. Megrendelő késedelmes adatszolgáltatása halasztó hatályú a szerződés 2.3. pontja szerinti teljesítési határidőre, mely körülményekről a felek – a szerződés módosítása nélkül – jegyzőkönyvet vesznek fel. „Amennyiben a szerződéskötést követően beálló esemény folytán a tervezési feladat körülményei megváltoznak, a Tervező jogosult a szerződés módosításának kezdeményezésére a Kbt. 141. §-ban foglaltak figyelembe vétele mellett.”

1. és 2. részben: önmagában az akadályközlés nem elegendő indok Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 3./ Szerződés módosítási korlátok- Kbt. 141. § (4) bek a-c) pont Álláspont: 1. és 2. részben: önmagában az akadályközlés nem elegendő indok Kbt. 141. § (4) bek. a) pontja nem állt meg, mert a szerződéstervezetben jelzettek konkrétumai CSAK a nyertes számára voltak hozzáférhetőek Kbt. 141. § (4) bek. b) pontja nem állt meg, mert nem volt új igény Kbt. 141. § (4) bek. c) pontja: gázvezetékek alkalmatlanok voltak a gázüzemű berendezések elhelyezésre, át kellett térni elektromos technológiára, közműszolgáltatóval történő egyeztetések időigénye előre nem látható körülmény, plusz a tervezésre eredetileg rendelkezésre álló időtartam nem változott

az indokolások általános jellegűek (pl. komplex, összefüggő feladat) Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 4./Részajánlattétel mellőzésének indokai Jellemző problémák: az indokolások általános jellegűek (pl. komplex, összefüggő feladat) DE: az indokolásnak konkrétnak, eljárásspecifikusnak kell lennie + nemcsak a jogszabályi utalások ismétlése + önmagában az AK számára egyszerűbb, gazdaságosabb nem indok + ugyancsak nem indok kizárólagosan a jótállás

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 4 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 4./Részajánlattétel mellőzésének indokai Példa-1 (tervezői szolgáltatás): Műszaki tartalom: megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzési dokumentumok kidolgozása, vasúti híd és az X csomópontot is érintő kapcsolódó vágányhálózat (körülbelül X km hosszú szakaszának átépítéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése, valamint a tenderdokumentáció összeállítása a megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott műszaki tartalomra, környezeti hatásvizsgálat, engedélyezési eljárások sikeres lefolytatása, a környezetvédelmi engedély és natura 2000, valamint vízkeretirányelv szerinti nyilatkozat megszerzése, építési (és egyéb szükséges hatósági) engedélyezési folyamat menedzselése, engedély megszerzése

ajánlatkérő indoklása: Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 4./Részajánlattétel mellőzésének indokai Példa -1: ajánlatkérő indoklása: az egyes munkafolyamatok között erős logikai összefüggés van, az egyes munkafolyamatok adatszolgáltatás és szinergiák kialakítása úgy a leghatékonyabb, amennyiben egy vállalkozó (tervező) menedzseli a tervezés során az összes folyamatot. Nem megfelelő, túl általános, nem vezethető le az elfogadhatósága

Példa - 2 (csatornaépítési építési beruházás): Műszaki tartalom: Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 4./Részajánlattétel mellőzésének indokai Példa - 2 (csatornaépítési építési beruházás): Műszaki tartalom: csatornarekonstrukció 2 fizikailag is elkülönülő helyszínen Helyszín 1 Helyszín 2 Kotrás, iszap elszállítsa, csatornaszakaszok tisztítása, gépészeti rekonstrukció Kotrás, áteresz elbontása, zsilip gépészeti rekonstrukciója, áteresz tisztítása, elektromos szekrény csere, csatornaszakaszok tisztítása

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 4 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 4./Részajánlattétel mellőzésének indokai Példa - 2 (csatornaépítési építési beruházás): AK indokolása: a részajánlattétel nem egyeztethető össze a gazdasági észszerűséggel, a részekre bontás esetén a megvalósítás szakmai színvonala kárt szenvedne A projekt organizációs, üzemeltetési, garanciális kérdések tekintetében egy egység, a részajánlattétel a projekt megvalósítást veszélyeztetné A két helyszínen megvalósítandó csatornafelújítás egymással összefüggő egységek, AK utalt itt arra, hogy a belvízhelyzet ezekre egységesen terjed ki

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 4 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 4./Részajánlattétel mellőzésének indokai Példa - 2 (csatornaépítési építési beruházás): Ellenőrzés válasza: további indokolás szükséges, ez a megfogalmazás általános, nem derül ki a tényleges indok (pl. a két helyszínen lévő elkülöníthető feladat miért nem valósítható meg külön szerződések keretében, illetve a belvízhelyzet egységesen terjed ki indok nem került megfelelően bemutatásra)

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 5 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 5./ajánlattételre felhívott ajánlattevők kiválasztása 5.1./ Kbt. 113. § szerinti eljárásban az ajánlatkérő által kiválasztott ajánlattevő: konzorcium Ajánlatkérő kifejezetten 2 gazdasági szereplőt konzorciumként hívott fel ajánlattételre (a Kbt. 113. § (2) bekezdés szerinti előzetes bejelentésre az ÖF táj megjelenését követően került sor) NEM megfelelő, AK nem korlátozhatja az ajánlattevők döntését az ajánlat összetételében

5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 5./ajánlattételre felhívott ajánlattevők kiválasztása 5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: indokolás rendelkezésre állása (ha az ellenőrző szervek ezt vitatják) alátámasztó iratok dokumentálása amennyiben Ajánlatkérőnek tudomása van elegendő számú, az adott építési beruházás megvalósítására alkalmas gazdasági szereplőről, figyelembe véve a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvétele lehetőségének biztosítását is, úgy ezen gazdasági szereplők kapcsán szükséges dokumentáltan alátámasztania azok szerződés teljesítésére való alkalmasságát és megbízhatóságát

5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 5./ajánlattételre felhívott ajánlattevők kiválasztása 5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: „teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplő” javasolt pl.: Kbt. 69. § (11) bek szerinti ingyenes elektronikus adatbázisok (pl.: cégkivonat, közbeszerzési hatóság nyilvántartásai, OMMF, NAV köztartozásmentes adatbázis, MKIK, GVH nyilvántartásai stb.) ellenőrzése,

5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 5./ajánlattételre felhívott ajánlattevők kiválasztása 5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: benne a kizáró okok előzetes vizsgálata gazdasági szereplő pénzügyi helyzete - beszámoló áttanulmányozása ismert és meglevő referenciák volumenének feltárása (pl. honlapokon szereplő tartalmak) gazdasági szereplő szerződéses partnereinek megkeresése

5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 5./ajánlattételre felhívott ajánlattevők kiválasztása 5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: ha nincs elegendő piaci szereplőről az AK-nek tudomása: piackutatás! AK továbbá támaszkodhat korábbi közbeszerzési eljárásainak eredményeire is (különösen alkalmas ajánlattevők és nyertesek)

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 5 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 5./ajánlattételre felhívott ajánlattevők kiválasztása 5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: más ajánlatkérők megkeresése, tapasztalatok megosztása spec. „előminősítési rendszer” pl.: AK a honlapján közzétehet egy felhívást meghatározott alkalmassági követelmények előírásával, amelyre egy előre meghatározott (vagy akár határozatlan) ideig van lehetőség jelentkezést benyújtani, és az ott sikeres jelentkezést benyújtó szereplőket veszi fel ajánlatkérő a meghívandók listájára.

5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 5./ajánlattételre felhívott ajánlattevők kiválasztása 5.2./ A Kbt. 115. § szerinti eljárások Mire érdemes figyelni: „Az AK a különböző eljárásokban az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatja” - nem minden esetben, nem mind az 5 gazdasági szereplő cseréje (eseti jelleggel, lehetőségek szerint) amennyiben AK-nek nincs tudomása elegendő számú, az adott építési beruházás megvalósítására alkalmas gazdasági szereplőről, úgy javasolt a piackutatás elvégzése az eredmények rögzítése mellett

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 6 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 6./Részekre bontás tilalma becsült értéke: összesen nettó 12,3 millió Ft, klasszikus ajánlatkérő, eljárás: közbeszerzési eljárás nem került lefolytatásra közbeszerzési eljárás, finanszírozás: uniós Az eset bemutatása: 3 beszerzés tárgya: 1/ megvaltan előzetes verzió elkészítése (2016.02. hó, 3,7 M), 2/ megvaltan végleges verzió elkészítése (2016.07. hó, 3,8 M), 3/ stratégiai és akcióterv, projektterv kidolgozása (2016.09. hó, 4,6 M),

egy közös cél és a szolgáltatások tartalmi hasonlósága megállt Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 6./részekre bontás tilalma Álláspont - a részekre bontás tilalmának megsértése!: részekre bontás tilalmának vizsgálata: szolgáltatások műszaki-gazdasági funkcionális egysége egy közös cél és a szolgáltatások tartalmi hasonlósága megállt az egyes szolgáltatások funkciójuk betöltésére együttesen voltak alkalmasak, egymásra épültek, a feladatok ismertek voltak az első beszerzés megvalósításakor a feladatok azonos szakterületek és szakmához tartoznak Időbeli egységet nem bontotta meg a hosszabb idejű megvalósítás

Alkalmazása (nyílt eljárásban!): Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 7./Kbt. 81. § (5) alkalmazása Megállapítások: Utóellenőrzések tapasztalatai szerint a 81. § (5) bek. keveset alkalmazott, méltatlanul alulreprezentált kifejezetten célszerű és hasznos pl. nagy ajánlattevői részvételt vonzó közbeszerzéseknél (pl. projektmenedzsment, tervezés, építés) Alkalmazása (nyílt eljárásban!): feltétel: felhívásban hivatkozás bírálat az értékelést követően az értékelési sorrendben legkedvezőbb, és döntése szerint a legkedvezőbbet követő (egy, vagy több) ajánlattevő esetében

Előnyök: sorrend felállítása után jelentősen kevesebb ajánlat bírálata Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 7./Kbt. 81. § (5) alkalmazása Megállapítások: Kbt. 69. § megfelelően alkalmazandó lényeg, hogy a bírálatra a döntést megelőzően a nyertes és ha az AK kíván ilyet nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő tekintetében teljeskörűen sor kerüljön Előnyök: sorrend felállítása után jelentősen kevesebb ajánlat bírálata : célszerűség, praktikusság, jelentős könnyítés az AK terheken!

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 7. /Kbt. 81 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 7./Kbt. 81. § (5) alkalmazása Sorrend: Ajánlatok (figyelem! valamennyi ajánlat) értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit alátámasztó dokumentumok vizsgálata Dokumentumok megléte / megfelelősége Szükség esetén hiánypótlás elrendelése, Kbt. 71. § (8) bek. szerinti korlátok mellett Kbt. 71. (9) bek. értékelt szakemberek hiánypótlásának speciális szabályai, értékelt adat eltérő megállapítása szükség esetén Kbt. 71. § (11) bek. szerinti számítási hiba vizsgálat Ajánlatok értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeinek vizsgálata, összevétése az értékelés módszere alapján azaz ÉRTÉKELÉS

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 8 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 8./szakemberek – értékelési részszempontok Megállapítások: kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja alapján az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága. (pl. referencia értékelése kizárt!, ISO értékelési kizárt!!) - A Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha az eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezen felül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket. Pl. alkalmasság: szakmai tapasztalatot bírál, értékelés: meghatározott projektekben való részételt értékel (a projektek száma), Pl.2.: pontozás: ha az alkalmasságon felüli értékelés van FONTOS: az alkalmasságnak megfelelő érték 0-pontot ér!

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 8 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 8./szakemberek – értékelési részszempontok Megállapítások: - elsődlegesen meg kell vizsgálni, hogy ajánlatkérő ugyanazon szakemberekre vonatkozóan írt-e elő értékelési szempontot, amelyre vonatkozóan alkalmassági követelményt is meghatározott (pl. alkalmassági minimumkövetelményként meghatározott jogosultsághoz szükséges végzettség és szakmai gyakorlat megléte kerül előírásra, és értékelési szempontként ugyanezen szakember ezen felüli szakmai gyakorlata kerül értékelésre); - ebben az esetben mindig szükséges, hogy egyértelműen elválasztható legyen egymástól, hogy mi minősül alkalmassági követelménynek és mi értékelési szempontnak, amennyiben ez nem egyértelmű, úgy nem megfelelő az előírás.

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 8 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 8./szakemberek – értékelési részszempontok Jellemző problémák : továbbrais előfordul jogosultságok értékelése – ez sem alkalmasság, sem értékelés esetében nem elfogadható nem egyértelmű a közbeszerzési dokumentumokban, hogy mit szükséges csatolni az alkalmasság és mit az értékelés igazolására, SŐT gyakori hiba: egyáltalán nincs rögzítve, hogy értékelés alátámasztásaként milyen dokumentumok csatolandók

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 9 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 9./felelősségbiztosítás rendelkezésre bocsájtása Az eset bemutatása: tárgya: közlekedésfejlesztés tárgyú projekthez tervezői szolgáltatások, klasszikus ajánlatkérő, eljárás: nemzeti nyílt, finanszírozás: uniós AF előírása: „Az Ajánlattevő köteles a szerződéskötésig a felelősségbiztosítási kötvény másolatát az Ajánlatkérő részére átadni (a szerződés megkötésének a feltétele).” Kérdés: 1- Közös ajánlattevők mindegyike köteles-e külön-külön megkötni? Kérdés: 2- A szerződéskötésre bemutatott díjkalkuláció és biztosítási ajánlat elegendő-e?

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 9 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 9./felelősségbiztosítás rendelkezésre bocsájtása Álláspont: Kérdés: 1.- Nem volt ilyen előírás a felhívásban, ezért nem követelhető meg. Kérdés: 2. a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre (Ptk. 6:63. §) „Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni.” (Ptk. 6:66. §) Itt ez hiányzik, a másik fél, a biztosító általi elfogadás (a díjkalkuláció rögzítette, hogy az nem eredményez kötelezettségvállalást a biztosító részéről a szerződés megkötésére)

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 10 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 10./Referenciák kérdésköre Jellemző problémák: 75 % -os szabály értelmezése amennyiben a mennyiség 1 db-ról szól (pl. 1 db CT berendezés) ilyen esetben a beszerzés további mennyiségi jellemzőjéből szükséges képezni a referencia követelményt (pl. teljesítmény követelmény) 75 %-os szabály értelmezése, amennyiben nem derül ki a mennyiségi leírásból a minimumkövetelményben vizsgált paraméter az összhangot szükséges megteremteni, ha nem derül ki, az nem elegendő

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 10 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 10./Referenciák kérdésköre Jellemző problémák: Milyen speciális esetekben írható elő mégis a referencia értékbeli követelménnyel? Pl. számos, különböző kiszerelési, mennyiségi egységre vonatkozó árubeszerzés esetén Pl. számos kisebb értékű, különböző összetételű árubeszerzés esetében (pl. konyhai felszerelések) 1 db a beszerzés tárgya és más mennyiségi paraméter nem alkalmazható, vagy annak alkalmazása a verseny felesleges szűkítéséhez vezetne (pl. 1 db megvalósíthatósági tanulmány) A beszerzés tárgya olyan innovatív megoldás, amelyre vonatkozó mennyiségi meghatározás a verseny szűkítéséhez vezet (pl. „újszerű” építési beruházás), mely esetben értékhez kötött, a szerződés keretében megvalósított munkanemek alkalmazhatók.

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 11 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 11./Ex- ante, vagy utólagos ellenőrzés Az eset bemutatása: tárgya: 2 építési beruházás külön eljárás keretében, becsült értéke: nettó 400 millió Ft (külön- külön 200-200 millió Ft), klasszikus ajánlatkérő, eljárás: Kbt. 113. § szerinti nyílt, finanszírozás: uniós Kérdés: Mi számít az adott eljárás becsült értéke, vagy az összeadott becsült érték? Mi a helyzet a 300 millió Ft-ot meg nem haladó értékű építési beruházások esetén? (mint pl. a fenti eset) Válasz alapja: 272/2014 (XI.5.) Korm. Rendelet 97. § (1) bek., ME KFF - Minőségellenőrzési útmutató

Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 11 Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 11./Ex- ante, vagy utólagos ellenőrzés Válasz: Az ellenőrzés irányát az ún. „egybeszámított” becsült érték adja meg, kivéve a keretmegállapodás eljárások 2. része esetén, amikor a második rész becsült értéke az irányadó Ha az adott eljárás 300 millió Ft-ot nem éri el, de a vele együttesen figyelembe veendő eljárás igen: Ex-ante ellenőrzés! - FIGYELEM! más a helyzet az ún. „leválasztott” eljárások esetében! (Kbt. 19. § (4) bekezdése), amely esetben utóellenőrzésnek van helye

„1 ajánlattevős” eljárások Gyakori kérdések az utóellenőrzések gyakorlatából 12./további gyakran előforduló kérdések Példák: hiánypótlás nem teljesítése esetén az indok számos esetben nem a konkrét hiányosság, vagy hiba, hanem a „hiánypótlásban foglaltak nem teljesítése” kötbérek nem megfelelő alkalmazása: teljesítési határidőhöz képest aránytalan késedelmet enged a kötbérmaximum, elveszti szankció jellegét Kbt. 65. § (1) bek. c) pontos alkalmasság ≠ szakember nyilvántartásban szereplése, amely műszaki-szakmai alkalmasság „1 ajánlattevős” eljárások

Köszönjük a megtisztelő figyelmet! NAGY ÉS KISS Ügyvédi Iroda 1054 Budapest, Szabadság tér 7. Bank Center Irodaház, Citi Torony VI. emelet Tel: +36 1 3280630 Email: iroda@nagyeskiss.hu