A jogforrási rendszer II.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AKTUÁLIS FELADATOK A TANÜGYIGAZGATÁSBAN
Advertisements

A JOGHARMONIZÁCIÓ. Az államok konszenzusa alapján elfogadott, szerződéses és szokásjogi magatartási normák összessége, amelyek a nemzetközi jogalanyok:
Miniszterelnöki Hivatal, Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály 376/2007. (XII. 23.) Korm.
A nemzeti vámjogszabályok
Jogszabálytan.
Munkavédelmi előírások rendszere
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 3. Előadás vázlata
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
A vasúti ágazatot érintő aktuális szabályozási feladatok
A jogalkotás elmélete és gyakorlata
Az új jogalkotási törvény
Bevezetés.
1 A hulladékgazdálkodás szabályozásának eszközrendszere Dr. Dióssy László c. egyetemi docens.
Magyar Controlling Egyesület 1113 Budapest, Bartók Béla út 152. Telefon / fax: 06/1/ Honlap: Számviteli.
Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes.
Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)
A múlt megismerhetősége, mint a közérdekű és személyes adatok kapcsolódási pontjai C SINK L ÓRÁNT főosztályvezető (KIM) egyetemi adjunktus (KRE)
A helyi önkormányzatok az Alaptörvényben
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Alaptörvény - vázlat Alaptörvényvázlat.
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény.
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Rövid indoklás.
A jog, a környezet- és a természetvédelmi jog Előadó: dr. Németh Csaba.
A szociális biztonság koordinációja az Európai Unióban
Országos népszavazás és népi kezdeményezés
A normák kialakulása és szerepük a társadalom életében
Polgári Légiközlekedési Hatóság
A évi költségvetési rendelet megszerkesztése, megszövegezése A jellemzően előforduló hibák bemutatásán keresztül.
Az EU környezetvédelmi jogának végrehajtása: az Európai Bizottság és a nemzeti bíróságok szerepe (bevezetés) Budapest, január 11. Koller Péter Európai.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Jogi alapfogalmak. Társadalmi normák A társadalmi normáknak nevezzük az emberek életét, tevékenységét meghatározó magatartási szabályok összességét, amelyeknek.
Közigazgatási Jog 4. Európai közigazgatás, 3. előadás szeptember Az EU központi szerveinek általános jellemzői Nincs önálló (saját) EU intézményrendszer.
A BEJELENTŐ-VÉDELEM HELYE ÉS SZEREPE AZ OMBUDSMANI TEVÉKENYSÉGBEN
1. / Áttekintés ›Az EU természete ›Mikor lehetséges / alkalmas eszköz az EU jog? ›Az EU jogorvoslat keretei ›Tagállammal szembeni EU jogorvoslat ›Kötelezettségszegési.
A MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK RENDSZERE
A fogyasztó és a vállalkozás fogalma, gyakorlati kérdések az Fgytv. végrehajtása során Országos szakmai konferencia Budapest, Dr. Eitmann.
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere; Versenyjog.
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
A közbeszerzések elméleti háttere I. A szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján.
1 VÁLLALATI JOG MsC 2. Jogtan – jog fogalma, jogszabálytan.
Helyszíni ellenőrzés Grigely Győző, KDRFÜ. Az ellenőrzés jogi háttere Támogatási Szerződés, ÁSZF 10. pont „Kedvezményezett a Szerződés aláírásával kötelezettséget.
Rendszerváltás Diktatórikus államberendezkedés demokráciává alakul Magyarországon ezt a folyamatot rendszerváltásnak nevezzük. Magántulajdon Hosszú,
Az Európai Unió gazdasági joga I. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
Az Európai Unió gazdasági joga III. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
JOGTANI ALAPISMERETEK I. Jogfogalom II. A jogi norma szerkezete III. Érvényesség – hatályosság IV. Jogviszonyelmélet.
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
Önkormányzat és állam.
A pénzügyi szolgáltatások közvetítőit érintő jogszabályi változások
A közigazgatási eljárás II.
Az alkotmány és az alkotmánybíróság.
4. Az Alkotmány.
Alapvetés, az emberi jogok rendszere
JOGTANI ALAPISMERETEK
Dr. Kováts Beáta Főtanácsadó, Alkotmánybíróság l l l
A hivatalos statisztikáról szóló évi CLV. törvény bemutatása Dr
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
Érvényesség, hatály, alkalmazhatóság
Az uniós jog közvetlen alkalmazhatósága és közvetlen hatálya; az uniós jog és a magyar jog viszonya november 27.
Nemzetközi magánjog II.
A magyar kormányzati rendszer
A MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK RENDSZERE
A jogrendszer tagozódása
Jogharmonizáció az Európai Unióban Dr
Az EU jogrendszere őszi szemeszter Szegedi László NKE-ÁKK
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA NKE.
Jogharmonizáció az Európai Unióban
Jogharmonizáció az Európai Unióban
AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETE, INTÉZMÉNYEI
ECRIS-TCN dr. Borza Gabriella Nemzetközi és Belső Koordinációs Osztály
Előadás másolata:

A jogforrási rendszer II. 2017. szeptember 26.

A jogrendszer koherenciája koherencia hiánya jogalkalmazási bizonytalanság jogalkotó feloldja értelmezési elvek alkotmányellenesség AB megsemmisít

A jogforrási szint elégtelensége 1989: Új Alkotmány, új jogalkotási törvény (Jat.) egyes korábbi jogszabályok immár elégtelen jogforrási szinten AB: ez önmagában nem alkotmányellenes, csak ha tartalmi alkotmányellenességgel párosul DE: módosítani, hatályon kívül helyezni csak a hatályos alkotmánynak megfelelő jogforrási szinten lehetséges törvényerejű rendelet: törvényi szintnek felel meg Alaptörvény hatályba lépése: önálló szabályozó szervek rendeletalkotási joga

Normakollízió Jsz/Ksz más jsz Alaptörvény

Kollízió azonos szinten, 35/1991. (VI. 20.) ABh Törvényi rendelkezések – értelmezéstől függő – ellentétes tartalma önmagában, anyagi alkotmányellenesség hiányában nem vezethet az alkotmányellenesség megállapításához, meghatározott életviszonyok, illetőleg tényállások ellentétes – vagy az értelmezéstől függően ellentétes – törvényi rendezése önmagában nem jelent alkotmányellenességet. Az ilyen rendelkezés alkotmányellenessé csak akkor válik, ha az egyben az alkotmány valamely rendelkezésének a sérelmével is együtt jár, vagyis ha az ellentétes tartalmú szabályozás anyagi alkotmányellenességhez vezet, tehát például ha a rendelkezések valamelyike meg nem engedett diszkriminációt, egyéb alkotmányellenes helyzet megteremtését vagy alkotmányos alapjog korlátozását eredményezi. Két (vagy több) törvényi rendelkezés esetleges kollíziója folytán előálló értelmezési nehézség azonban magában véve még nem elegendő feltétele az alkotmányellenesség megállapításának.

Jogforrások rendszere Hatalommegosztás nincs hierarchia belső jogforrások nemzetközi jog funkciók uniós jog

A Jat. a jogforrási rendszerről A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály illeszkedjen a jogrendszer egységébe és megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek. Jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (3) b) és c)

Az At. a jogforrási rendszerről At. T) cikk (3): Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel 15. cikk (4): A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes, 18. cikk (3): A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes,

Az At. a jogforrási rendszerről 23. cikk (4): Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes, 32. cikk (3): Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes, 42. cikk (5): A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes

A jogforrási rendszer eszerint: Alaptörvény Törvény MNB elnök rendelete Kormányrendelet miniszteri rendelet önálló szabályozó szerv rendelete önkormányzati rendelet

A nemzetközi jog helye a jogrendszerben A nemzetközi jog forrásai a nemzetközi jog általánosan ismert szabályai, szokásjog nemzetközi szerződések egyoldalú jogi aktusok

Transzformáció - Miként válik a nemzetközi jogi norma a belső jog részévé? At. Q) cikk (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

Általánosan elismert szabályok Transzformáció - Miként válik a nemzetközi jogi norma a belső jog részévé? Általánosan elismert szabályok Az At. Q) cikk (3) bekezdés alapján Nemzetközi szerződések Kihirdetéssel (tv/Korm. rendelet)

A nemzetközi jog helye a jogforrási rendszerben A magyar jogforrási rendszer szerint a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés az alkotmány alatt, de a törvények felett, a kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződés pedig a törvények alatt, de a kormányrendeletek felett helyezkedik el a jogforrási hierarchiában

A nemzetközi jog helye a jogforrási rendszerben At. Törvényben kihirdetett nk szerz Törvény Korm. rendelettel kihirdetett nk szerz Korm. rendelet nk jog belső jog

Az uniós jog forrásai Szerződések (EUSZ. EUMSZ, csatlakozási) Alapjogi Charta Elsődleges rendelet irányelv Másodlagos

Az uniós jog helye a jogforrási rendszerben az uniós jog a hierarchia magasabb szintjén helyezkedik el”, a két jogrendszer közötti viszony nem az alkotmány, illetve az arra épülő jog viszonyának felel meg, hiszen „a közösségi törvény nem forrása az európai államokban meghozott törvények érvényességének”. Az Európai Unió országai kötelesek eleget tenni úgynevezett jogharmonizációs kötelezettségüknek, azaz az unió tevékenysége szempontjából fontos szabályokat összhangba kell hogy hozzák a közösség jogharmonizációs irányelveivel. A jogharmonizáció végső soron az Európai Bíróság által kikényszeríthető.

Az uniós jog elsőbbsége az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály nem érvényesíthető, formális megsemmisítésétől függetlenül EUB értelmezése a nemzeti bíróság a közösségi jog alkalmazásához nem kell megvárja, hogy a jogalkotó a közösségi joggal szembe futó tagállami jogszabályt hatályon kívül helyezze hasonlóképpen arra sincs szükség, hogy a tagállam törvényhozási aktussal vagy más alkotmányos eszközzel hatályon kívül helyezze a közösségi joggal ellentétes állami jogszabályt stb. Vö.: At. E) cikk (2)-(3) bekezdés (uniós klauzula)

A jogszabályok megismerhetősége Kihirdetés Jogállam Nyilvánosság Közjogi érvényesség

Promulgáció - publikáció A k. eln. aláírást követően elrendeli a kihirdetést Publikáció a hivatalos lapban, Jat. 25-29. §

Ajánlott segédanyag http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_alkotmanytan_i/ch04s08.html