A jogforrási rendszer II. 2017. szeptember 26.
A jogrendszer koherenciája koherencia hiánya jogalkalmazási bizonytalanság jogalkotó feloldja értelmezési elvek alkotmányellenesség AB megsemmisít
A jogforrási szint elégtelensége 1989: Új Alkotmány, új jogalkotási törvény (Jat.) egyes korábbi jogszabályok immár elégtelen jogforrási szinten AB: ez önmagában nem alkotmányellenes, csak ha tartalmi alkotmányellenességgel párosul DE: módosítani, hatályon kívül helyezni csak a hatályos alkotmánynak megfelelő jogforrási szinten lehetséges törvényerejű rendelet: törvényi szintnek felel meg Alaptörvény hatályba lépése: önálló szabályozó szervek rendeletalkotási joga
Normakollízió Jsz/Ksz más jsz Alaptörvény
Kollízió azonos szinten, 35/1991. (VI. 20.) ABh Törvényi rendelkezések – értelmezéstől függő – ellentétes tartalma önmagában, anyagi alkotmányellenesség hiányában nem vezethet az alkotmányellenesség megállapításához, meghatározott életviszonyok, illetőleg tényállások ellentétes – vagy az értelmezéstől függően ellentétes – törvényi rendezése önmagában nem jelent alkotmányellenességet. Az ilyen rendelkezés alkotmányellenessé csak akkor válik, ha az egyben az alkotmány valamely rendelkezésének a sérelmével is együtt jár, vagyis ha az ellentétes tartalmú szabályozás anyagi alkotmányellenességhez vezet, tehát például ha a rendelkezések valamelyike meg nem engedett diszkriminációt, egyéb alkotmányellenes helyzet megteremtését vagy alkotmányos alapjog korlátozását eredményezi. Két (vagy több) törvényi rendelkezés esetleges kollíziója folytán előálló értelmezési nehézség azonban magában véve még nem elegendő feltétele az alkotmányellenesség megállapításának.
Jogforrások rendszere Hatalommegosztás nincs hierarchia belső jogforrások nemzetközi jog funkciók uniós jog
A Jat. a jogforrási rendszerről A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály illeszkedjen a jogrendszer egységébe és megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek. Jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (3) b) és c)
Az At. a jogforrási rendszerről At. T) cikk (3): Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel 15. cikk (4): A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes, 18. cikk (3): A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes,
Az At. a jogforrási rendszerről 23. cikk (4): Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes, 32. cikk (3): Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes, 42. cikk (5): A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes
A jogforrási rendszer eszerint: Alaptörvény Törvény MNB elnök rendelete Kormányrendelet miniszteri rendelet önálló szabályozó szerv rendelete önkormányzati rendelet
A nemzetközi jog helye a jogrendszerben A nemzetközi jog forrásai a nemzetközi jog általánosan ismert szabályai, szokásjog nemzetközi szerződések egyoldalú jogi aktusok
Transzformáció - Miként válik a nemzetközi jogi norma a belső jog részévé? At. Q) cikk (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
Általánosan elismert szabályok Transzformáció - Miként válik a nemzetközi jogi norma a belső jog részévé? Általánosan elismert szabályok Az At. Q) cikk (3) bekezdés alapján Nemzetközi szerződések Kihirdetéssel (tv/Korm. rendelet)
A nemzetközi jog helye a jogforrási rendszerben A magyar jogforrási rendszer szerint a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés az alkotmány alatt, de a törvények felett, a kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződés pedig a törvények alatt, de a kormányrendeletek felett helyezkedik el a jogforrási hierarchiában
A nemzetközi jog helye a jogforrási rendszerben At. Törvényben kihirdetett nk szerz Törvény Korm. rendelettel kihirdetett nk szerz Korm. rendelet nk jog belső jog
Az uniós jog forrásai Szerződések (EUSZ. EUMSZ, csatlakozási) Alapjogi Charta Elsődleges rendelet irányelv Másodlagos
Az uniós jog helye a jogforrási rendszerben az uniós jog a hierarchia magasabb szintjén helyezkedik el”, a két jogrendszer közötti viszony nem az alkotmány, illetve az arra épülő jog viszonyának felel meg, hiszen „a közösségi törvény nem forrása az európai államokban meghozott törvények érvényességének”. Az Európai Unió országai kötelesek eleget tenni úgynevezett jogharmonizációs kötelezettségüknek, azaz az unió tevékenysége szempontjából fontos szabályokat összhangba kell hogy hozzák a közösség jogharmonizációs irányelveivel. A jogharmonizáció végső soron az Európai Bíróság által kikényszeríthető.
Az uniós jog elsőbbsége az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály nem érvényesíthető, formális megsemmisítésétől függetlenül EUB értelmezése a nemzeti bíróság a közösségi jog alkalmazásához nem kell megvárja, hogy a jogalkotó a közösségi joggal szembe futó tagállami jogszabályt hatályon kívül helyezze hasonlóképpen arra sincs szükség, hogy a tagállam törvényhozási aktussal vagy más alkotmányos eszközzel hatályon kívül helyezze a közösségi joggal ellentétes állami jogszabályt stb. Vö.: At. E) cikk (2)-(3) bekezdés (uniós klauzula)
A jogszabályok megismerhetősége Kihirdetés Jogállam Nyilvánosság Közjogi érvényesség
Promulgáció - publikáció A k. eln. aláírást követően elrendeli a kihirdetést Publikáció a hivatalos lapban, Jat. 25-29. §
Ajánlott segédanyag http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_alkotmanytan_i/ch04s08.html