A misztérium Készítette: Lovász Lili, Süli Réka, Szekeres-Kovács Veronika

A játék műfaji elnevezése Több elnevezése van: Németeknél passió vagy úrnapi játék Angoloknál miracle-play Franciáknál mystere de la passion.

A misztériumjátékok Színhelye: templomok -> város, vásártér, utcák Átalakult a társadalom is a városok megnőttek, megerősödtek, önkormányzatra törekszenek Színházi játékok profanizálódása Városok vetélkedni kezdenek, hogy melyik tud fényesebbet rendezni A szellemi irányítás a város kezében marad A gyakorlati munka és az anyagi gond a városi tanácsé A rendező polgári személy: városi jegyző, iskolamester, majd szerződtetett művész; mellettük áll a szcenikus, a színpadi „titkok” és látványosságok mestere

Rendező szereplők kiválogatása, betanítása -> rendezőpéldány, vezénylőpálca előadás bevezetése előkelőségek köszöntése közönség figyelemre intése végig a színen marad (karmester és súgó)

szereposztás Együttes zöme polgári személy Isten és Jézus - pap Magasabb rangú személyek - patríciuscsaládok tagjai Szolgák, angyalok, ördögök - inasok, mesterlegények Időnként hivatásos komédiások Színjátszók majdnem mindig férfiak

A színészek kötelességei Az együttes tagjának lenni megtiszteltetés - nem jár érte javadalmazás A tagok a próbák idején nem kocsmázhatnak Ha botrányt okoznak, kizárhatók Kiosztott szerepüket botbüntetés terhe alatt kötelesek elvállalni és megtanulni Színészi játék: csengő hang, ünnepélyes mozdulatok -> inkább komikus vagy ellenszenves szereplőknek van rá módja Néhány szerep életveszélyes

a naturális Kínzások, a vér Az előadásokban fontos szerepük volt A kínzásoknál a színészt a helyébe csempészett bábu helyettesíti, és azon minden elképzelhető rémséget jól láthatóan végrehajtanak Leköti a nézőket, akik hangosak, türelmetlenek a prédikálós szövegrész hallatán Különböző nemzetek különböző módszerekkel tartják fenn a rendet (pl.: franciák->kórus énekel, angoloknál az egyik főgonosz fegyelmezi a rendetleneket, németeknél az ördögök a közönség soraiba rontva a rendetlenkedőket a pokol torkába hurcolják)

A céhek szerepe a misztériumban Egy-egy jelenet valamelyik céh önálló produkciója A jelenetnek általában köze van a mesterségükhöz Jelmez- és kellékkészítés Főképp Angliában jellemző Pl.: pékek szolgálják fel és eszik meg az utolsó vacsorát, hajóácsoké Noé bárkája

Mai berendezések A francia szimultán színpadra hasonlítanak A nézőtérrel szemben van a 40-50 méter széles és 8-10 méter mély színpad A színpad jobb oldalán a tátongó sárkányfő és a pokol látható míg bal oldalán a mennyország, és alatta a paradicsom Előtte várszerű építmény Egy- egy színhelyet jelképező díszlet közti néhány lépés mérföldes helyváltoztatásokat jelent

Középkori női viselet