Tacitus: Annales I. 1. (Borzsák István fordítása)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
JÉZUS KRISZTUS A SZERETET „SZÉLSŐSÉGE”
Advertisements

Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Az antikvitás kora és a római birodalom története dr
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Államalapítás.
Róma.
A FRANK BIRODALOM.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A PATRÍCIUSOK ÉS A PLEBEJUSOK KÜZDELME
A spártai és az athéni állam
A hódító Róma.
Keresztesek.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Sabin nők, Titus Tatius, Tarpeia, Iuppiter Stator
Az etruszkok Kik ők? Honnan jöttek? Mi jellemző rájuk? Hogyan éltek?
AZ ÓKORI RÓMA KULTÚRÁJA
Problémák az idegen kultuszokkal A 2. században a római és nem-római közötti határ élesebbé, fontosabbá vált Több esetben korlátozó intézkedéseket hozott.
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
Készítette: Sümegi Dániel
Írta: Szöllősi Veronika 9.a
Kerettantervi követelmények
A köztársasági Róma.
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
Hálát adok Neked mennyei Atyám,
Róma alapítása Készítette: Lizsicsár Dániel 10.a.
Az ókori Róma.
A polgárháborúk kora.
A Római Köztársaság.
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
Ókori Róma.
A személyek joga.
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
A római jog forrásai Gaius 1,2: Szokásjog Törvény Sentausi határozat Magistratusi hirdetmény Jogtudomány Császári rendelet.
FRANCIA FORRADALOM
AUGUSTUS.
Csaták, hadvezérek, katonák
A KORAI RÓMA.
RÓMAI KULTÚRA.
/Falfelirat Pompejiből/
A királyság és a köztársaság kora
A demokrácia kialakulása Athénban
Rómaiak és zsidók az I. században
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
Források, forrástípusok Bevezetés a forrásismeretbe, forráskritikába és forráselemzésbe NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor.
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A köztársasági Róma.
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Őskor és ókortörténet Az ókori Kelet története a
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
Tacitus: Annales I. 1. (Borzsák István fordítása)
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
Róma I.
Római történelem.
A római hadsereg Órai vázlat.
Az egyeduralom létrejötte
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Állam és vallás Rómában
„Hadd jelentsem ki munkám e részének bevezetésében, amit a legtöbb történetíró az egész mű elején szokott hangoztatni, hogy a valaha is lezajlott háborúk.
Egyetemes államtörténet I.
Az etruszkoktól a királyság bukásáig
A római államtörténet korszakai
A római államtörténet korszakai
Mit adtak nekünk a rómaiak?
A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 1.
Előadás másolata:

Tacitus: Annales I. 1. (Borzsák István fordítása) „Róma városát kezdetben királyok kormányozták. A szabadságot és consulságot Lucius Brutus intézményesítette. A dictatori felhatalmazások időhöz voltak kötve; sem a decemvirek hatalma két évnél tovább, sem a katonai tribunusok consuli joga nem maradt sokáig érvényben…” Tacitus: Annales I. 1. (Borzsák István fordítása) A római köztársaság korai időszaka. A köztársaság politikai intézményei. Rendi küzdelmek i.e. 287-ig. Italia megszerzése. ELTE BTK TI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor agocs.nandor@nyme.hu

A köztársaság intézményei consul (i.e. 510/510-től?) annualitas, collegialitas – res publica –12 lictor i.e. 510/509. év consuljai: Lucius Iunius Brutus, L. Tarquinius Collatinus, P. Valerius Publicola, Sp. Lucretius Triciptinus, M. Horatius Pulvillus comitiák, senatus összehívása, törvényjavaslat beterjesztés, jog szolgáltatás, hadsereg vezetése fasti consulares – fasti triumphales i.e. 509-445 – plebeius nevek problémája i.e. 444-366 – tribuni militares consulari potestate, 3 majd 6 praetor maximus, dictator i.e. 366 – plebeiusok előtt is elnyerhetik

A köztársaság intézményei senatus (patres et conscripti) senatus consultum (senatusi határozat), princeps senatus praetor (i.e. 371-től) aedilis curulis (i.e. 371-től) quaestor kettőt nevez ki a consul, majd négyet választanak i.e. 409 - plebeiusok előtt is elnyerhetik censor i.e. 443 - két patricius censor, i.e. 339 – az egyik plebeius, ötévenként másfél évre

Papi testületek rex sacrorum flamines maiores (3 - flamen Dialis, Martialis, Quirinalis), flamen minores (12 - Carmentalis, Cerialis, Falacer, Floralis, Furrinalis, Palatualis, Pomonalis, Portunalis, Volcanalis, Volturnalis) Vestales (4-6) rex Nemorensis COLLEGIUM pontifices (pontifex maximus) augures (16) XVviri sacris faciundis – Sibylla könyvek VIIviri epulonum SODALITAS Salii (Salii Palatini, Salii Collini) (12) haruspices Luperci Fratres Arvales Fetialis – „bellum iustum et pium” (15-20) Sodales Titii (Dius Fidius, Semo Sancus, Titus Tatius) i.e. 300 – lex Ogulnia – utolsó papi hivatalok is megnyílnak (augures, pontifices)

Augures Jelvényük: lituus

Flamines Jelvényük: galerus (apex), olajág gyapjúcsomóval a végén. 

Aulus Gellius Noctes Atticae X. 15. – A flamen Dialis tisztségről Iuppiter papja és feleségének szertartásairól, ezzel kapcsolatban egy azt meghagyó praetori rendelet, hogy sem a Vesta-szüzeket, sem Iuppiter papját nem lehet esküre kényszeríteni. Jupiter papjának sok szertartásos dolog van előírva és sok meg van tiltva, mint azt a Közpapokról szóló könyvekben, továbbá Fabius Pictor első könyvében olvassuk; ,a Ezek közül körülbelül ezekre emlékszem: «Lóra ülni Iuppiter papjának nem szabad, harcra készült sereget, vagyis fegyveres hadsereget a városon kívül megnéznie szintén tilos; épen azért, mivel a háború vezetését a consulokra bízták, ritkán választották Iuppiter papját consullá; nem szabad e mellett Iuppiter papjának esküdni, továbbá nem szabad gyűrűt viselnie, legfeljebb áttörtet és kőnélkülit. Tüzet a flaminiából, vagyis Iuppiter papjának házából kivinni csak] vallási célokra szabad; ha megkötözött fogoly lép házába fel kell oldani s kötelékeit, a tetőnyiláson keresztül a tetőre] kell felhúzni, s innen az utcára dobni. Csomó sehol sincs rajta, sem a papi süvegen, sem az övön; ha valakit korbácsolni visznek, s könyörögve lábai elé borul, azon a napon megverni vétek. Haját csak szabad ember vághatja le. Nem szabad kecskét, nyers húst, borostyánt, babot érintenie, sem azoknak nevét kimondani. A szőlőtő magasabb hajtásait le nem metszheti. Az ágynak a lábait, melyben alszik, iszappal vékonyan be kell kenni s három éjnél többet nem tölthet ezen ágyon kívül, sem abban az ágyban másnak feküdni nem szabad, sem mellette . . . Ágylába mellett kell állani a megtöltött és megrakott áldozati szekrénynek. Levágott körmét és haját termőfa alatt ássák el. Minden nap kell isteni tiszteletet végeznie. Föveg nélkül szabadba nem mehet; hogy a házban ez tetszésétől függ s más ilyen szertartásbeli engedményeket és könnyítéseket Masurius Sabinus szerint a főpapok nem régen állapítottak meg számára. Nem érhetett kovászhoz. Alsó öltönyét fedett helyen vetette le, hogy az ég alatt, mint a Iuppiter szemei előtt, meztelenül ne legyen. Lakoma alkalmával nála feljebb senki sem ült, csak az áldozó pap. Ha felesége elhal, hivatalától visszalép. Házasságuk csak a halállal bontható fel. Olyan helyre, ahol víz van, soha sem megy; holtat sohasem érint; temetési menetben részt vennie azonban szabad. Körülbelül ilyen kötelmei vannak Iuppiter papja feleségének is, miket külön kell állítólag szem előtt tartani; hogy pl. festett ruhába öltözik, hogy főkötőjén termő gallyát viseli és hogy több mint három lépcsőn, kivéve azokat, melyeknek görög neve van, felmennie tilos. Ha pedig az Argeibe megy, sem fejét nem szedheti rendbe, sem haját nem fésülheti meg. A Iuppiter papjára és a Vesta-szűzre vonatkozó általánosai érvényű praetori rendelet szavai a következők: «Az én egész törvényszéki működésem alatt Vesta-szüzet és Jupiter papját esküre nem fogok kényszeríteni.* M. Varró pedig az Isteni dolgok IL könyvében Iuppiter papjáról a következőleg szól: «Csak ő hord fehér föveget, vagy azért, mert legmagasabb rangú, vagy mert a Iuppiternek áldozott baromnak fehérnek kell lenni.” Aulus Gellius Noctes Atticae X. 15. – A flamen Dialis tisztségről

Haruspices

"Két kecskét vágnak le, majd két nemesifjú homlokát véres késsel érintik, de mások azonnal letörlik a vért tejbe mártott gyapjúkendővel. A két ifjúnak homloktörlés után nevetnie kell; majd a kecskék bőréből szíjakat hasítanak, a derekukon övvel, de egyébként teljesen mezítelenül futásnak erednek. A kezükben lévő szíjjal minden szembejövőre rávernek. Fiatal asszonyok nem futnak el az ütlegelés elől, abban a hiszemben, hogy az könnyebbé teszi a szülést és hamarabb esnek teherbe." (Plutarkhosz: Romulus 21. - Máthé Elek fordítása). LUPERCALIA február 15.

Salii 12 tag – monda (Numa Pompilius 11 pajzsmásolata) Mars és Quirinus papjai Márc. 1. ünnepnap (flamen Martialis)

Equites/Patricii – Plebs/Plebeii? lovasság anulus aureus, clavus, trabea, calceus patricius, phalerae magistratura cliens servus (manucipium) nobilitas (i.e. IV. sz.) senatus (300 fő) i.e. 180 – lex Villia annalis – curus honorum szabályozása Római patricius szobra i.e. I. sz. – i. sz. I. sz.

Rendi küzdelmek a korai római társadalomban patricius – plebeius ellentét gazdasági változások katonai fejlődés, harcmodor változása (secessio - i.e. 494, 449, 287) politikai - hatalmi változások tribuni plebis (2 > 10) – sacrosanctus, ius intercessionis; aedilis plebis (i.e. 493 - Ceres, Liber, Libera temploma), concilium plebis - plebiscitum

A plebs sikerei - comitia tributa A 35 tribus gyűlése a hagyomány szerint 471-től működött, szintén a consulok vagy praetorok vezetésével, általában a Forumon ülésezett. Hatáskörei: – 218-tól a törvényhozás java része; – a kisebb súlyú (pénzbírságra menő) bűnperek tárgyalása; illetve – az alacsonyabb rangú, csak potestasszal bíró magistratusok (quaestor, aedilis curulis, tribunus plebis) választása. Mivel hatalompolitikailag nem volt annyira fontos, mint a comitia centuriata, valamivel túl is élte azt, és még a principatus első századában is időnként összehívták, ha a császár úgy vélte, egyes döntései szélesebb legitimitást igényelnek.

A plebs sikerei - Leges i.e. 451 – decemviri legibus scribundi i.e. 451/450 – leges duodecim tabularum I-II. igazságszolgáltatás rendje, perrendtartás III. nem törlesztő adós elleni eljárás IV-V. családjog VI-VII. adásvétel VIII. vagyoni és más károk IX. főbenjáró ügyek X. temetkezés XI-XII. hivatalos naptár, zálogjog, rabszolgák okozta károk, patriciusok és plebeiusok közötti házasság tiltása

A plebs sikerei - Leges i.e. 449 - lex Valeria Horatia - sacrocantitas, plebiscitum i.e. 445 - lex Canuleia - házasság i.e. 366/367 - lex Liciniae Sextiae – (500 iugerum, consul) i.e. 342 – lex Genucia – mindkét consul lehet plebeius, de minimum az egyik i.e. 339 – lex Publilia – plebeius egyik censor, plebiscitum az egész populusra érvényes, senatusnak előre meg kell adnia a auctoritas patrumot a c. centuriatával kapcsolatban i.e. 326 - lex Poetilia Papiria – adósrabszolgaság eltörlése i.e. 300 – lex Ogulnia – utolsó papi hivatalok is megnyílnak (augures, pontifices) i.e. 287 - lex Hortensia „de plebisicitis” – plebiscitium = lex

Róma háborúi bellum iustum et pium i.e. 509 – szerződés Karthagóval i.e. 504 – Ariciai csata – etruszkok veresége a latinoktól és a cyméi görögöktől i.e. V. sz. eleje – ariciai szövetség i.e. 496 – Regilius-tavi csata – Róma harca az ariciai szövetséggel i.e. 493 – Foedus Cassianum – szövetség a latin városokkal i.e. 474 – Syrakusai győzelme az etruszk-pun flotta fölött i.e. 426 – Fidenae elfoglalása

Róma háborúi bellum iustum et pium i.e. 415-413 – Athén szicíliai hadjárata i.e. 406-396 – háború Veiivel, Veii elfoglalása i.e. 397 – Lilybaion alapítása i.e. 387. július 18. – alliai vereség i.e. 387 - I. Dionysisos elfoglalja Rhégiont, gallok kifosztják Rómát – ún. Serviusi falak i.e. 385 – I. Dionysisos kifosztja Pyrgit i.e. 379 - I. Dionysisos elfoglalja Krotónt i.e. 348 – szerződés Karthagóval

Róma háborúi bellum iustum et pium i.e. 358 – szerződés a samnisokkal i.e. 343-341 – I. samnis háború i.e. 341-338 – latin háború Decius Mus, Manlius Torquatus municipium, civitas optimo iure, civitas sine suffragio i.e. 328/326-304 – II. samnis háború i.e. 303 – Róma és Tarrentum szerződése i.e. 298-290 – III. samnis háború i.e. 282-272 – Tarrentumi háború

Cives Romani - jogok és kötelességek - ius suffragii ius honorum ius militiae ius savrorum ius provocationis ius exulandi ius migrandi ius commerci ius legis actionis munus militiae tributum közhivatal

Római hadsereg a IV-III. században

„Liviusi legio” (Livius: AUC VIII. 8. 3-18.) equites (30x10) triarii, rorarii, accensii (3x186) ANTEPILANI principes (15x80, 15x2 centurio, 15x1 vexillarius) leves (15x20) hastati (15x60, 15x2 centurio, 15x1 vexillarius)