A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 1.

Az előadások a következő témára: "A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 1."— Előadás másolata:

1 A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 1.
Róma hatalma, gazdagsága nő >> társ, pol, gazd és vallási változások Az új istenek és rítusok beengedése a vallási életben megfelel az új polgárok „nagyvonalú” felvételének (Róma nyitott idegen népek és istenek előtt egyaránt) Ludi Apollinares: Liv. 25, , 23. Magna Mater (204-ben vezetik be): Liv. 29, 14 Aesculapius-kultusz bevezetése (293) a Sibylla könyvek tanácsára, amiktől egy járvány miatt kértek tanácsot Legatusokat küldtek Hellaszba, Epidauroszba és az isten manifesztációja egy kígyó képében önként költözött Rómába a követekkel, és ment a Tiberis szigetére >> a járvány megszünt

2 A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 2.
291-ben templom épült – itt incubatio, a papok kígyókat, kutyákat tartottak, mint Epidauroszban (de az isten már korábban ismert volt Rómában) Az első görög orvos viszont csak 219-ben jött Rómába! Lectisternium szertartás először 399-ben (egy járvány miatt): A szobrokat kiviszik a templomból és étkeztetik őket – görög hatás érvényesült ebben; előzménye: epulum Iovis a szeptemberi és novemberi játékok során Egy járvány hatására vezetik be: 6 istennek lectus (ágy, ill. ebédlőpamlag), a 2. pun háb. idején már a 12 olümposzinak; először végigvitték a szobrokat a városon a kerevetekre helyezve, majd ételáldozat

3 A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 3.
A Sibylla-könyveket a duoviri sacris faciundis őrizte, és ők fordultak hozzájuk tanácsért A senatus utasítására kértek tanácsot a könyvekből (ha pl. előjelek mutatkoztak, nem mindig a haruspexekhez fordult a senatus) A hagyományos vallással nehezen összeegyeztethető újításokat legitimálták – régiségük révén A hagyomány szerint Tarquinius Priscus vásárolta őket a küméi Sibyllától: 9-et ajánlott egy adott, magas áron – visszautasítja Tarquinius – 3-at eléget, 6-ot ugyanazon az áron.... Az egész világ sorsát tartalmazták Sibylla: több jósda papnőjének is címe; a küméi Erüthraiból vándorolt át, és onnan hozta a könyveket is

4 A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 4.
A „jóslatok” görögül, hexameterben, melyeket régieknek tartottak, de újabbnak a római vallási intézményeknél (a hellespontoszi Sibylla műve a 6. században) Remediumokat tartalmaztak,melyekkel a prodigiumokban fenyegető vészt el lehetett hárítani A capitoliumi Iup. templom alatt egy üregben egy kőládában tartották őket. A templommal együtt a könyvek is elégtek Kr. e. 83-ban >> a senatus követeket küldött szét görög, főleg kis-ázsiai területekre hasonló jóslatok begyűjtésére >> a helyreállított templomban helyezik el őket, majd Augustus a palatinusi Apollo-templomban helyezi el őket – 405-ig itt vannak, ekkor Stilicho elégetteti őket

5 A Sibylla-könyvek rendelkezésére bevezetett idegen kultuszok 5.
Valószínűleg nem tartalmaztak igazi jóslatokat, v. legalábbis nem a jóslatok a lényegesek, hanem csapások idején az istenek kiengesztelésének módját tudták meg belőlük. A néppel nem is közölték a jövőt, csak az engesztelés módját. Mivel Kis-Ázsiából származtak a jóslatok, ezért főleg itteni istenek kultuszának bevezetését rendelték el (a duovirek némi felügyeletet gyakoroltak az új kultuszok felett – ahogyan a pontifexek a római kultuszok felett gyakoroltak felügyeletet) Semmi közük ezekhez azoknak a Sibylla-jóslatoknak, melyeket a Kr. e. 2. – Kr. u. 5. század között pogány, keresztény és alexandriai zsidók írtak hexameterben Dis és Proserpina kultusza az I. pun háború óta a Sibylla-könyvek tanácsára

6 A patr-pleb. küzdelmek vallási dimenziója 1.
Eleinte a plebeiusoknak külön népgyűlésük volt, saját törvényeik (plebiscita), saját magistratusaik (a patriciusok kizárásával) – nyilván voltak ezekhez kapcsolódó szertartásaik, bár nem tudunk ezekről semmit – nyilván mivel a patricius feljegyzés-készítőknek ezek nem tűntek érvényesnek De a néptribunusok is templomot szenteltek, előjeleket jelentettek be, átkokat mondtak – ezekre a jogukat később elismerték a patriciusok is A küzdelmek kezdeti szakaszában biz. értelemben külön vallást hoztak létre a plebeiusok: 494: Ceres, Liber, Libera templom lett vallási központjuk az Aventinuson és irattáruk, az aediles plebis voltak talán a papok (<< aedes) – később magistratusok A 3 (mzg tevékenységet védő) isten összekötése dél-itáliai görög kapcsolatokra vall, ahol ez jellemző volt

7 A patr-pleb. küzdelmek vallási dimenziója 2.
Hermész (a keresekedők istene) és a Dioszkuroszok templomát is plebeiusok építették (sajátos római vonás, hogy Castor kultusza jóval lényegesebb Polluxénál; a Dioszkuroszok a görögöknél a lovagok védői) A legrégebbiek a Plebeius játékok: epulum Iovis a középpontban Ludi: több nap szórakozás + versenyek egy isten tiszteletére; felvonulás előzi meg, majd a circusban lóverseny, majd később állatviadal, drámai előadások, lakoma, áldozatok Valószínűleg a Római játékoknál is régebbiek, bár a feljegyzésekbe akkor kerültek be, amikor a Római állam átvette, beiktatta őket ünnepi rendjébe (mint korábban csak plebeius ünnepet) (az állam által kiutalt pénz min. kétszeresét illett elkölteniük a játékokra az aediliseknek)

8 A patr-pleb. küzdelmek vallási dimenziója 3.
A patriciusok különleges vallási tekintéllyel is bírtak, az ő kezükben voltak a legfontosabb papi collegiumok Plebeiusok csak akkor kerültek be, amikor helyet hoztak létre számukra: 367-ben 10-re emelték a duoviri számát: 5 patricius, 5 plebeius (Sullától tizenöten lesznek) 300-ban (lex Ogulnia) az augurok száma 9 lett, ebből 5 plebeius, pontifexek száma 8 lett, közülük 4 plebeius A többi testület a patriciusoké maradt (pl. Saliusok, rex sacrorum...)

9 Nem tudunk róla, hogy a közt
Nem tudunk róla, hogy a közt. vége előtt lettek volna gensek, melyeknek külön kultusza lett volna Rómában (Iulii: Vediovis isten kultusza Rómán kívül – egy felirat alapján tudunk róla; ugyanígy egy felirat alapján tudunk a Valeria gens clienseinek részéről történt felajánlásról Marsnak) Egy elmélet szerint a központi hat. Latiumban a közt. elején gyenge volt, egyes genseknek volt nagy hatalma (clienseikkel együtt), akik a különböző várososokhoz csak lazán kapcsolódtak – az állam eltűrte a gensek hatalmát A 4. században megerősödött a közp. hat. >> megszüntette a külön kultuszokat (Liv : Appius Claudius 312-ben átveszi az Ara Maximánál gyakorolt Hercules-kultuszt a gens Potitiától az államnak – más ilyen átvételt nem ismerünk, de talán több ilyen volt) (Liv )

10 Papi collegiumok 1. A 3. század elejétől a pont. max-t nem a collegium választja, hanem a népgyűlés >> megtörték a patricius monopoliumot >> csökkentették a papi collegiumok hatalmát és függetlenségét Megjelennek a pap-politikusok és a nagytekintélyű papok (a korábbi papok valószínűleg jobban el voltak szeparálva a pol. élettől) A papi szerepek is változnak

11 Papi collegiumok 2. Az egyes családok nem preferálnak egy-egy kollégiumot (egyszer egyikben töltenek be inkább papi hivatalt, más időszakban inkább másikban) – ez abból következik, hogy egy családnak ált. egy tagja volt egy collegiumban: ha a fiú az apja halála előtt pap akart lenni, akkor másik collegiumba kellett mennie, mint ahol apja volt – ahol üresedés volt) A papi hivatalokat is pol. céljaik miatt töltötték be a rómaiak (ált. így gondolják) >> a collegiumok tevékenységét a pol. célok határozták meg, a pol. harcok eszközéül szolgáltak (valójában ez nem egyértelmű)

12 Papi collegiumok 3. pl. Marcellusnak 222-ben nem engedték meg, hogy Virtus kultuszát Honos templomában helyezze el, mert külön cella kell az egyes isteneknek Magyarázat: ha villámcsapás érné az épületet, nem tudnák, hogy melyik istennek kell áldozatokat bemutatni (tehát a ius divinummal ellenkezne Virtus ide helyezése) >> kénytelen volt külön templomot építeni – valójában nem pol. hátrányt szenvedett vereségével Marcellus, hanem inkább auctoritasa csökkent (hogy nem az ő véleménye győzött) Nem a pol. szempont volt a legfontosabb a döntésben, hanem a vallási törvényességé (nem voltak ekkor ilyen szkeptikusok, cinikusok)

13 Papi collegiumok 4. A flamenek (főleg a f. Dialis) és a rex ki voltak zárva a hivatalviselésből (<< bizonyos szertartásokat kellett meghatározott időben elvégezniük Rómában, ezért nem lehettek távol + sok tabu és korlátozás + sok rituális kötelességük volt + a flamenek nem esküdhettek) A 3. század közepe és a 2. század közepe között számos esetről tudunk, amikor a pont. max. érvényesíteni akarta ezeket a restrikciókat a papokkal szemben, amikor a papok pedig pol. szerepvállalásra törekedtek ezzel szemben - bírságot rótt ki rájuk (multa) – fellebbeztek – a népgyűlés döntött – de az összes estben a pont. max. győzött Néha pol. v. személyes motívumok vezették a pont. max-t – de ez másodlagos és ritka (pl. ő akarta betölteni azt a hivatalt, amitől eltiltott egy flament) – a vallási szempont fontosabb

14 Új kultuszok 1. Távoli, küldöldi eseményeknek is lehetett hatása a római vallásra: Alexandrosz hódításai és híres legyőzhetetlensége ösztönözte a görög Victoria-kultusz (Niké) erősödését >> Rómában 294-ben Victoria-templom épült, ugyanekkor a római hadistenek elkezdték a Victor v. Invictus melléknevet használni. Az első érméken is Victoria szerepel Minden változást óvatosan kellett elfogadtatni – mint ami az ősök hagyományával összhangban van: mítikus kapcsolatot találtak, v. hasonló kultuszokkal hozták összhangba, v. a múltat átírták, v. szertartásokat újraértelmeztek Máskor egy ősi kultusz kapott új formákat; pl. Ceres „görög rítusokat”, ahol a nőknek csoportosan fontos szerepük volt (ez Hellaszban több kultuszban így, de Rómában eddig ilyen nem volt)

15 Új kultuszok 2. Ludi Saeculares bevezetése (249, 146, 17, Kr. u. 47)
Dis Pater – Proserpina – Ceres tiszteletére évszázadonként kellett megünnepelni Valójában csak kettő történt ténylegesen így: 249: Az 1. pun háb. legnehezebb időszakában az alvilági hatalmaknak a Campus Martiuson a Terentum oltárnál fekete állatok feláldozása + a Parcáknak áldozat Augustustól elveszti alvilági jellegét Eddig az antik városok istenei tkp. a város közösségének tagjai voltak, ők is hozzájárultak a város fenntartásához, jólétéhez, mint a polgárok Róma sikerei az istenek sikerei is voltak – nem lehet ekkor vallási hanyatlásról beszélni

16 Új kultuszok 3. A 3. századtól erősebb a görög hatás (már a Kelet meghódítása előtt) – jelentős mértékben D-Itália, Szicília elfoglalása révén: mutatja ezt a régészet is: építészet, művészet + irod. (epika, dráma) A lakosság is rendkívül megváltozott >> annak meghatározása, hogy ki és mi római, nehéz. Rengeteg új polgár (<< elfoglalt területek beolvasztása + rabszolgafelszab.) – a vallás egyik fontos feladata az akkulturáció (az új polgárok belenevelése a római életbe, hagyományokba << nagyon nagyok és nagyon gyorsak a társ. változások)

17 Liviusi beszámolók a vallásról 1.
Livius információi a korai vallásról kettős jellegűek: retrospektív: saját korának jellemzőit vetíti vissza megőrzött valamennyit a valóban korai viszonyokra vonatkozóan A későbbi időkre vonatkozó liviusi infók jellege: fogadalmak, a papok tanácsai (Livius nem igazán igyekezett leellenőrizni az annalistáktól átvett információit) A Bacchanalia ügyet nagy vonalakban megbízhatóan ismerteti, de a részletekben félrevezető + a történet kerete a Livius korabeli viszonyt jellemzi a Bacchus-kultuszhoz + Livius az irod. előadás céljaihoz igazítja anyagát

18 Liviusi beszámolók a vallásról 2.
+ az a felfogása is befolyásolta, hogy Róma sikereit az ősök jámborsága, pedáns vallásossága, míg a közt. válságát a vallás elhanyagolása okozta (ez megfelelt kora propagandájának, amit tudatosan v. nem-tudatosan követett) Livius infóinak ellenőrzése: pénzek: pontosan datálva kortárs irod. források, pl. Ennius-nál látható az ő vallási felfogása (az Euhémerosz-fordításából is maradtak töredékek), Cato, Plautus, Terentius A kortársak vallási tapasztalatáról v. gondolatairól alig tudunk vmit, csak indirekt módon Leginkább a formális állami aktusokat ismerjük: fogadalom...