A bizalom Készítették: Baráth Andrea Papp Orsolya Szanka Eszter

Az előadás felépítése 1. A bizalom jelentése és szerepe mindennapi életünkben. Bizalom – hálózatok 2. Bizalom – tudás – környezet 3. Bizalom – bizalmatlanság – csalás

A bizalom jelentése Szótári jelentése: a vállalat hisz a megbízhatóságban, az emberek egyenességében és igazmondásában egy bizalmi várakozás – bizalmi körök egy bizakodás a kijelentések igazáról, felülvizsgálat nélkül

A bizalom mindennapjainkban Fő kérdések: Jó a bizalom? Szükséges? Megéri bízni? A bizalom melegséget, bizakodást és önbecsülést közvetít Ugyanakkor gyakran kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk általa Két véglet: mindig bízó, naiv bizalmatlankodó

alkalmankénti működés lehetősége bizonytalanság kockázat BIZALOM kalkuláció kockázatértékelés

A bizalom tárgya Kiben is bízunk valójában?! Isten Önmagunk Más emberek Állatok Tárgyak Fogalmak Laucken 3 típusát különbözteti meg a bizalomnak: Résztvevő bizalom Körülvevő bizalom Összetalálkozó bizalom

Bizalom fajtái (Zucker szerint): Intézményi bizalom Személyes bizalom Feltétele: Jelentése: Tartalmaz: Kapcsolat: Minden társadalomban jelen van Evolúciós fejlődés eredménye Megfelelő számú egyén bízik egymásban Normák betartása Folyamatos szabályozás és a legális kényszer tranzakciós költségei A kapcsolatépítéshez szükséges tranzakciós költségeket Minden körülmények között képesek egymást helyettesíteni, de mindkettő fontos a vállalatok számára

A kapcsolatokat átmágnesezi a bizalom Külső kapcsolat létrejöhet ( Curran): önkéntesen szükségszerűen konkrétan egy adott cél elérése érdekében A hálózati kötelékek tartalmi szempontból (Johannisson): információs kapcsolat cserekapcsolat hatalom/befolyásolás kapcsolata

Működési szemlélet: a bizalmi kapcsolatok megjelenésével közös bevételek termelődnek a kevésbé hatékony intézmények kiiktatódnak a legtöbb tevékenység alapfeltétele a bizalom bizalom nélkül a szervezet felépítése nem stabil és kevésbé terhelhető munkáltató és munkaadó oldaláról más és más a bizalom a társasági szerződés alapkövetelménye a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés

Hálózatok: személyközi kapcsolatokra hivatkoznak társadalmi élet velejárói, kulcselemei a társadalmi erőforrásoknak Alapulhat: az ismeretségek gyenge kötelékein erős családi kötelékeken Fajtái: bilaterális multilaterális A kapcsolat a hálózatok és a bizalom között ritkán tiszta Hálózatoknak fontos szerepe van a társadalmi tőke létrehozásában

bizalom erkölcs által generált normák Léteznek normák, melyek korlátozzák annak képességét, hogy szankciókat kényszerítsünk rá másokra; ezek számos hálózaton belül az emberek hűségén alapulnak.

3 bizalmi folyamat: 1. Környezet-alapú (environment-based) 2. Tudás-alapú (cognition-based) 3. Érzelmi, akarat-alapú (affect-based)

A bizalom 2 dimenziója: 1. Előrelátás 2. Szakértelem 3. Becsületesség Bizalmi elemek: 1. Előrelátás 2. Szakértelem 3. Becsületesség 4. Jóindulat A bizalom 2 dimenziója: 1. Viselkedéses (behavioural trust) 2. Szándékos (intentional trust)

Az interkulturális menedzsment két dimenziója: 1. Kollektivizmus/Individualizmus 2. Partikularizmus/Univerzalizmus

I. A környezet-alapú bizalomépítés a kollektivista társadalmakban 1. Egyezség a helyes magatartásról: magas stabil kapcsolatrendszerekből felépülő hálózatok határozott társas szabályrendszer: engedelmesség, megbízhatóság, helyes viselkedés zárt kiscsoportok alacsony társadalmi mobilitás korlátozott normaváltozatok a csoporton belül

2. Normáknak megfelelő viselkedés egyén meghatározása = csoporthoz való tartozás 3. Deviáns magatartás büntetése: hatékony tiszta, világos, egyértelmű normák szorosan összefonódott társadalmi háló korlátozott társadalmi mobilitás

II. A tudás-alapú bizalomépítés a kollektivista társadalmakban Cél: fokozni a környezet-alapú folyamatok működését és csökkenteni a tudás-alapú folyamatokat Kognitív készségek jelentősége csekély

III. A környezet-alapú bizalomépítés az individualista társadalmakban 1. Egyezség a helyes magatartásról: alacsony sok különböző normarendszer hangsúly az önértékelésen gyenge csoporthatások átjárhatóság a csoportok között

2. Normáknak megfelelő viselkedés érettség = önálló értékítélet + önálló döntés + külső hatások hárítása önértékelés 3. Deviáns magatartás büntetése: nehéz nagyfokú tolerancia nagy társadalmi mobilitás nagycsoportok – laza háló

IV. A tudás-alapú bizalomépítés az individualista társadalmakban Cél: csökkenteni a társadalmi bizonytalanságot 2 mód: 1. Bizalom-értékelő készségek fejlesztése 2. Hangsúly az egyénen

Bizalom – bizalmatlanság – csalás csalás aláássa a bizalmat Luhmann: 1. Különbség „kinn” és „benn” között 2. A külső világ határtalanul komplex, a belső világ jól áttekinthető.

Szükség van olyan mechanizmusokra, amelyek mérséklik a rendszer komplexitását. „ A bizalom „kockázatos beruházás”, mivel szükségképpen csak az elérhető információkon alapszik.” (Luhmann)

Bizalom és/vagy piacgazdasági racionalitás Szerződések: arra szolgálnak, hogy feleslegessé tegyék a bizalmat Második biztosítékrendszer: az állam (a szerződéseket szavatoló intézmény) A bizalom a piaci kapcsolatokban is nélkülözhetetlen. A tudás bizalmi áru = credible good

A bizalom nélkülözhetetlensége melletti első érv: a SZERZŐDÉSEK TÖKÉLETLENSÉGEI Szerződések: lehetővé teszik a közös munkát idegenek közt is Szerződés + kereskedelmi jog előfeltételei a modern ipari gazdaságnak A bizalom a racionális gazdasági döntések elengedhetetlen feltétele.

Érzelemmentes, racionális gazdasági döntés feltételei: A döntéshozónak ismernie kell a helyzetet A döntés tárgyának nem szabad túlságosan komplexnek lennie A döntéshozónak érdekeltnek kell lennie az eredményben „Válaszd ki az embereket, és azután bízzál bennük.”

Pl.: paprikavásár Minden jószágot bizalmi jószágnak (credible good) kell tekintenünk, amelynek eladásakor a vevő és az eladó helyzete aszimmetrikus.

A „dán vendég” – avagy kerülő úton a taxiban Dán vendég (egymillió forint egy vacsoráért) információs aszimmetria: az eladó sokat tud a termékéről, a vevő keveset vagy semmit Repülőtéri taxi korrekt ármegállapítás F + kT F: fix díj; k: megtett km száma; T: távolság

A közönséges csalás Idős, magatehetetlen emberek lakásának megszerzése Fantomcégek trükkjei Hálós burgonya esete A csalás csalást szül.

Mi segíthet az egyszerű fogyasztónak? Csak a bizalom köreinek fokozatos kiépülése „Azt mondani, amit az ember gondol (és ami van), azt tenni amit mondunk és a szerint élni, amit teszünk.” (Deutsche Bank egykori elnöke)

„Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!!!” Tanulság: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!!!”

Köszönjük a figyelmet!!!