Magyarország földtana - rövid áttekintés -

Térképek Térkép: a felszín ábrázolása vízszintes síkban Szelvény: a térbeli elemek függőleges metszetének ábrázolása Az ábrázoláshoz szükséges a térbeli elemek helyzetének és irányítottságának ismerete. Helyzet meghatározása: - geodéziai mérésekkel - műholdak segítségével (GPS) Szerkezeti elem irányítottságának meghatározására szolgál: - dőlésirány vagy csapásirány - dőlésszög

Földtani térkép A kőzetek felszíni (felszín alatti) elterjedését mutatja, a kőzethatárok feltüntetésével Egyszerűsített formában tartalmazza a topográfiai elemeket. A talajt és negyedidőszaki málladékot elhagyják (fedetlen földtani térkép). A jelkulcs tartalmazza a topográfiai és a földtani tartalmat hordozó jeleket is. Alaphegységi térkép: a harmadidőszaki és negyedidőszaki képződmények elhagyásával szerkesztik Szelettérkép: képzeletbeli vízszintes síkkal való elmetszéssel jön létre

Színek és jelek a földtani térképen A kőzetek felszíni elterjedését színekkel és jelekkel kitöltött foltokkal ábrázoljuk. A szín a kőzetek korára, a jelek a kőzet típusára utalnak. A jeleket a földtani térkép áttekinthetősége érdekében nem mindig alkalmazzák. A foltokban általában feltüntetik az ábrázolt egység (formáció) kódját (földtani index).

Színek és jelek a földtani térképen

Földtani szelvény A földtani szelvény iránya általában olyan függőleges sík, amely a legtöbb ismert adatot tartalmazza (mélyfúrásokon, feltárásokon vezethető keresztül). A földtani szelvények mellett feltüntetendő adatok: - méretarány - tájolás (a függőleges szelvénysík csapásiránya) - jelkulcs - rétegoszlop

Magyarország topográfiai jellemzői

Magyarország földtani térképe

Európa földtani vázlata Fő szerkezeti egységek: Prekambriumi pajzsterületek Paleozoikumi epikontinentális üledékek Kaledóniai orogén öv Variszkuszi orogén öv Alpi orogén öv

A Kárpát-medence földtani vázlata Az Alpi-kárpáti-dinári rendszerben elfoglalt helyzet

A Kárpát-medence tektonikai vázlata Fő nagyszerkezeti egységek: ALCAPA blokk Ausztroalpi n. e. Tatra-vepori n. e. Pelso n. e. Tisza-Dácia n. e. Fő szerkezeti vonalak: Zágráb-Zemplén vonal (Középmagyarországi lineamens) Periadriai Lineamens

A Kárpát-medence nagyszerkezeti egységei (paleozoikum és mezozoikum)

Magyarország szerkezeti fejlődése Fő jellemző: Mozaikszerűen illeszkedő szerkezeti elemek vastag harmad- és negyedidőszaki takaró alatt A szerkezeti fejlődés fő szakaszai: Pre-alpi fázis (felső perm előtt): A Déli-Alpok Dinaridák egységeivel együtt zajló paleozoikumi szerkezetfejlődés Kora-alpi fázis (felső perm – középső kréta): a Tethys-ágak felnyílása, a korábbi egységek feldarabolódása Késő-alpi fázis (Középső kréta – alsó miocén): a Tethys –ágak bezáródása, intenzív deformáció, takaróképződés, az ALCAPA és Tisza egységek kiszakadása, a fázis végére jelenlegi helyükre való megérkezése A Pannon-medence fejlődése (felső miocén - negyedkor): a paleozóos-mezozóos aljzat gyors, egyenlőtlen süllyedése

Magyarország szerkezeti fejlődése A magyarországi szerkezeti egységek helyzete a triász végén

Paleozóos-mezozóos szerkezeti egységek (alaphegységi térkép)

Magyarország felszíni földtani térképe

Bükk-Tiszántúl

Cserhát-Békés

Dorogi-medence - Velencei-hegység

Duna-Tisza köze - Tiszántúl

Kisalföld