A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése Természeti, társadalmi, gazdasági tényezői Helyi (ásványkincsek, ivóvíz) és helyzeti (folyó menti, tengerparti fekvés) energiák  települések fejlődése  régiók fejlődése Különböznek a földrajzi térben  térségek eltérő fejlődése Történelem során e tényezők átértékelődnek Kezdetben a fejlődés motorja (sikerágazat): a mezőgazdaság Sikertérség: művelésre alkalmas síksági térszínek Településhálózatból kiemelkedtek azok a többletadottságokkal (kereskedelmi adottságok, kiváltságok) rendelkező települések  sikertérség: városok Városok bekapcsolták környezetüket a társ-gazd-i vérkeringésükbe  sikertérség: városi vonzáskörzetek rendszere Nagy földrajzi felfedezések  új irányú területi egyenlőtlenségek Sikertérség: keresk. a Földközi-tengerről az Atlanti-óceán felé

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése Ipari forradalom: korábban csekély szerepű térségek felértékelődése Sikerágazat: Energiahordozó, ásványkincsek bányászata Sikertérség: iparvárosok, ipari körzetek – magasabb értéktermelés, szakképzettebb munkaerő  rurális térségek hátránya Posztfordizmus: tercializálódás Válságágazat: klasszikus nehézipar Sikerágazat: új szolgáltató ágazatok Korábban meghatározó telephely-elméletek vesztettek jelentőségükből Sikertérség: Sunbelt Válságtérség: korábban virágzó ipari körzetek az elmaradott rurális térségek szintjére süllyedtek Információs társadalom: „tudásipar” Sikertérség: nagyvárosok, nagyvárosi térségek – szolgáltatásra épülő, de csekély ipar + gyorsan fejlődő szolgáltatás

Nemzetközi gazdasági növekedés elméletei Országok, országcsoportok fejlődésével foglalkoznak Különös hangsúlyt kap a fejlődő világ Kutatási kérdések Milyen tényezők alakították ki az egyes államok közötti különbségeket Milyen fejlődési tendenciák várhatók Elméletek csoportjai: Modernizációs elméletek Függőségi elmélet Világrendszerelmélet

A modernizációs elmélet USA, 1950-es, 1960-as évek Ott is volt a legnagyobb elismertsége Változás az USA társadalomtudományában a II. vh. után Intézmények, szervezetek működése, alkotmány tanulmányozása helyett valsó társadalmi viszonyok tanulmányozása Hidegháború, III. világ segítése (technikai) – nem jött be a meglévő tradícionális kultúra mellett

Modernizációs társadalomfelfogás (Chant, 1991) Tradicionális társadalom Emberek kevésbé érdekeltek a jövőben Nagyobb figyelmet fordítanak a családjukra Személyek társadalomban elfoglalt helyzete a rokonságon (család pozícióján) alapul Modern társadalom Emberek nyitottak a változások felé Racionálisak, vállalkozó szelleműek Személyek társadalomban elfoglalt helyzete saját tevékenységükön alapul

Gazdasági fejlődés szakaszok jellegnek vizsgálata Területi gazdaságok fejlődésénél nemcsak közgazdasági tényezők Történeti, demográfiai, társadalmi, politikai és környezeti tényezők együttesen Fejlődés szakaszai időben és térben értelmezhetők Egyik fejlődési szakaszból a másikba átlépés: emberek cselekedetei, magatartásformái alapján történik nem előre meghatározott törvényszerűségek alapján Számos közgazdász, történész, társadalomtudós foglalkoztatott a gazdasági fejlődés szakaszos jellege Rostow (1960) növekedési elmélete erőteljes hatást gyakorolt a regionális elmélelet kidolgozására

W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete Amerikai gazdaságtörténész Gazdasági növekedés egyik történeti elméletének kidolgozója Növekedési folyamatot öt szakaszra osztotta The Stages of Economic Growth: A non-communist mafifesto (1960) Minden ország azonos történelmi pályájú Modernizmus kedvelte 8 8 8

Rostow 5 szakaszos növekedési elmélete Hagyományos (tradícionális) társadalom Átmeneti társadalom: elszakadás előfeltételei Modern társadalom: elszakadás Fejlődés érett szakasza (vagy az ahhoz vezető út) Tömeges (magas színvonalú) fogyasztás korszaka

1. Hagyományos társadalom Gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között Agrárfoglalkoztatás  társadalom, gazdaság vertikális mobilitása gyenge Nincsenek tudományos, technológiai ismeretek (vagy nem hasznosítottak)  termelés nem növekszik Politikai hatalom: földbirtokosé Történelmileg ez a társadalmi, fejlődési állapot Newton koráig tart

2. Átmeneti társadalom Létrejönnek a gazdasági fellendülés előfeltételei Lassú elmozdulás a gazdasági, technikai, szociális, társadalmi és politikai viszonyokban Endogén és exogén tényezők motiválják Dinamikahordozó: mezőgazdaság, bányászat, infrastrukturális beruházások

3. Modern társadalom Gazdasági fellendülés stádiumával kezdődik Sajátosan dinamikus nemzetgazdasági fejlődés: beruházási hányad eléri a nemzeti jövedelem 10 %-át Tőkeimporttal vagy jövedelmek átcsoportosításával lehet elérni  egy vagy több dinamikahordozó ágazat alakul ki Később a növekedési impulzusok kiáradnak a többi gazdasági szférába a dinamikahordozó ágazatokból Feltétel: ha modern politikai, szociális és gazdaságipiaci intézmények léte/kialakulása a társadalomban Gazdasági fellendülés: áttörés szakasza Időigénye: 2–3 évszázad Anglia (XVIII. sz.), Fro., Belgium, USA (XIX. sz. közepe) Japán, Oroszo., Kanada (XX. sz.)

4. Fejlődés érett szakasza Modern, technológia fejlődése  erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal Nemzeti jövedelmek egyre nagyobb hányadát (10–20 %) fordítják beruházásokra  egy főre jutó jövedelem egyenletesen növekszik Növekedés hajtóerői átrendeződnek Vezető ágazatok (szénbányászat, vas- és acélgyártás) mellett új dinamikahordozó ipari ágazatok (gépipar, vegyipar) Foglalkoztatási átrétegződés: munkaerős képzettsége és bére közötti kapcsola Új tendenciák: tulajdonos-vállalkozó mellett jelentős szerepet kap a menedzsment 1960-as évekig tart

5. Tömeges fogyasztás korszaka Dinamikahordozó: modern technológia  jövedelmek szakadatlan emelkedése Modern társadalmak választhatnak Vagy külső hatalom és befolyás érvényesítése, jóléti állammá válás Vagy rendelkezésre álló erőforrások kiterjesztése létfenntartási cikkek és fogyasztási javak tömeges biztosítására Napjainkban: USA, Nyugat-Európa országai

Modernizációs elmélet sajátosságai (Forster–Carter, 1985) Evolucionista Gazd-i-társ-i változásokat egymás után bekövetkező szakaszokból felépülő folyamatként szemléli Unilineáris Fejlődő országoknak hasonló utat kell végigjárniuk, mint, amelyet a jelenlegi fejlettek megtettek, nincs lehetőségük a rövidítésre Internalista Változások mögött alapvetően belső okok állnak, a külső erők hatása jelentéktelen

Modernizáció elmélet kritikái Már sokan vitatják: térben is időben mások a feltételek Térben: nyugati kultúra (individuálisabb társadalom, magántulajdon szentsége)  keleti társadalmak (közösségi társadalmak) Időben: ipari forradalom  mai high-tech iparágak Empirikus érvényesség Elméleti alapok Gyakorlati életben való alkalmazhatóság

John R. Friedmann 1926– Amerikai közgazdász Regionális és várostervezés, regionális fejlődés Centrum–periféria modell Urbanization, Planning, and National Development (1973) Korábbi növekedési modellek integrálása Rostow elméletének átdolgozása a területi fejlődés magyarázatára

Friedmann 4 szakaszos regionális fejlődési elmélete Friedmann végiggondolja Rostow növekedési modelljének regionális összefüggéseit Urbanization, Planning, and National Development (1973) Nemzetgazdaság fejlődése  térszerkezet változása, erőforrások átrendeződése Iparosodás foka szerint 4 fejlődési szakasz sajátos térszerkezettel, telephelyek elrendeződésével Preindusztriális társadalom (Rostow 1–2.) Átmeneti társadalom (Rostow 3.) Ipari társadalom (Rostow 4.) Posztindusztriális társadalom (Rostow 5.)

1. Preindusztriális társadalom Szétszórt térszerkezet, független települések korlátozott gazdasági alappal Mérsékelt gazdasági kapcsolatok, stagnáló gazdaság, stabil regionális fejlettségi sorrend Hasonló települési funkciók (kevés hierarchikus viszony)

2. Átmeneti társadalom Megkezdődik a településhálózat differenciálódása Ebben vezető szerep a városoké Dinamikahordozó ágazatok kezdetben egyetlen központban Centrum felszívja mobil termelési tényezőket a többi térségből  perifériákon beszűkülnek növekedés feltételei  stagnáló gazdaság, erőforrások kimerülése Perifériák: mérsékeltebb gazdasági potenciál, annak tényezői megfogyatkoznak Instabil térszerkezet

3. Ipari társadalom Ipari előrehaladás alközpontok szerveződése (politikai tényezők hatására) Egyszerű centrum–periféria viszony helyett több centrummal rendelkező térszerkezet Gazdaság periféria egyre nagyobb hányadát integrálja Mobil termelési tényezők nem csak egyetlen centrumba áramlanak, hanem az új alcentrumokba is Munkamegosztás: megkezdődik a centrumok közötti kapcsolatok szerveződése Nemzetgazdaság növekedése egyre dinamikusabb De a perifériák nem tudnak teljesen feloldódni a gazdaságban  instabil térszerkezet

4. Posztindusztriális társadalom Tartós gazdasági növekedés Kialakul a településhierarchia Ebben funkciók és gazdasági szereplők között interdependencia (fejlődést serkentő egymásrahatások) Térszerkezet teljes integrációja, kimerülnek a növekedési potenciálok Regionális különbségek minimálisra csökkennek Egyensúlyi térszerkezet

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése Országok gazdasági fejlettségi szintje összefügg az országokon belüli regionális gazdasági fejlettségi különbségekkel Fordított „U” alakú összefüggés Kissé aszimetrikus Szakaszai Prekapitalista időszak: homogenitás + agrárdominancia Kapitalista nagyipar kibontakozásának időszaka: nagy területi koncentrációk + térségi polarizáció Fejlettségi különbségek csökkenése spontán (szolgáltatások, infrastruktúra kiépülése) és államilag vezérelt (gazdaságpolitika) módon Regionális politika  további regionális kiegyenlítődés

A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei Williamson-hipotézis 1965 Módosítás: Nemes Nagy J. 1987, 2005

Történeti modell alkalmazása mai államokra Gyengén, közepesen fejlett országok: II. és III. szakasz Nagyfokú regionális tagoltság Latin-Am (Brazília: tengerparti nagyvárosok  belső területek) Kína: különleges gazdasági övezetek  belső területek) Fejlett országok: IV. szakasz Kiegyenlítettebb térszerkezet Új tagoló dimenziók (pl. információs társadalom hálózatai)  nincs teljes kiegyenlítettség Kelet-közép-európai szocialista országok: 1960–1970-es évek: regionálisan kiegyenlítettebb, de okok (szemben a piacgazdasággal): szolgáltatások helyett túldotált termelői ágazatok, redisztribúciós gazdaságirányítás, zárt és művi piac, tömegtermelés, nivellált bérviszonyok) Rendszerváltoztatás: regionális differenciálódás („arányok helyreállítása” addig, amíg a szolgáltatások dominanciájáig

Területi differenciák formái Modellben szereplő országokban eltérő jellegűek a regionális különbségek Koncentráció: pl. nagyváros–vidék kettősség Övezetesség: pl. észak–dél vagy nyugat–kelet kettősség Mozaikosság Ezek kombinálódhatnak

β konvergencia A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995–2004) közötti összefüggés Adott mutató értékváltozása és értékeinek nagysága közötti összefüggés iránya alapján Negatív β érték  β konvergencia Adatok forrása: EuroStat

σ konvergencia A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995–2004 Területi egyenlőtlenségi mutatók értékeinek időrendbe állítása (általában relatív szórás és súlyozott relatív szórás alapján) Csökkenő trend  σ konvergencia Adatok forrása: EuroStat