Ókori India Őskor és ókortörténet Agócs Nándor

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Átma-Véda-Vishwa-Bráhm
Advertisements

Az ókori India filozófiája
és a legkevésbé teljes az
A Nyugatrómai Birodalom bukása
Az „Istentelen” Vallás
A GÖRÖG MONDAVILÁG.
Az Ókori Kelet világnézete
A reneszánsz művészet; előtte
Segédanyag a vizuális kultúra tanulásához Horák György
Ókori Kelet Közös jellemzők Mezopotámia Egyiptom Kína India ugrás
Ókori Kelet Összefoglalás.
„Az Ókori-Kelet” kis államok - nagy örökség
Keresztény tanítás Jézus Krisztusról
Birodalmi hagyomány Indiában
A vallás, mint világnézet
Tudatos teremtő vagy öntudatlan ősforrás?
A Biblia – Kisifi Isten Igéjének hasonlatai Isten Ígéjének hasonlatai.
5. Ősmagyarok a szaltovói kultúra területén?
Kiszakadás az újjászületésből
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
Két ember eléd lép, két ember Téged kér, áldd meg, áldd meg
A görög és római kultúra
A világ képe az arabokról
Az ókori India és Kína.
Ujjongjatok az Úrban, igazak, a hívőkhöz illik a dicséret!
Készítette: Jon A. Palmer
LÉLEKVÁNDORLÁS Ahogy azt a védikus írások, és a vaisnava hagyomány tanítja.
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
JÓ REGGELT !.
A tanítás szolgálata GYHT2.. Tanítás Ismeret, tudás átadása; szokás, készség, magatartás elsajátíttatása (Magyar értelmező kéziszótár)
a dicsőség örök Királyát! Mind az ő szent nevét áldják!
A próféták aranykora Történeti és irodalmi összefoglalás.
Kis országok az ókori Közel-Keleten
Nagyböjt III Vasárnap Á-év János 4,5-42 Jézus megérkezett Szamaria egyik városába, amelyet Szikarnak neveznek, közel ahhoz a földdarabhoz, amelyet Jákob.
INDIA. AZ INDIAI BÖLCSELET I. Történelmi háttér Az ókori India kultúrájának hátterében három nagy történelmi folyamat áll: 1.A dravida civilizáció (Harappa,
Városállamok- Birodalmak
ISTEN NÉPE A JELENÉSEK KÖNYVÉBEN Gallusz László Belgrádi Teológiai Egyetem
Összefoglalás Ókori kelet államai. Fogalmak Bronzkor- ie. III. ée. Rézkor ie. IV. ée. Vaskor- ie. II. ée. Öntözéses földművelés Városállamok Ókori kelet.
18. óra Világvallások.
1. A „teremtéstörténet(ek)” elbeszélése(i) a) Helye (helyük) a Bibliában: Ter (1 Móz) 1, 1 – 2, 25 (= első két fejezet). b) Keletkezése: - Viszonylag.
India, Kína. India  Természeti környezet  Változatos éghajlat  Öntözés kialakulása a Kr.e. 3. évezred előtt  Indus-völgyi civilizáció - dravidák (sötétbőrű)
Őskor és ókortörténet A paleolitikum Agócs Nándor
MILYEN AZ ISTEN? Katolikus hitünk és más (ismertebb) felekezetek tanítása Szerepi Imréné KPSZTI, április 11.
Vallástörténet I. Kína és Japán vallásai
Vallástörténet I. India vallásai
Őskori és ókori történelem A görög történelem forrásai
5. évfolyam – 2. téma Ókori Kelet.
Őskor és ókortörténet Az ókori Kelet története a
A babiloni fogság.
A TERMELŐ EMBER.
Egyiptom Ó- és Középbirodalom időszakában
India és Kína.
Neolitikum.
Őskor és ókortörténet A neolitikum Agócs Nándor
Az archaikus kor Őskori és ókori történelem Agócs Nándor
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
A GÖRÖG PERZSA HÁBORÚK (i.e. 492 – 449)
A görög-perzsa háborúk (i.e )
Kulturális örökségvédelem Társadalmi felelősség vállalás
Vallástörténet I. Zarahustra és az iráni vallás
Prédikátor könyve. Prédikátor könyve
Ókori India Bácsi Johanna 5.A..
Az ókori Kína története
A Közel-Kelet térsége az i.e. II. évezredben
A nagy vallások Kereszténység a kultúrák válságában Dr. Németh Norbert
Védikus kor, Indo-görög királyságok, Maurja birodalom
2. előadás és szeminárium Az alapok I.
KERESZTÉNY FUNDAMENTUMOK III. Az egyéni hívő élet alapja
Hellasz egységesítése
A GÖRÖG MONDAVILÁG.
Előadás másolata:

Ókori India Őskor és ókortörténet Agócs Nándor agocs.nandor@nyme.hu NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor agocs.nandor@nyme.hu

Indus civilizáció i.e.7000/6000-2400 - neolitikum Mehrgarh

Indus civilizáció ausztro-ázsiaiak, dravidák, árják i.e. 5000 – kerámia (i.e. 3500 – korongolt) i.e. 4000 – (birka, kecske, tyúk) zebu, búza, árpa i.e. 3500-2500 – erődített, városias jellegű központok létrejötte (0,8-2 ha, <5000 fő) i.e. 2500/2400-2000/1800 - Harappá-kultúra (Csanhu-dáró, Szindh, Lóthal Gudzsara stb.) 1.3 km2 bors, szezámmag, mustármag, kender Melukka?

Mohendzsó-Dáró

i.e. 1800 k. – az Indus-civilizáció települései elpusztulnak i.e. 1500 – az árják megjelenése Afghanisztán felől falusias jellegű települések Sattivazza és Suppiluliumas szerződése: Indara- Indra, Mitras(il)-Mitra, Uruvanass(il)-Varuna i.e. 1500-850 – kora védikus (ló, harci szekér ) i.e. 850-560 – kései védikus időszak (vas, szürke kerámia, eke, len, kender, hüvelyesek, festék- és fűszernövények, istállózó állattartás, szamár, elefánt, sertés

i.e. 1200 – Rig-véda elnyeri ma ismert formáját i.e. 1300-900 - varnarendszer (brahmanák – ksatriják/rádzsanják - vaisják – sudrák) és ásrama- („életkor”) rendszer kialakulása i.e. 1200 – Rig-véda elnyeri ma ismert formáját Purusa feldarabolása (Purusaszúkta): „Szájából lettek a brahmanok, két karjából a harcosok combjaiból a földművesek, két lábából a szolganép.” (Rig-Véda X. 90,12)

i.e. 600/500 k. – királyságok felemelkedése, a Védák elnyerik a végső formájukat (vagy már 850 k.) Rig-véda (Versek védája) – 10 könyv, 1028 himnusz Száma-véda (Dallamok védája) – 1810 vers Jadzsur-véda (Áldozati formulák v.) – 5 gyűjtemény [Atharva-véda (Varázsmondások v.)] – 20 könyv, 731 vers, bráhmanák – vallási, erkölcsi és filozófiai elmélkedések, bölcs mondások, értelmező fejtegetések a Védákról áranjakák („erdei szövegek”) – erdei remeték elmélkedései az áldozatról upanisádok („melléülés”) – brahmanok szóbeli magyarázatai, elmélkedései, tanításai szútrák – emlékeztető mondások, Brahmanák egyszerű, tömör, magyarázat nélkül érthető összefoglalása, tudományok dévák és aszurák rádzsa (király)-rástra (állam) – vis (törzs) – gótra (nemzetség) – nagycsalád szabhá – öregek gyűlése szamiti – közösség gyűlése

nagy istenhármas (trimurti): Brahma (teremtő) - Visnu (fenntartó) – emberek segítője, Indra barátja és szövetségese Rudra-Síva „Kecses” (pusztító) – nem szereti az embereket brahmanizmus szamszkarák darsánák – egyik vagy másik istent előtérbe helyező irányzatok dzsainizmus - i.e. 527/468/447 – Vardhamána (Mahávíra -„Nagy Hős”, Dzsina – „Győztes”) 24. Thírthankara lemondás, aszkétizmus, tilos ölni, anyagi javakat szerezni vagy birtokolni, hazudni, nemi életet élni yoga Világ végtelen, istenek vannak, de nem halhatatlanok, mindennek lelke van Csandragupta Maurja (i.e. 340-284) 298-ban átadta fiának trónt, hátralévő életét dzsaina aszkétaként élte le fehérbe (Svétámbarák) és égbe öltözöttek (Digambarák) IV-III. sz. dzsáinista kánon

buddhizmus - i.e. 563-461 – Gautama Sziddhártha (Buddha - Felébresztett/Megvilágosodott) Tri-pitaka (Három kosár): Vinája-pitaka (Fegyelem kosara), Szutta-pitaka (Bölcs beszédek kosara), Abbidhamma-pitaka (Elméleti tanítások kosara) 4 legnemesebb igazság, szenvedés 3 oka, elhárítás 8 módja (szemlélet, érzület, beszéd, cselekvés, életmód, törekvés, gondolkodás, elmélyedés) az élet szenvedés, vágyakat el kell fojtani - Nirvana kasztrendszer passzív elutasítása rádzsagrihai zsinat – arhatok Asóka (i.e. 270-230) – Kalinga meghódítását követően megtér i.e. I. sz. - Hinajána (kis szekér) és Mahájána (nagy szekér) Hinduizmus Puranák (i. sz. IV-VI. sz.) – nemzetség történetek, vallási mondák, legendák, mítoszok Mahábhárata i.sz. 800 k. – Sankara brahman kidolgozza a hinduizmus alapjait Sakti, Káli, Durgá

i.e. 527/468/447 - Mahávíra halála – dzsainizmus i.e. 563-461 – Gautama Sziddhártha (Buddha) – buddhizmus i.e. 530 – Kyros elfoglalja és satrapiává szervezi Gandharát (518 – Dareios) Taxila (Taksasílá) i.e. IV. sz. – Mahábhárata, Rámájana elnyerik végső formájukat i.e. 362 – 321 – Maghada/Nanda Birodalom i.e. 327 – Nagy Sándor i.e. 321 – Maurja Birodalom

Maurja Birodalom (i.e. 325-183) Csandragupta Maurja (i.e. 321-298) elfoglalja Pátaliputrát i.e. 311 – az Indusig terjed a határ i.e. 305 – szerződés Seleucosszal Binduszara (i.e. 298 k. – 273/272) idején már Parindát is meghódítják Asóka (i.e. 273/272-237) trónharcok Kalinga meghódítása i.e. III. sz. – írásbeliség i.e. 185 – a Maurja Birodalom összeomlása vallási, gazdasági okok, külső támadás (sakák, parthusok, görögök, kusánok)

Száncsi Sztúpa Szárnáthi

i. e. 250-120 – Greko-Baktriai Királyság – i. sz. 200 - i. sz i.e. 250-120 – Greko-Baktriai Királyság – i.sz. 200 - i.sz. 10 – Indo-Baktriai Királyság i.e. 160 – sakák Parthusok/pahlavák i.e. 70 – i.sz. 220/300 Kusánok/Jüe-csi

Gupta Birodalom (i.sz. 320-455) I. Csandragupta (320-355) Szamudragupta (355-380) II. Csandragupta (i.sz. 375/80-415) I. Kumáragupta (414/415-455) V. sz. – belharcok, – hunok támadása