A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Városok, mint a tér kitüntetett pontjai Kunzmann 1991: Európai szőlő Találó: szőlőszemek a régiók, magok a nagyvárosok Goddard 1995 Európa térképe sokkal inkább egy gyümölcs-salátás tálra hasonlít mint egy banánra Van der Meer 1998: Vörös Polip Európa 2046-ra Zónák és centrumok 2

Európai nagyvárosok és a NUTS-régiók Nagyváros: 500 ezer főnél népesebb nagyvárosok (99 db) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot Regionális adatok (NUTS) vannak, de honnan érhetők el adatok a városokra? A városi terek, mint önálló egységek a NUTS-rendszer egyes szintjein NUTS0: (28 db): országos szint NUTS1: (89 db): London, Hamburg, Berlin, Brüsszel NUTS2: (254 db): pl. Prága NUTS3: (1215 db): legtöbb félmilliós nagyváros, pl. Budapest LAU1: járási szint (Budapest, Debrecen) - hiányos LAU2: települési szint A NUTS3-as szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására 3

Az Európai Unió 59 félmillió főnél népesebb nagyvárosa és NUTS3-as régióik Alsóbb szinteken egy nagyváros több NUTS egységből is állhat (London, Párizs) Néha a NUTS3-as szint is túl nagy (Fro., Spo.) 4

Nagyvárosok és a NUTS3-szint Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS3 Nagyváros < NUTS3 Nagyváros > NUTS3 NUTS3: legtöbb nagyváros NUTS2: Bécs, Prága NUTS1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS1) Párizs: „Paris et petite couronne” 5

London és Párizs térségi szintjei Népesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS2) 2,8 2,1 Paris (NUTS3) Greater London (NUTS1) 7,4 6,3 Paris et petite couronne Larger Urban Zone of London 12,0 11,0 Île-de-France (NUTS1, NUTS2) 6

Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2014 7

Növekedési különbség: Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Népesség 2004 (mó fő) GDP (md €) GDP/fő (€/fő) GDP-növekedés 1995–2004 (%, évi átlag) EU 485 10458 21547 4,7 Nagyvárosok 98 (20%) 2982 (28%) 30428 5,2 Vidék 387 7476 19301 4,5 Nagyvárosok előnye a vidékhez képest 1,6 X Növekedési különbség: 0,7 %-pont 8

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Nép: 20% GDP: 28% Egyenlőtlenség nagysága: H = 8% 9

Nagyvárosi–vidék kettőség mérése Dur: nagyváros–vidék duál-mutató yu: nagyvárosi régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül yr: vidéki régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül 10

A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros–vidék kettősség 11 Adatok forrása: EuroStat

A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában Városok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54% 12

A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004 Leginkább a kelet-közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer 13

A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004 Az erősebb nagyváros–vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe 14 Adatok forrása: Eurostat