Csongor És Tünde És a Varázsfuvola

Csongor és Tünde Csongor és Tünde története egy nap alatt lejátszódó eseményt dolgoz fel. Csongor a boldogságot keresi, melyet a csodafánál Tünde személyében lel meg. Szerelmüket Mirígy, a boszorkány ármánykodása árnyékolja be, aki Csongort mindenáron a saját lánya mellett akarja tudni. Miután Mirígy elszakítja a szerelmeseket egymástól, Csongor elindul Tündérlak keresésére, mialatt sok próbát kell kiállnia, ám társa, Balga elkíséri útján. A történet vége a boldog befejezés, Csongor és Tünde szerelme az örökkévalóságban beteljesedik.

A Varázsfuvola A bölcs király összeházasodott a gonosz királynéval. Egy nap lányuk született. A király egy nap faragott egy fuvolát, melyet megfújva minden állatot megszelídített, s mindenkinek melegség költözött a szívébe. Sarastro, Ízisz és Ozirisz bölcs papja, Paminát a templomba vitte, hogy megvédje haldokló apja felkérésére anyjának, az Éj Királynőjének a befolyásától. A királyné megbízta Tamino herceget, hogy találja meg és szabadítsa ki a lányát. Tamino meg is találja, és maga is egy fiatal Sarastróvá válik, mivel megtanulja csodálni a bölcsességét. Ezenkívül Tamino és Pamina egymásba szeretnek.

Varázsfuvola Csongor és Tünde Eredeti cím: Die Zauberflöte Keletkezés éve: 1791 Ősbemutató időpontja: 1791-09-30 Ősbemutató helye: Bécs, Freihaustheater A műhöz tartozó szerzők: Wolfgang Amadeus Mozart (zeneszerző) Emanuel Schikaneder (szövegíró) Keletkezési év: 1830 Ősbemutató időpontja: 1879-12-1 Ősbemutató helye: a budapesti Nemzeti Színházban A műhöz tartozó szerzők: Vörösmarty Mihály (költő,író) Erkel Gyula (zeneszerző) Emanuel Schikanedernek, a Theater an der Wien igazgatójának sürgősen szüksége volt egy olyan darabra, melynek kasszasikere megmenti színházát a csődtől.

A szereplők egyezései: . „A magyar remekmű alapmelódiáját érzem az osztrák remekmű alapmelódiájával egytestvérnek. Ahogy a hős kedvesével ott tűzön-vízen keresztül vándorol, hogy megtisztuljon az emberiesség hite számára, úgy vándorol Csongor is, véghetetlenül, mindjobban megtisztulva, amíg elérkezik a szerelem birodalmába .” Mohácsi Jenő: Jegyzetek a Csongor és Tündé-ről A szerző szavait úgy értelmezzük, hogy Tamino és Csongor romantikus hősök, az ember boldogságkeresésének jelképei. Ősük a népmesék „egyszeri embere”, „legkisebb királyfija”, „szegénylegénye”. Próbatételeket állnak ki, melyek során kiérdemlik jutalmukat. A „királylány”, azaz Tünde keze a boldogság, a magasabbrendű, jobb élet, a boldogulás jelképe. A szereplők egyezései: Tamino és Pamina = Csongor és Tünde. Papageno és Papagena = Balga és Ilma. Ott az Éj királynője, itt az Éj.

(mi köze a mese műfajnak a műhöz ) Csongor és Tünde Szempontok A Varázsfuvola Mi az emberi élet értelme, hol találjuk meg a boldogságot Téma Mese/misztérium, próbatételek és beavatások, élet és halál, a bölcsesség tana, zene és szerelem Az emberi világ: Csongor, Ledér, Kalmár, Fejedelem, Tudós, Balga, Böske És a tapasztalaton túli világ: Tünde, tündérek, ördögök, Ilma Világszintek Tamino, Sarastro, három hölgy (az Éj Királynőjének szolgálói) És a tapasztalaton túli világ: Éj, Monostatos, Pamina, Papageno Tünde megtalálása, hogy bebizonyítsa a szerelme igazát Célok (Csongor, Tamino) Pamina kiszabadítása, és be kell bizonyítani hogy méltó Paminához Árgyélus királyfi meséje, mely a nép ajkán is él. A közvetlen forrás Gergei Albert Árgirus históriája című műve, amely szintén ezt dolgozta fel. Mese (mi köze a mese műfajnak a műhöz ) Mesejáték. A cselekmény népi-és varázsbohózat, spirituális magasságokba emelve, de mégiscsak a népies elem állandó kontrasztjával kísérve.

Akadályok, barátok/ellenségek A kertben, a hármas útnál, A Hajnal és az Éj hazájában, Mirigy udvarán, "Varázskút" táján Hol játszódik A vadonban, Sarastro palotájában, bölcsesség temploma, az értelem temploma és kertben a természet temploma, Tünde és Csongor szerelmének beteljesülését Mirígy akadályozza. Balga segít Csongornak Tündérhont megtalálni. A hármas útnál a Kalmár, a Fejedelem és a Tudós nem nagy segítségek Csongornak. Akadályok, barátok/ellenségek Taminonak segít Papageno Pamina megtalálásában. A pap próbák elé állítja Taminót hogy elnyerje Pamina kezét. „...a Csongor és Tünde kifejlését, a szerelem kéjének és gyönyörének keresését és megtalálását épp oly értékes humánumnak érzem, mint Tamino és Pamina megtisztulását a humanitás hite felé.” (Mohácsi Jenő) A humanitás, emberségünk mindkét mű mondanivalója. Mozart műve a mondanivalót magasabb szintre emeli – erre már nem mindenki érzékeny, fogékony. Sokan ugyanazt olvassák ki mindkét műből, és az érzések szintjén ez így igaz.

Minerva csapat