Kockázat és megbízhatóság 2018.05.09. Kockázat és megbízhatóság Elméleti tételek

Elméleti tételek 1. TERHELÉS ÉS A MEBÍZHATÓSÁG KAPCSOLATA: Mit ábrázol az interferencia diagram? A terhelés és teljesítőképesség egymáshoz való viszonyának jellemzésére milyen mutatókat alkalmazunk és milyen jellemző szituációk különböztethetők meg? Túlterhelés vagy alacsony teljesítőképesség következtében előforduló meghibásodások Normál eloszlású valószínűségi változók (μs, σs, és μL, σL) Két görbe által átfedett terület nagysága az interferencia terület és csökkentési lehetőségek SM és LR mutatók 3 jellemző eset: magas SM – alacsony LR, alacsony SM – alacsony LR, alacsony SM – magas LR

Elméleti tételek 2. NEM HELYREÁLLÍTHATÓ ELEMEK ÉS RENDSZEREK MEGBÍZHATÓSÁGA: Hogyan értelmezhető a meghibásodási valószínűség eloszlásfüggvény és a hibamentes működés valószínűségi függvénye? Milyen mutatókkal jellemezhető egy nem helyreállítható elem működése és hogyan értelmezhetők e mutatók? Milyen feltételezésekkel élünk a rendszerek megbízhatóságának számításakor? Hogyan definiálhatjuk a soros, párhuzamos és összetett rendszereket és e rendszerek megbízhatósága hogyan számítható? F(t) és R(t) értelmezése T1 és λ(t) definiálása, értelmezése 3 feltétel Soros, párhuzamos rendszerek jellemzése, összetett rendszerek, n-ből m rendszerek, igazságtábla

Elméleti tételek 3. KÁDGÖRBE ÉS ELOSZLÁSTÍPUSOK: Miért van kitüntetett szerepe a meghibásodási rátának? Mit mutat a kádgörbe, milyen szakaszokból áll, az egyes szakaszok hogyan jellemezhetők? Melyek a megbízhatósági gyakorlatban leggyakrabban előforduló eloszlások? Ismertesse az eloszlások főbb jellemzőit és a kádgörbéhez való viszonyukat! λ(t) ismeretének jelentősége Korai meghibásodások szakaszának, a stabil működési periódus és az öregedési szakasz jellemzése, jellemző meghibásodások és okaik Exponenciális eloszlás, Weibull és normál eloszlások rövid jellemzése és a kádgörbe szakaszaihoz való hozzárendelése

Elméleti tételek 4. HELYREÁLLÍTHATÓ ELEMEK MEGBÍZHATÓSÁGA: Hogyan írható le az azonnal helyreállítható és a számottevő helyreállítást igénylő elemek felújítási folyamata? Milyen mutatókkal jellemezhető ezen elemek megbízhatósága? Röviden jellemezze a mutatókat! Azonnal helyreállítható elemek felújítási folyamata és a kapcsolódó feltételek Mutatók: F(t), R(t), T1, ν(t), H(t) Számottevő helyreállítási idejű elemek felújítási folyamata és a kapcsolódó feltételek Megbízhatóság jellemzése: F(t), R(t), T1, λ(t), G(t), T2, μ(t) A(t) készenléti tényező és annak stacionárius értéke

Elméleti tételek 5. MEGBÍZHATÓSÁGI JELLEMZŐK STATISZTIKAI ELEMZÉSE: Milyen elven működik a grafikus paraméterbecslés? Mutassa be a grafikus pareméterbecslési eljárást az exponenciális és a Weibull eloszlás esetére, valamint ismertesse a χ2 és Kolmogorov próbával történő illeszkedésvizsgálat menetét! Grafikus paraméterbecslés lényege Exponenciális eloszlás paraméterének grafikus becslése Weibull eloszlás paramétereinek becslése Illeszkedésvizsgálat lényege Χ2 próba menete és alkalmazási feltételek Kolmogorov próba menete és alkalmazási feltételek

Elméleti tételek 6. TELJES KÖRŰ HATÉKONY KARBANTARTÁS I.: Mutassa be a TPM fő elemeit és sorolja fel a 6 nagy veszteségforrást! Mi a különbség a váratlan és krónikus hibák között, ez utóbbiak hogyan jellemezhetők, kezelhetők? TPM programok elemei (hatékony megbízhatóság alapú karbantartási program, autonóm karbantartás és team munka, folyamatos problémamegoldó és fejlesztési tevékenység) 6 nagy veszteségforrás definíció szintű jellemzése Krónikus és váratlan hibák jellemzése, krónikus hibák azonosításának és megszüntetésének lehetőségei

Elméleti tételek 7. TELJES KÖRŰ HATÉKONY KARBANTARTÁS II.: Ismertesse és röviden jellemezze a 6 nagy veszteségforrást! Hogyan számítható a gyártórendszer hatékonysága és hogyan függ össze a 6 nagy veszteségforrással? Műszaki meghibásodás, üzemzavar jellemzése és a megszüntetés lehetséges eszközei Beállítási, összeszerelés és átállási veszteség jellemzése és a megszüntetés lehetséges eszközei Holtidő, üresjárat, kisebb leállások jellemzése és a megszüntetés lehetőségei Csökkentett sebesség jellemzése és a megszüntetés lehetőségei Indítási, kitermelési veszteségek jellemzése Minőségi hibák jellemzése és a megszüntetés lehetőségei OEE mutató, „A”, „P” és „Q” összetevők jellemzése és 6 nagy veszteségforrással való kapcsolata

Elméleti tételek 8. MEGBÍZHATÓSÁG ALAPÚ KARBANTARTÁS I.: Mutassa be az optimális karbantartási periódusidő meghatározásának alapmodelljét, a kapcsolódó fogalmakat és az optimalizálás kritériumát! Melyek a megelőző jellegű karbantartás alkalmazás feltételei? K1 és K2 értelmezése Fajlagos üzemfenntartási költség értelmezése, elemei és a kapcsolódó célfüggvény Megelőző jellegű karbantartás alkalmazásának feltételei: Meghibásodási ráta monoton nő K1 >> K2 A minimális üzemeltetési költség lényegesen kisebb, mint a kiesési stratégia esetén elérhető költség

Elméleti tételek 9. MEGBÍZHATÓSÁG ALAPÚ KARBANTARTÁS II.: Mutassa be a ciklusos karbantartási módszereket (alkalmazás, előnyök, hátrányok) és a kiesési, a merev és rugalmas stratégiák esetén értelmezze a kapcsolódó célfüggvényeket! Kiesési stratégia lényege, célfüggvénye, annak értelmezése, a stratégia alkalmazása Merev stratégia lényege, célfüggvénye, annak értelmezése, a stratégia alkalmazása Rugalmas stratégia lényege, célfüggvénye, annak értelmezése, és a stratégia alkalmazása Késleltetéses és állapotfüggő stratégiák lényege

Elméleti tételek 10. MEGBÍZHATÓSÁG ALAPÚ KARBANTARTÁS III.: Mutassa be a megbízhatóság alapú kapacitás- és költségtervezés logikáját, menetét! Effektív és elméleti kapacitás Rugalmas stratégia esetén a minimális üzemeltetési költségekre épülő és a maximális rendelkezésre állás stratégiájának bemutatása A két célfüggvény által kijelölt optimális karbantartási periódusidő viszonya ÁKFN elemzés A döntési szabály