Bonaparte Napoleon 1799 - 1815 Kasza Kristóf 6.a

Bonaparte Napóleon 1769-ben született Korzika szigetén. Katonai nevelésben részesült. Zseniális stratéga. Titulusai: A franciák császára Svájc közbenjárója A Rajnai Szövetség protektora Itália királya Andorra társhercege.

Az első sikerek… 1796: Észak-itáliai hadjárat: Elfoglalja Németalföldet, Velencét és a Rajna melletti területeket. 1798: Egyiptomi hadjárat: Megnyeri a „Piramisok csatáját”. Beveszi Kairót.

Napóleon Egyiptomban

Napóleon, a politikus 1799. Katonai diktatúrát vezet be. Első konzullá nevezteti ki magát. Békét köt Angliával és Ausztriával. 1804. Kiadja törvénykönyvét,a Code Napoleont. Ugyanebben az évben, a pápa jelenlétében császárrá koronázzák.

Code Napoleon, a törvénykönyv 3 könyvből áll: Első könyv: Polgári jogok (személyiség, lakóhely védelme, házastársi jogok) Második könyv: Dologi jogok (tulajdonjog szabályozása) Harmadik könyv: Öröklés, ajándékozás, hozomány kérdései. A 19. század végéig számos ország törvénykezésére hatást gyakorolt!

Napóleon reformjai Központosította a közigazgatást. Megerősítette a rendőrséget. Stabilizálta a pénzügyeket (adók beszedése!) Erősítette az oktatást. Elválasztotta az államot az egyháztól. Megalapította a Becsületrendet.

Anglia, az ősi rivális 1804-ben hozzálátott az Anglia elleni invázió előkészítéséhez. 1805. október 21-én a trafalgari ütközetben Nelson admirális megsemmisítő vereséget mért a francia-spanyol hajóhadra. A tengeren nem volt képes Angliát térdre kényszeríteni, nem is próbálkozott többé.

Csata a Trafalgar-szorosban

Grande Armée, a Nagy hadsereg Kb. 600.000 főt számlált. 12 nemzet katonáiból állt. Gyalogság, lovasság, tüzérség alkották. 60 kisebb-nagyobb csatában vett részt (többen, mint Nagy Sándor, Hannibál és Ceasar együttvéve!)

A Grand Armée dicsőségét hirdető Diadalív Párizsban.

Európa irányítója 1805-ben Nagy-Britannia, Oroszország és Ausztria létrehozza a Harmadik koalíciót. Napóleon győzelmet arat Ulmnál és Austerlitznél, a Tilsitben aláírt béke véget vet a koalíciós háborúknak. A kontinentális zárlattal az angol árukat is kiszorítja a kontinensről.

A Birodalom 1811-ben Franciaországhoz tartozó terület Franciaország szövetségesei A Birodalom 1811-ben

Napóleon hanyatlása – a kezdetek Az európai államok piacot vesztettek a kontinentális zárlattal. 1809: Napóleon háborút kezdeményez Spanyolország és Portugália ellen (Félsziget-háború). Elhúzódó, partizánháborúba torkollt. Az 1809-es Wagrami ütközetet megnyeri ugyan az osztrákok ellen, de egyre érezhető a franciák elleni ellenszenv Európában.

Ütközet Wagramnál, 1809

Európa 1812-ben

Napóleon hanyatlása – az orosz invázió A közel 600.000 katonából csak 20.000 éli túl a hideget és az éhezést (a többi katona meghalt, vagy dezertált). Átkelnek a Berezina folyón. A borogyinói csata után az oroszok elhagyják Moszkvát. Napóleon a hideg beköszöntével kénytelen kivonni csapatait. 1812-ben Napóleon támadást indít a 20 nemzetből (majdnem 600.000 katona) toborzott Grande Armée-val. I. Sándor cár kilép a francia szövetségből a kontinentális zárlat miatt.

Napóleon visszavonul Moszkvából 1812-ben

Napóleon bukása 1813: létrejön a hatodik koalíció. Lipcse, Népek csatája: Napóleon megsemmisítő vereséget szenved az orosz-német-angol-svéd haderőktől. 1814: Napóleon lemond a hatalomról, fia javára.

Napóleon lemondásának okmánya

Száz nap 1815 március 20. 1815 június 18. Napóleon a hadsereg támogatásával bevonul Párizsba 1815 június 18. Waterloo-nál végleg vereséget szenved a Wellington vezette brit-holland-belga csapatoktól.

Waterlooi csata, 1815

Napóleon halála Szent Ilona szigetére száműzik. Itt éri utol a halál, 1821 május 5-én.