Közösségi gazdaságtan Andor György

Andor György: közösségi gazdaságtan Ismétlés KÖZÖSSÉG, ÁLLAM, KORMÁNYZAT – BEVEZETÉS KAPITALIZMUS - KOMMUNIZMUS Koordinációs mechanizmusok Kapitalizmus Milyen legyen a minimális állam? 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.4. Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról II.2.4.a. Az egyenlőség különböző megközelítései Egyenlőség, mint szabadság és esélyegyenlőség Egyenlőség, mint az esélyek azonossága Egyenlőség, mint eredményegyenlőség 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan A méltányosság összetett kérdését világítja meg a szerencsejáték kérdésköre is. Az eredményegyenlőség szerint a nyereményeket el kellene venni, és a vesztesek között szétosztani. Így persze értelmetlen lenne a játék. Az élet tele van ehhez hasonló „szerencsejátékokkal”, amelyeknél hol tompítunk, hol nem: Családba beleszületünk, iskolát választunk, házasságot kötünk, öröklünk, építkezünk, értékpapírokba fektetünk stb. Ezeket – nehezen megmagyarázható különbségtétel mellett – végül „össze-vissza” tompítjuk illetve nem tompítjuk. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.4.b. Az egyenlőtlenség tompítása miatti hatékonyságveszteség Hatékonyságvesztés fellépése Gazdasági aktivitás visszaesése Ha a jövedelem közvetlenül nem függ az erőfeszítésektől, miért törekednének az emberek az információ megszerzésére, cselekvésre, hatékonyságra? Ha a tőke felhalmozása nem kecsegtetne jutalommal, miért halasztaná el bárki a ma is realizálható élvezetét? Miért választanának az emberek másoknak hasznos foglalkozásokat? Azaz, a jövedelemelosztási funkció korlátozásával végül romlik a többi funkció ellátása is. Ez alacsonyabb hatékonysághoz, alacsonyabb kibocsátáshoz vezet. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Adminisztratív költségek Az adóbevételek összegyűjtésére és az elosztásra bürokráciát kell építeni. Megtakarítás ösztönzésének gyengülése A jövedelemelosztást korrigáló programok rontják a megtakarítások és beruházások ösztönzését. Az emberek kevésbé érzik szükségét az idős korukra és megbetegedések esetére való megtakarításnak. Így nincs felhalmozás, tőke a beruházáshoz. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Hatékonyságvesztés vitatása Vannak, akik szerint az újraelosztás nem is ró pótlólagos költségeket a társadalomra. Érvelésük A szegénység gyökere a gyermekkori elégtelen táplálkozás, a szétesett családok, az otthoni kulturálatlanság, az alacsony színvonalú oktatás, a szakképzettség hiánya. A szegénység szegénységet szül, ez egy ördögi kör. Ha sikerül ezt megtörni, visszavinni a leszakadt embereket a munkerőpiacra, az jótékonyan hat majd a kibocsátásra is. E programok tehát valójában inkább beruházások. Vitatható, hogy a növekvő adók mennyiben fogják vissza a termelékenységet. Az empirikus vizsgálatok szerint az adók nem okoznak számottevő kárt a munkakedv lelohasztásával. Vitatottak e programok adminisztratív költségeit is 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Az igazság nehezen kihámozható Úgy tűnik, hogy az újraelosztás hatékonysági költségei csekélynek tűnnek ahhoz képest, hogy milyen gazdasági költségeket okoz a rossz táplálkozás és egészségi állapot, a munkában hasznosítható képességek leépülése, az emberi nyomorúság. Másrészről az olyan országok, amelyek a bölcsőtől a sírig tartó védelmet próbálnak nyújtani állampolgáraik számára, a gazdasági aktivitás csökkenését és a munkanélküliség növekedését tapasztalhatják, illetve költségvetési problémákkal nézhetnek szembe. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.4.c. Állami vagy magánszolidaritás? A szabadpiaci rendszer hívei sincsenek a bármilyen értelemben szerencsétlenebbek iránti együttérzés pénzbeli segítség formája ellen, csak ezt magánjótékonysági rendszerre építenék. Állami A piaci jövedelemelosztás hiányosságai miatt avatkozik be az állam, azért mert a piac elvadult, etikailag feldolgozhatatlan helyzeteket szül. Az állam ilyenkor a termelési tényezők hozamát (jövedelmét) korrigálja egy méltányosabb elosztásért. Központi szolidaritási rendszerről van szó. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Magán Működhetne a társadalmi szolidaritás egyéni, önkéntes alapon is. Mindenki alakítsa ki egyéni egyenlőség rendszerét! Pl. el kell dönteni előbb rendszerünk földrajzi határait. Majd tisztázni kell az elvi részleteket. Személyes jövedelem alapján; családra számolva; adott évre, évtizedre vagy egész életre vonatkozó időszakra szemlélve; csak a pénz formájában szerzett jövedelmet tekintve, vagy vizsgálva a vagyont is; figyelembe véve a fizikai és szellemi előnyöket és hátrányokat is; stb. Meg kell adni, hogy önmagára mekkora összeg esik. A maradékot szét kell osztani. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Paradox helyzet alakul ki. Az eltérő egyéni értékítéletek miatt nem értünk egyet az államival, önkéntesen viszont nem adakozunk. Gyakori érv „Adakoznék, de a többiek nem, így az én kis adományaim hatástalanok.” Pont fordítva: a határhasznosság elve szerint ha csak kevesen adakoznak, az ő adományaik a leghasznosabbak. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.4.d. A más szempontokból segítendők állami védelmének kérdései Hazai termelők állami védelme Adam Smith: „Ami bölcs dolog a családban, aligha lehet oktalanság egy nagy birodalom esetén.” Komparatív előnyök Mégis rengeteg az ilyesmi korlátozás. Miért? 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Szokásos érv: Meg kell védeni a hazai munkahelyeket az „olcsó külföldi árukkal” szemben! Az érvelés gyenge pontjai: Általános tévedés, hogy az export „jó”, az import „rossz”. Fordítva: az alapcél az import, az ezért fizetett „ár” az export. Egy ország lakosai azért adnak el egy másik ország lakosainak, hogy a kapott pénzért számukra értékes árukat vegyenek, és vigyenek haza. A piaci alapon mozgó valutaárfolyamok kiegyenlítik a két országban jelentkező vásárlóerőt. Külföldön jobban, olcsóbban, azaz hatékonyabban állítanak elő bizonyos termékeket, eközben más termékeket hazai szinten állítanak elő hatékonyabban. Ez csak a verseny. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Három megfontolandó érv Nemzetbiztonsági érv Az importfüggés háborús vagy anarchikus időkben kiszolgáltatottá teheti az országot. Pl. az energiaszektor Inkubációs jellegű védelem esetén Segíteni érdemes a „felnőtté válást”. Ellenérvek: Miért nem hitel? „Nem adják később vissza.” A támogatás nem átmeneti. Nem ösztönöz a „rossz” területek gyors elhagyására. Ha tisztán szociális kérdésről van szó Az érintett területeken dolgozókat – a külkereskedelem különböző korlátozási eszközeivel, átmenetileg – „fizetésemelésben” részesíti a közösség (mintsem hagyná őket munkanélkülivé válni). Eltérő globális jövedelemszintek. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Fogyasztók állami védelme Az önérdek az eladókat nyilván arra fogja késztetni, hogy ha csak lehet, becsapják vevőiket. Támaszkodhatunk-e itt a piaci koordinációra? Felvetődik, hogy a piac működését ki kellene egészíteni állami szerepvállalással, ami megvédi a fogyasztót a saját maga butaságától és a becstelen eladóktól. Miért lenne hatékony ebben az állam? Sokszor az állami termékeke a legrosszabb minőségűek… Félő, hogy az ilyen jellegű állami beavatkozás egy idő után már eltér az eredeti céltól… Hatalmi pozíciók, korrupció stb. Vannak piaci megoldások is Közvetítő igénybevétele Márkanév Magánminősítő szervezetek 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Munkavállalók állami védelme Előzetes tanulságok A fejlett országokban a munkások életminősége hatalmasat javult az elmúlt évszázadban, mialatt a szakszervezetek, kamarák stb. súlya nem volt jelentős. Sokak szerint nem is a „védteleneknek”, hanem a „jobb módúaknak” (pilóták, mozdonyvezetők, orvosok, focisták, taxisok, ügyvédek stb.) védelméről van szó. A „bent lévő munkatársakat” védelme Számukra csikarnak ki magasabb fizetéseket és a további munkaerő-felvétel korlátozásait. Gyakran a „nem bent lévők” kárára. Monopol helyzetek, torz árrendszerek Minimálbér, munka törvénykönyve stb. Sokkal összetettebb kérdésről van szó, mint a „kisember” védelméről. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.4.e. Egyenlőtlenség csökkenése gazdasági növekedéssel Simon Kuznets Preindusztriális agrárgazdaságokra általánosan jellemző a szegénység. Majd az iparosodással a jövedelemkülönbségek az egyenlőtlenség növekedéséhez vezetnek. A technológiai további fejlődéssel együtt, az oktatás- képzés kiszélesedésével, viszont a megtermelt jövedelem is kezd egyenlőbben eloszlani. Plusz a jóléti rendszer fejlesztése is „megengedhető” Az egyenlőtlenség tehát a gazdaság fejlődésével egy fordított „U” alakú görbét ír le. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Kuznets-görbe Fejletlen agrárgazdaság Iparosodás Fejlett piacgazdaság Egyenlőtlenség mértéke (pl. Gini-együttható) Kuznets-görbe Jólét mértéke (pl. egy főre eső GDP) 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan II.2.4.f. A szabad versenyes kapitalizmus szélsőséges híveinek álláspontja az egyenlőtlenség állami tompításáról és a különböző szempontokból rászorultak állami védelméről – összefoglalás Ellenzik az elesettek állami támogatását Úgy vélik, hogy az ár túlzó: csökken a társadalom hatékonysága, termelékenysége, és korlátozni kell hozzá a szabadságot is. Az egyenlőség számukra a szabadság alapú esélyegyenlőség, és bár nincsenek az elesettek támogatása ellen, ezt nem állami feladatnak tartják, hanem a magánjóléti kezdeményezések terepének. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Felvetik a más elvek szerinti kisközösségek lehetőségét, de szerintük ezek nem is népszerűek. Kommunához, szektához stb., vagy akár alakíthatnak újakat is. Lakosság 5%-ánál kevesebb kibuctag Izraelben Ez az arány szerintük kevés ahhoz, hogy egy ország válasszon ilyen irányokat. Bár elismerik a súlyos jövedelmi és vagyoni igazságtalanságot, de a piac szabad működését, „megoldását” még mindig a legkevésbé rossz megoldásnak tartják. 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Az egyéb szempontú állami támogatást, védelmet végképp elvetik. Samuelson „(…) feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; (…) gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás (…) Friedman professzor meggyőzően érvel ezek ellen (…) a gondolkodó polgárnak meg kell küzdenie azokkal a kérdésekkel, amelyeket Friedman felvet.” 2016 Andor György: közösségi gazdaságtan