A helyi vállalkozások szerepe a regionális versenyképességi mérésekben FIATAL REGIONALISTÁK VIII. KONFERENCIÁJA 2011. október 14 –15. GYŐR

Célok Cél: az egyéni és a területi versenyképességet összekapcsolni Kutatási kérdés: Meglevő mérések hogyan építik be a helyi vállalkozásokkal kapcsolatos adatokat? Lépések: versenyképességi megközelítések mérési módszerek regionális szinten makro szinten

Versenyképességi megközelítések Iparági megközelítés (elsősorban Porter nevéhez köthető) 5 tényezős modell, gyémánt modell iparági keretek adottak egyéni versenyre csak 3 féle stratégia Erőforrás-alapú megközelítés (elsősorban Grant és Barney nevéhez köthető) fizikai-, humán- és szervezeti tőke értékesek, ritkák, nehezen leutánozhatóak és helyettesíthetőek legyenek Versenyképesség azon múlik, hogy milyen mennyiségű és minőségű erőforrásokat birtokol

Versenyképességi megközelítések Intézményi megközelítés (elsősorban Baumol, Shane és Acs nevéhez köthető) vállalkozás ≠ önfoglalkoztatás alkotó (productive), nem alkotó (unproductive) és romboló (destructive) vállalkozások nagyhatású vállalkozások (high-impact entrepreneurship) Pénzügyi megközelítés (elsősorban Norton és Kaplan nevéhez köthető) pénzügyi-, vevői nézőpont, tanulás és fejlődés, működési folyamatok tényezőket mérhetővé és bemutathatóvá tegyük

Vizsgált mérések Mezo- (regionális) szint: Input-teljesítmény-eredmény-modellek: UK Competitiveness index (Huggins és Thompson 2010) Piramis-modell (Lengyel 2003a) Előnyökre épülő regionális versenyképesség-modellek: The competitive advantage of nations (Porter 1998b) Regional Competitiveness Agendas ([Forfás]) Makro- (országos) szint: Global Competitiveness Index (Porter és Schwab 2008) World Competitiveness Yearbook (IMD) ([WCY])

Regionális szint: Input-teljesítmény-eredmény-modellek Vállalkozói szféra megjelenési helye Vállalkozói szféra interpretációja Input-teljesítmény-eredmény modell Inputok: vállalkozás sűrűség tudásalapú cégek aránya A vállalkozói szféra aktivitása és fejlettsége a gazdaságilag aktív népességgel együtt megalapozza a 2. szinten kialakuló teljesítményt, a termelékenységet. UKCI Input faktor: 1 000 lakosra jutó új vállalkozásindítás, 1 000 lakosra jutó vállalkozások száma, tudásalapú vállalkozások aránya Teljesítmény faktorok: exportáló vállalatok aránya Az alapmodellnek megfelelően a vállalkozói szféra aktivitása, nemzetköziesedés és fejlettsége alapozza meg a teljesítményt. Piramis-modell Alaptényezők: kis- és középvállalkozások A régiók versenyképességének javításához a nagyvállalatok a termelékenység ugrásszerű növelésével, míg a KKV-k a foglalkoztatottság fenntartásával [..] járulnak hozzá.

Regionális szint: Előnyökre épülő modellek Vállalkozói szféra megjelenési helye Vállalkozói szféra interpretációja Előnyökre épülő modell Kompetitív előnyök Agglomerációs előnyök kialakítása, a hazai vállalatok támogatása a külföldi piacokon versenyelőnyök megszerzésében. The competitive advantage of nations Támogató és kapcsolódó iparágak Vállalati stratégia, szerkezet és a verseny erőssége „Nemzetközileg is sikeres vállalatok [...] mögött versenyképes partnerek állnak, így [...] nem hagyhatók figyelmen kívül [az] értékláncrendszert alkotó partnerek.” „A [...] régiók versenyképessége azokon a globális vállalatokon keresztül jelenik meg, amelyek hazai, vagy térségi bázisa az adott [...] régióban található. [...] Döntő, hogy a nemzeti jellemzőkhöz igazodjon a vezetési és szervezeti struktúra.” RCA Vállalkozások dinamikája „Értékeli a vállalkozások szerkezetét, foglalkoztatását és hozzáadott értékét, az intézményileg támogatott vállalkozások hozzájárulását, az ágazat diverzitását és/vagy klaszteresedését.”

Vállalkozói szféra interpretációja Országos szint Vállalkozói szféra megjelenési helye Vállalkozói szféra interpretációja GCI 11. pillér: Az üzleti élet fejlettsége: hálózatok és támogató iparágak vállalkozások működésének szofisztikáltsága és stratégia Az interpretációja megegyezik a „The competitive advantage of nations” interpretációjával IMD Üzleti hatékonyság faktor, termelékenység és hatékonyság alfaktor: A nagy vállalatok hatékonyak nemzetközi összehasonlításban. A kis- és közepes vállalkozások hatékonyak nemzetközi összehasonlításban. A hazai üzleti környezet mennyire ösztönzi a vállalkozásokat arra, hogy innovatív, jövedelmező és felelős módon működjenek.

Következtetések A mérések aktívan foglalkoznak a vállalkozások mérésével. A hangsúly a mennyiségen van a minőséggel szemben. Egyéni adatok helyett az iparági, illetve klaszter szint jelenik meg. Az I-T-E modellekben az aktivitás a fontos. A többi modellben a támogató háttér szerep a fontos.

Köszönöm a figyelmet! markus@ ktk.pte.hu