SZOCIÁLPOLITIKÁNK NEGYEDSZÁZADA Andor László Budapesti Corvinus Egyetem SZEF Akadémia – 2016. október 22.

Szociálpolitikánk negyedszázada Irányadó gondolatkörök a szociálpolitikában Magyarországon (a koraszülött jóléti államtól a munkaalapú társadalomig) Magyarország nemzetközi összehasonlításban Szociálpolitika az EU-ban (koordináció és költségvetési eszközök) Válság, szegénység, jövedelmi egyenlőtlenség az EU-ban és nálunk

Irányadó gondolat: „koraszülött jóléti állam” Elmélet Intézkedések Kornai János: a szocialista rendszer túlvállalta magát; az adott jövedelmi szinten nem építhető „svéd” modell; a vállalatokról le kell választani az oda nem illő tevékenységeket Vállalatok jóléti funkciója megszűnik Rászorultsági elv (ld. Bokros-csomag) Nyugdíj-reform (tőkefedezet) Egészségügyi reformkísérletek (ppp, biztosítási rendszer privatizációja) Célzott fogl. és szociális programok

Irányadó gondolat: „munkaalapú társadalom” Elmélet Intézkedések Orbán Viktor: segély helyett munkát kell adni az embereknek; iparpolitika és kkv-támogatás a legjobb szociális gondolkodás (ahol ez nem működik, ott közmunka kell) Közmunka dominanciája a fogl.pol-ban Munkanélküli segély (jogosultsági idő) megrövidítése Juttatások feltételekhez kötése Támogatások eltolása a középosztály felé (gyed, csok…) Korai nyugdíj visszaszorítása Rezsicsökkentés (szolgáltatási árak leszorítása)

Rendszerváltás és jövedelmi egyenlőtlenség

Rendszerváltás és társadalmi polarizáció

A kiadások százalékában Magyarország EU-15 EU-27 F01-03 – Állam működése 24,3 20,2 F01 – Ált. közszolgáltatások 18,6 13,5 F02 – Honvédelem 1,7 3,0 2,9 F03 – Rendvédelem 4,0 3,7 3,8 F04 – Gazdasági kiadások 12,8 8,1 8,4 F05-10 – Jóléti kiadások 62,9 71,7 71,4 F05 – Környezetvédelem 1,5 F06 – Lakhatás 1,9 1,6 F07 – Egészségügy 10,8 15,0 14,9 F08 – Szabadidő stb. 3,9 2,2 2,3 F09 – Oktatás 9,8 10,6 10,7 F10 – Szociális védelem 35,1 40,7 40,3 ÖSSZESEN 100,0

A szociális transzferek (a nyugdíj kivételével) hatása a munkaképes korú lakosság szegénységi kockázatának csökkentésére, 2008-2012 Social transfers play an essential role in providing support to both those that are without jobs, and those that are transitioning into the labour market (and may face low paying jobs). Their impact in reducing the risk of poverty of those of working age varies greatly across EU countries, from less than 25 % of the risk of poverty before social transfers in Bulgaria, Romania, Greece, and Italy, to more than 50 % in Belgium, Ireland, the Scandinavian countries, Hungary, the Netherlands and Austria. These variations reflect differences in levels of poverty before social transfers, in levels of spending, and in the design of taxes and benefits. During the crisis, the impact of social transfers has increased in nearly half of EU countries, including some of those worst hit by the crisis. Forrás: Eurostat; EU-SILC (2012, adóév: 2011). A csillaggal jelölt adatok 2011-re vonatkoznak *

EU-szintű szociálpolitika Támogató funkció a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával 2010: Európa 2020 Stratégia: Szegénység elleni platform; célkitűzés a szegénység és kirekesztés csökkentésére (legalább 20 millió fő 2020-ig) 2010: A szociálpolitika megjelenése a foglalkoztatási iránymutatásban: „Társadalmi befogadás, szegénység elleni küzdelem” 2011: Nemzeti Roma Integrációs Stratégiák Európai Kerete 2013: Szociális Beruházási Csomag; ajánlások a gyermekszegénység ellen; módszertani támogatás a minimáljövedelem-rendszerek kidolgozásához és a hajléktalanság felszámolásához 2014-20-as EU-költségvetés: az ESZA legalább 20 százalékát kell társadalmi befogadás céljaira fordatani + FEAD a rászorulóknak

A szegénység mérése az EU-ban Azon személyek vannak kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának, akik esetében az alábbi három tényező közül legalább az egyik fennáll: 1. Relatív szegénység: akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartás jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60%-át (relatív szegénységi küszöb). 2. Súlyos anyagi depriváció: akik meghatározott kilenc fogyasztási tétel közül legalább négyről anyagi okból lemondani kényszerülnek. 3. Nagyon alacsony munkaintenzitás: akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú (18 és 59 év közötti) személyek az előző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával. Jóléti politika, szociális gondoskodás

Szegénység és kirekesztés alakulása az EU-ban At-risk-of poverty and social exclusion As illustrated before, household incomes declined during the crisis leading to an increase in poverty and social exclusion in many countries. Rising poverty mainly affects the working age population and their children, as they were those most affected by job losses. Mitigating rising inequalities requires training and quality jobs for all (to limit the rise in labour market polarisation and segmentation) and improving the effectiveness of social policies (to reach those who are most in need). Source: Eurostat, SILC

Az EU-tagországok felében nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek a válság éveiben Source: ESTAT, EU-SILC

Az egyenlőtlenségek inkább az elsődleges (transzferek nélküli) jövedelmek miatt nőnek Source: ESTAT, EU-SILC

Gazdaságpolitika és szociálpolitika A gazdaság működése, fejlődése (vagy válsága) határozza meg a kereteket, a feladatokat és a lehetőségeket a szociálpolitika számára Rossz gazdaságpolitika  sok feladat és kevés forrás a szociálpolitikának A jó szociálpolitika nem egyszerűen kiadás, hanem beruházás (tehát erőforrás a gazdaság számára)  „szociális beruházások” Az EU-ban az ún. Európai Szemeszter hangolja össze a gazdasági és a szociális dimenziót; a tagállamok számára ajánlásokat fogalmaz meg

Néhány következtetés A rendszerváltás (piacgazdaságra való áttérés) jelentős egyenlőtlenségekhez vezetett; ennek ellensúlyozására a szociálpolitikának kevés eszköze van A hátrányos társadalmi helyzetek koncentrálódnak (területi értelemben; romák diszkriminációján keresztül stb.)  komplex fejlesztés/integráció Az EU koordinációt végez és támogatásokat nyújt, de nem veszi át a szociálpolitikát a tagországoktól – nemzeti felelősség! Magyarország elkanyarodott az európai főáramtól a szociálpolitikában is