Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék

1 Gazdaságpszichológiai alapok A közgazdaságtan néhány leegyszerűsítő alapelvét vezetjük fel. A ma uralkodó paradigma néhány alappontját, axiómáját Kitérünk a vitatható pontokra is Próbáljuk e világkép kiindulópontjait, magyarázatait, építőköveit mélyen megérteni! Kezdjük azzal, hogy miért küzdünk, miért vagyunk hajlandók áldozatot hozni? 2015. ősz Vállalati pénzügyek

1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság Milyen késztetésekből fakadnak cselekedeteink, milyen motivációk állnak a hátterében? Drive Valamilyen „zavaros” belső késztetés, hajtóerő. A drive mozgósít, de nem irányít. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

A szervezetnek állandó belső egyensúlyra van szüksége. Amikor ez megbomlik, hiányállapot lép fel. Pl. amikor a vércukorszint lecsökken Ilyenkor – a belső tartalékok apadásával – viselkedésre késztető belső hajtóerő keletkezik. Pl. magas cukortartalmú táplálék keresése. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Elsődleges drive Ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerők: hőszabályozási, éhségi, szomjúsági, szexuális, alvási, salakanyag ürítési, védekezésre irányuló, általános aktivitási szükséglet, kutató vagy explorációs drive. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Másodlagos drive Áttételes, tanulással, tapasztalással jutunk el hozzájuk Olyan tárgyak, helyzetek, amelyek az elsődleges motívum kielégítésében játszanak szerepet Például a pénz 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Drive-redukciós elmélet A motivációk arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség (azaz a drive) csökkenése örömet is okoz. Arousal-szint elmélet Az (egyénenként eltérő) optimális arousal-szint elérésére törekszünk. Az arousal éberséget, izgatottságot, gerjesztettséget jelent, fiziológiailag az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintjére utal. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Emberi viselkedés evolúciós megközelítése Charles Darwin: a természetes szelekció működése. Az élőlények folyamatosan arra szelektálódnak, hogy adott környezetükben genetikailag egyre rátermettebbek legyenek. Jelentős szerepe van a mutációknak és a környezet alakulásának. A természetes kiválasztódásnak nagyon hosszú időre van szüksége, még a viszonylag egyszerű változások is több tízezer évig tartanak. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

„Modern koponyánkban kőkori elme lakik.” Így az a környezet, amiben az emberek – és így az emberi elmék is – kifejlődtek, nagyon különbözik az éppen aktuális környezettől. Őseink fajunk evolúciós történetének több mint 99%-át vadászó-gyűjtögető társadalmakban töltötték. A természetes kiválasztódás milliónyi éven keresztül lassan, generációról generációra faragta az emberi elmét, előnyben részesítve az éppen aktuális napi problémák megoldásában jól működő „áramköröket”. „Modern koponyánkban kőkori elme lakik.” Bizonyos viselkedési formák evolúciós csökevényként maradtak meg. Valamikor segítették a túlélést, a szaporodást, bár ma már nem sok értelmük látszik. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Közgazdasági közelítés A közgazdaságtan a fogyasztó szükségletét kész tényként fogadja el. A drive-okkal, a hajtóerőkkel nem foglalkozik. Szükséglet Valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, ami cselekvésre késztet, fogyasztás révén nyer kielégítést. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Sőt, a közgazdaságtan inkább csak a hasznosság fogalmával dolgozik. Előbb a hasznavehetőség szinonimája 1700-as évek, Daniel Bernoulli Majd az objektív és szubjektív hasznosság elválasztása XIX. sz., Jeremy Bentham Objektív hasznosság: mindenkinek ugyanúgy hasznos egy dolog, a hasznosság a dolgok belső tulajdonsága Szubjektív hasznosság: a hasznosság nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a rajta keresztüli egyéni élvezet, illetve megakadályozott fájdalom Mai felfogás szerint: hasznossága van valaminek, ha valaki számára kielégülést, élvezetet, hasznavehetőséget nyújt. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

1.2 Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció Mindent egyéni választásokkal magyarázunk Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. Motivációi, céljai csak embereknek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít. Szükségletek, hasznosságok mutatkoznak, az egyén ezek alapján választ a lehetőségek halmazából. Lehetőségek halmaza: az egyén számára megvalósítható cselekvési lehetőségek. Választási mechanizmus: az egyén „valahogy” dönt, hogy melyiket válassza, melyiket hajtsa végre a lehetőségek halmazából. A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít. Itt a választási mechanizmus a racionalitás Nincs egységesen elfogadott definíció a racionalitásra. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Változó racionalitás-megközelítések Korai gondolkodók (XIII. sz.) Az emberi ráció a szellem alacsonyabb szintje A hit világához, Istenhez, csak misztikus intuíción keresztül juthatunk el. A ráció nem is képes elvezetni a hitigazságok bizonyításához. Kibontakozik a newtoni mechanikára emlékeztető természeteszme (XVII-XVIII. sz.) Rendszer, ok és okozatok vannak Egyházi dogmáktól, tekintélyektől mentes tudományra, tudományos módszerekre, matematikai eszköztárra kezdenek építeni. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Előkerül az „önérdekelt ember” képe A racionális gazdasági ember, a homo oeconomicus gyökere. Az ember természetes jellemeként jelenik meg, hogy cselekvésének motivációi szenvedélyekből, vágyakból fakadnak. Ezt az „önérdekelt ember” viszont szomorú látványnak tartják: azonkívül hogy önző, még agresszív is. Mert szűkösség van, így verseny, ezért hatalomra kell törekedni. Ezt kell kordában tartsa a társadalmi szerveződés: az emberek az agresszió jogát az államnak, kormánynak adják át. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Adam Smith elméletében már államra, kormányra sincs szükség: az egyéni cselekvések összhangja nála már a rendszer természetéből fakad. „Láthatatlan kéz” Felesleges társadalmi intézmények (egyház, elburjánzó kormányzat és bürokrácia stb.) Az XIX. sz. (Menger , Walras és Jevons) modern polgári közgazdaságtana a racionális fogyasztók szubjektív hasznosságérzeteire és szükséglet- kielégítéseire épít. Egyéni döntésekre építenek, de az egyén itt leginkább egy „átlagot megtestesítő hipotetikus lényt”, egy „átlagegyént” jelent. (Ebből indul ki a mai közgazdaságtan is.) 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Homo oeconomicus (racionális gazdasági ember) Önérdekvezérelt Csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik, félresöpri mások érdekeit. Hasznosságérzete függetlenített a társadalmi normáktól és erkölcsi szabályoktól. Nem társadalmi lény. Nem gondol társadalmi egyenlőségre, jövő generációjára (stb.) Érdekeinek képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Két aggályos pont a homo oeconomicusi racionalitással való modellezéssel kapcsolatosan Valóban jól megragadható így az ember motivációs világa, vágyainak tengere? Vajon valóban képes az ember racionális okoskodásra, kalkulációra? 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Racionális vágy Kénytelenek vagyunk az objektív hasznosságból kiindulni Szubjektív hasznossággal ugyanis zavaros a kép Mindenre, amit valaki cselekszik, mondhatjuk, hogy számára nyilván hasznossággal bírt. Ekkor viszont semmi nem lesz irracionális, legfeljebb deviáns, „nem normális”. A közgazdaságtan itt ellentmondásos: hol a cselekvést magyarázza a racionalitással, hol a racionalitást a cselekvéssel („nyilván hasznos volt számára, ha csinálta”). Sok mindent végül racionálisnak fogadunk el Énkép erősítés, irracionális félelmek, termék előállításának „története” stb. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Altruizmus Lényeges kérdése a homo oeconomicusi megközelítés relevanciájának: lehet-e az önzőség a kiindulópont? Úgy tűnik, gyakorta feladjuk az önzőséget, és készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkentésének árán. Lehet, hogy sokszor önzőségből vagyunk önfeláldozók? Talán csak azért segítünk másokon, hogy később viszonzást kapjunk? Talán a jótékonykodás mögött inkább áll a saját presztízs növelése, mintsem a támogatottak jóléte? 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Számottevő motívum-e az „igazi” altruizmus? Nyilvánvalóan ilyen is előfordul Gyerek segíti szüleit; súlyos beteg segítése; anonim jótékonykodás; „őszinte” adóbevallás Igaz, sokszor még ezek is megkérdőjelezhetők A kérdés az, hogy igazi altruizmusról van szó, vagy csak rövid távú önfeláldozásról későbbi gazdasági vagy pszichológiai haszonért? 1) gazdasági haszonért; 2) pszichológiai haszonért; 3) „igazi altruizmus” (a másik öröme, jóléte tölti el örömmel) Úgy konkludáljuk, hogy az igazi altruizmus nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Etika (moralitás, erkölcs stb.) Vajon gyakran felülemelkedünk-e az önérdeken etikai alapon? A gyereknél az etikusság még az önérdekkel keveredik össze (büntetés elkerülése) Később szerepelvárásként jelentkezhet (követni „kell” az előírásokat) „Lopni nem szabad!” Végül (ha egyáltalán) valamely összetett erkölcsi, etikai filozófia alapján elemezve jutunk döntésre. Ez a kritikai morális gondolkodás Viszont „olcsóbb”, egyszerűbb a kultúra által sugallt szimpla sémákat követnünk Ez az intuitív morális gondolkodás „Bosszút állok a családomat ért inzultusért” 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Megtérülő etika Öncélú etika Rövidebb távú gazdasági hátrányok hosszabb távú előnyökért Öncélú etika Az etikai premisszából levezetett döntés ilyenkor „veszteséget okoz” Ez is legtöbbször inkább rutinszerű Úgy konkludáljuk, hogy az öncélú etika nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Racionális vágy – összefoglalás Az ember a hétköznapokban gyakran nem racionális megfontolások alapján dönt. Néha igazi altruista módon cselekszik. Néha öncélú etikai iránymutatásokat tart be. A homo oeconomicusi racionalitáshoz, ezen belül a racionális vágyhoz, nem illeszthető elemek érezhetően nem átütőek. Az emberi viselkedést tömegében, átlagosságában tekintve ezek a motívumok inkább csak szabályt erősítő kivételek. (Evolúciós magyarázat lehet ezek háttérben.) 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Racionális kalkuláció Vajon jó modell az, amelynél feltételezzük, hogy az ember rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; világos, stabil preferenciái vannak; képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. Ezek nyilván nem teljesülnek tökéletesen. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

A cselekedetek vélt és valós halmaza eltérhet Az egyes lehetőségek sokszor értékelhetetlenek Vállalati K+F, továbbtanulás, párválasztás Értékelésünk sokszor vágyvezérelt Előbb döntünk, majd ezt alátámasztó információkat gyűjtünk (tudat alatt is). Statisztikai összefüggéseket tévesen értelmezünk Alapvető statisztikai törvények ismeretének hiánya Átlaghoz való visszatérés törvénye; tiszta véletlen „szélsőségeinek” alábecslése (vízállás, időjárás, betegségek vélt okai); oksági kapcsolatok tévesztése („gyerekszenvedés” válási pereknél) Személyes tapasztalatainkat és az aktuális, friss eseményeket túlzott súllyal vesszük figyelembe. Politikai választásieredmény-becslési tévedés 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Racionalitás helyett korlátozott racionalitás Herbert Simon: A racionalitásalapú döntései modell és gyakorlat szembenállása. A döntéshozó képessége és kapacitása korlátokkal terhelt, ami a racionalitás elvének megsértéséhez vezet. A döntéshozó saját intellektuális korlátait nem képes meghaladni, ezt be is látja, és így tudatosan nem maximalizáló modellt követ. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Korlátozott racionalitás Összes választható lehetőség ismerete Az összes lehetőség értékének kiszámítsa Sorrendállítás A legjobb kiválasztása Korlátozott racionalitás Nem ismerjük az összes alternatívát Bizonytalanok vagyunk döntéseink következményét illetően Keresés és megelégedésre törekvés Korlátozott racionalitásnál Aspirációs szint Heurisztikus keresés Egy „elég jó” találása 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Racionális kalkuláció – összefoglalás A racionális kalkulációt több ponton is fenntartásokkal kell kezelnünk. Nyilvánvaló, hogy fellépnek különböző információtorzítások, és kétségtelen a döntéshozók logikai, statisztikai gyengesége is. A racionális kalkuláció mégis elfogadható alapmegközelítés lehet, számíthatunk arra, hogy nagyobb, fontosabb ügyeknél, pláne tömegesen, az emberek döntése nem tér el jelentősen a racionális kalkuláció alapján modellezettől. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

Racionalitás - összefoglalás Mint alapmegközelítés elfogadható Kissé tágabban értelmezve a racionális vágyak körét. Kissé nagyvonalúbban tekintve a kalkulációk során vétett hibákra. Egyéni döntések leírására is, de a tömegek átlagos viselkedésének megragadására még inkább. Hasznosságmaximalizálás Az emberek cselekedeteit hasznosságuk maximalizálása vezérli. Modellember-képünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb hasznosságban mért eredményt reméli. 2015. ősz Vállalati pénzügyek

2 Közgazdasági alapok Szintén bevezető jellegű rész Főként a pénzügyi és a befektetési tanulmányokhoz fontos közgazdasági alapfogalmak, elemzési megközelítések áttekintése. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.1 Kereslet alapelemei Fogyasztónk a homo eoconomicus Végső fogyasztásra szánt jószág megszerzésével kapcsolatos döntéseket vizsgálunk. A hasznosságérzetekre alapozunk, ezekből indulunk ki. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.1.1 Hasznosságfüggvény, csökkenő határhasznosság, előnykiegyenlítődés Teljes hasznosság – határhasznosság Csökkenő élvezetek elve, csökkenő határhasznosság elve, Gossen I. törvénye 2015.ősz Vállalati pénzügyek

TU(Q) MU(Q) Q 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Mindig határelemzés Értékparadoxon Határbevétel (határhaszon) Határköltség (határáldozat) Értékparadoxon Érték-hasznosság 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Előnykiegyenlítődés elve Egy fogyasztó – több termék „Svédasztal” Végül: a különböző jószágok újabb egységeinek fogyasztásából nyerhető hasznosságnövekmények megegyeznek egymással. Másként: a fogyasztói kosár egyes jószágainak határhasznosságai megegyeznek. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Csere Több fogyasztó, több termék Szubjektív hasznosság Csökkenő határhasznosság Önmagában a cserétől is nő jólét 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Pénz Praktikus csereeszköz Elvont hasznosságú Pénz határhasznossága, MUM, az egységnyi pénzen vehető termék hasznossága Az előnykiegyenlítődés elve pénzzel, Gossen II. törvénye: 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.1.2 Kereslet törvénye, egyéni keresleti függvény 2.1.2.1 A kereslet törvényének egyszerű megragadása Ha kombináljuk a két Gossen-törvényt, a kereslet törvényéhez jutunk. Ha növekszik az a jószág ára, akkor – az egyenlőség fenntartásához – növelni kell MUa-t. Ezt a fogyasztott mennyiség csökkentésével érhetjük el. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Mindennek van helyettesítője! Szükségleteinket végtelen módon elégíthetjük ki. Szükségünk van gázra! Keresletet mutatunk az egyes jószágok felé. Adott árak mellett adott mennyiségeket fogyasztunk valamiből. A termékekkel szemben nyilván azért mutatunk keresletet, mert valamilyen szükségletünket, vágyunkat elégítik ki. Kereslet törvénye Ha valaminek (ceteris paribus) felmegy az ára, felértékelődnek a helyettesítői, így egyre inkább azokat választjuk, és nem az adott terméket. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Egy másik szokásos megragadási mód 2.1.2.2 Közömbösségi térkép Egy másik szokásos megragadási mód Közömbösségi térkép Másként Preferencia-térkép Közömbösségi görbesereg 2015.ősz Vállalati pénzügyek

A B Qb A „cserearányt”a ΔQb/ΔQa hányados jellemzi U U* Ez a helyettesítési ráta Az A-t és B-t összekötő egyenes meredeksége U U* Qa0 Qb0 A ΔQb Qb1 Qa1 B ΔQa Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

A Qb Helyettesítési határráta U A dQbxMUb hasznosságcsökkenés egyenlő a dQaxMUa hasznosságnövekedéssel. U Qa0 Qb0 A -dQb/dQa Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Qb Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét! 2.1.2.4 Költségvetési korlát Eddig csak a fogyasztó preferenciáival foglalkoztunk, választásával nem. Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét! 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Elérhető kombinációk I teljes elköltése Qb Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Qb Qa0 Qb0 Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Átrendezve Gossen II. tételét kapjuk: 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.1.2.5 Költségvetési korlát helyzetének változásai A költségvetési egyenes helyzete a jövedelemtől és az árarányoktól függ. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

(Vagy az árak csökkennek) Qb I jövedelem nő (Vagy az árak csökkennek) Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Qb a termék ára nő Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Összetett változás esetén Qb Összetett változás esetén Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.1.2.6 Jövedelemváltozás hatása a keresett mennyiségre Nézzük meg, hogy hogyan alakulnak az optimális fogyasztói kosarak a jövedelem növekedésével! 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Jövedelem-fogyasztás görbe Qb Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

I Engel-görbe Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Az Engel-görbe (Qa-I) általában pozitív meredekségű Normál jószág Erőteljes emelkedésnél: luxus termék Ha negatív meredekségű Inferior (alsóbbrendű) jószág 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.1.2.7 Egyéni keresleti függvény összetettebb levezetése Rögzítsük a fogyasztó jövedelmét! Rögzítsük továbbá az összevont jószág árát is. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Összevont jószág PCC Qb Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Egyéni keresleti görbe Pa Egyéni keresleti görbe D Qa 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.1.2.8 Árváltozás hatásának elemzése Egy termék árváltozása életszínvonal- módosulást (reálbér-módosulást) is eredményez, azaz hat a jövedelemre is. Az árváltozás teljes hatását helyettesítési hatásra és jövedelmi hatásra bonthatjuk fel. Giffen-hatás Csökkenő ár - csökkenő fogyasztás, és viszont. Inferior jószágoknál, amikor a jövedelemi hatás túlszárnyalja a helyettesítésit. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.1.3 Piaci keresleti függvény Eddig az egyénit vizsgáltuk, most nézzük a piaci keresleti függvényt! 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Egyének Piac D QA P QB P QC P Q P DB DC DA 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Ha nem, akkor fogyasztói extern hatásokról beszélünk. Feltételezzük ilyenkor, hogy az egyes keresletek egymástól függetlenek. Ha nem, akkor fogyasztói extern hatásokról beszélünk. Maga a piaci kereslet is befolyásolhatja az egyén keresletét, ilyenkor a helyzet már jóval bonyolultabb. nyájhatás, sznobhatás, Veblen-hatás 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Keresett mennyiség változása Kereslet változása P D1 D0 Q 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Mi határozza meg a piaci keresleti görbét? Fogyasztók átlagjövedelme Piac nagysága Helyettesítő termékek árának alakulása Vágyak, ízlés változása Egyéb (pl. időjárás alakulása) 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.2 Kínálat alapelemei Csere – költség – alternatíva költség A „legjobb más” A költségek nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Határ-alternatívaköltségek A termelésben is vannak helyettesítők! Elsüllyedt költségek Határ-alternatívaköltségek A termelésben is vannak helyettesítők! Általában véve legjobb technológia nincs! 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Kínálati függvény Újabb egység előállítása miatt elvesztett más termékekről való lemondásáért kárpótlás. A kínáló azokat az áldozatokat (határ- alternatívaköltségeket) árazza be, amelyeket az újabb egységért, annak előállításáért kell hoznia. Egyéni (vállalati) kínálati görbék és piaci kínálati görbe. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Szög Gyakorlatilag tetszőleges mennyiség előállítható. Vasérc, energia, ember Az erőforrások elvonása azonban igen sok áldozattal jár, hiszen ezek az erőforrások más termékek előállítására is alkalmasak. Minél több szöget szeretnénk, annál fájdalmasabbak a lemondások, mert a szögek miatt egyre élvezetesebb más termékek tűnnek el. Nőnek a határ alternatíva költségek. Ezért van az, hogy az újabb és újabb termékegységek kínálatáért egyre magasabb árakat adunk meg, mert egyre nőnek a költségek, hiszen egyre jobb helyekről csoportosítunk oda erőforrásokat. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

QC QA P SA QB SB SC Egyének Piac Q P S 2015.ősz Vállalati pénzügyek

P S Q 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Kínálati görbe alakjának okai Az áldozatnál a csökkenő határhasznosság elve („visszafelé”) A termelésnél a csökkenő hozadék elve A kínálat kérdésénél visszakanyarodunk a kereslet kérdéséhez… 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Mi határozza meg a piaci kínálati görbét? Technológia változása Termelési tényezők árának alakulása Az adott termelési folyamattal előállítható más termékek ára Adók, járulékok, vámok Egyéb 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Kínált mennyiség változása Kínálat változása P S0 S1 Q 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.3 Piaci ár Piaci egyensúly Marshall-kereszt Túlkínálat Túlkereslet Vállalati pénzügyek

P S D Q 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Piaci koordináció P Q S D túlkínálat P2 P1 túlkereslet 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.4 A kereslet és a kínálat árrugalmassága Kereslet árrugalmassága Árrugalmas Árrugalmatlan Vigyázzunk, a rugalmasságot ne keverjük össze a keresleti görbe meredekségével! 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Árrugalmasságot befolyásoló tényezők A rendelkezésre álló reakcióidő A termék helyettesíthetősége A termék árának nagysága a fogyasztó összjövedelméhez képest 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Kínálat árrugalmassága A kínált mennyiségek arányának változását mutatja az ár arányának változása függvényében. Kínálat árrugalmasságát meghatározza Mennyire könnyen lehet-e növelni a termelést az adott iparágban Rendelkezésre álló idő 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.5 Fogyasztói és termelői többlet Bár az emberek hasznosságérzete tükröződik egy- egy termék keresletében, mégsem beszélhetünk az egyes javak “általános hasznosságáról”, értékéről. Ld. értékparadoxon Fogyasztói többlet Jószág teljes hasznossága és teljes piaci értéke közötti különbség. Az összes termékegységért „csak” az utolsó hasznosságának megfelelő árat kell fizetni. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Rezervációs ár Termelői többlet Amit egy adott vevő saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne fizetni egy adott jószágért. A piaci árak mindenki számára egyformák, azok a fogyasztók, akik többet is hajlandóak lettek volna fizetni az adott termékért, pénzt takarítanak meg. Sok fogyasztónak – nem osztható termékeknél értelmezve – a rezervációs áránál alacsonyabb a piaci ár. A számukra így nyert többlet szintén fogyasztói többlet. Termelői többlet A kínálati függvény és az ár kijelölte egyenes közötti terület 2015.ősz Vállalati pénzügyek

2.6 Termelési tényezők árazódása Termelési tényezők (erőforrások, tényezők, inputok) Más jószágok előállítására alkalmasak A termelési tényezők keresletes származékos kereslet Nem az újabb és újabb egység közvetlen élvezete, hasznossága a lényeg, hanem a fogyasztó gyártott termékkel kapcsolatos hasznosságérzete. Az inputtényezők kereslete az outputtermékek keresletéből fakad. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

A kibocsátás (output) több tényező kombinációjának eredménye Rendszerint nem is tudni, hogy önmagában egy erőforrásnak mekkora kibocsátási rész tudható be. Határtermék Egyik termelési tényező újabb egységének bekapcsolásával elérhető többletkibocsátás Termelési egységben (pl. db) kifejezve Határtermék-bevétel Ugyanaz mint a határtermék, csak pénzben kifejezve, azaz határtermék x határbevétel (ár) 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Csökkenő hozadék elve Gossen I „termelési párja” Egy erőforrás alkalmazásának növelésével a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik. Egy termelési tényező határterméke mennyiségének növelésével csökken. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Költségminimalizálás alapszabálya Gossen II „termelési párja” Nyilván minimalizálni szeretnék az adott termékmennyiség előállítási költségeit (illetve maximalizálni az előállított mennyiséget). Ekkor a vállalati okoskodás az előnykiegyenlítődés elvéhez lesz hasonló. A termelési tényezők költségegységre (egységárra) eső határtermék-bevétele azonos kell legyen. Miért? Mert amennyiben nem így lenne, költségcsökkentés lenne elérhető a felhasznált erőforrások átstrukturálásával. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Helyettesítési szabály Ha az egyik tényező ára (ceteris paribus) emelkedik, akkor helyettesíteni kezdik más termelési tényezővel. Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék-bevételek ki nem egyenlítődnek. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Vállalati tényezőkeresleti függvény A vállalat árelfogadó a tényezők piacán, gazdálkodnia kell, profitot kell maximalizáljon. Ha egy tényező ára magasabb, magasabb határtermék-bevételt kell produkáljon ahhoz, hogy alkalmazzák. Ehhez viszont – a csökkenő hozadék elve miatt – kisebb tényezőmennyiség-felhasználás kapcsolódik. Magasabb tényezőár – kisebb tényező keresett mennyiség És fordítva. Analóg a kereslet törvényének a Gossen I-II. törvényekből való levezetésével, csak a „csökkenő élvezetek elve” helyett itt a „csökkenő hozadék elve”, az „előnykiegyenlítés elve” helyett pedig a „költségminimalizálás alapszabálya” érvényesül. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Egyenlőtermék-görbék Az egyszerűbb tárgyalás miatt a termékmennyiséget most pénzben (és nem termék darabszámban) fejezzük ki. Egy-egy ilyen görbe mentén azonos a bevétel, de különbözőek a termelési tényező kombinációk. E görbesereg nagyon hasonló a korábban már tárgyalt fogyasztói közömbösségi görbékhez. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Egyenlőtermék-görbék Tb Ta Egyenlőtermék-görbék 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Egyenlőköltség-görbék Adott költségszint különböző termelési tényező kombi- nációkkal. E görbék nagyon hasonlóak a korábban már tárgyalt fogyasztói költségvetési korlátokhoz. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Egyenlőköltség-egyenesek Tb Ta Egyenlőköltség-egyenesek 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Nézzük a cél és az adottságok összeillesztését! Vállalati pénzügyek

A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel. Tb Ta A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel. Mindkét tényezőre utoljára fordított költség éppen azonos bevételt generál. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Amennyiben megváltozik az egyik termelési tényező ára, akkor… 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Tb Ta 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Ugyanazon termelési szinthez ilyenkor már más termelési tényező kombináció vezet, lényegében az egyikkel helyettesítik a másikat. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Tb Ta B A 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Termelési tényezők piaci kereslete A vállalati tényezőkeresletek (horizontális) összegződése Mint a piaci keresleti függvény meghatározása esetén Termelési tényezők piaci kínálata Az egyes erőforrás-tulajdonosok (jellemzően magánszemélyek) kínálati függvényeinek összegződése. Igencsak eltérő jellegű – gazdasági és nem gazdasági jellegű – megfontolások állnak e kínálatok mögött. Termelési tényezők piaci ára 2015.ősz Vállalati pénzügyek

3 Szakosodás, vállalat, termelés 3.1 Komparatív előnyök és a szakosodás Tokaji-villányi példa Egy-egy tokaji és villányi bortermelő Nagyjából ugyanakkora szőlőföld, munkásszám, gépek és technológia Kétféle szőlő-, illetve borfajta (kékfrankos és szamorodni) Azonos minőségek A két borfajta eladási árai megegyeznek. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

tokaji villányi szamorodni kékfrankos 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos 2015.ősz Vállalati pénzügyek

A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli. „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában.” Tokaji: 1 l szamorodniért 0,5 l kékfrankost Villányi: 1 l szamorodniért 1,25 l kékfrankost A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye. Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit Villányi: 1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Mindketten jobban járnak! Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos Mindketten jobban járnak! 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken! A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokaji villányi szamorodni kékfrankos 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? Akkor rossz lenne a példánk… Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. Az áldozat mindig a következő legjobb. Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! Azaz, a példa a két borász esetén a két-két legjobb választási lehetőséget kell kínálja. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Most legyen a két borfajta ára különböző! A szamorodni ára sokkal magasabb, így mindkettőnek ennek termelése éri meg jobban. Ekkor valaki harmadik a kékfrankos termelésében „jó” kell legyen. Mindenki nem lehet alacsony hatékonyságú kékfrankos termelő. Mert akkor nem is lenne kékfrankos. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Tehát mindketten a szamorodnit termelik, ebben versenyeznek. A nagyjából azonos körülményekre gondolva megállapíthatjuk, hogy a tokaji gazda tönkre fog menni, mert csak 600-at tud termelni a villányi 800- ával szemben. (Az egy literre eső költségei magasabbak.) Ez lehetetlen! Nézzük a tokaji költségeit: Földterület költsége Munkaerő költsége Borászati berendezések költsége Borász-vállalkozó költsége (profitja) 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Tehát vagy alacsonyabbak kell legyenek a tokaji borász költségei (a föld használatának ára, a munkaerő bére stb.); vagy rosszul használják ott fel ott az erőforrásokat, tehetségtelen vállalkozóról van szó. A költség, az ár az emberek értékítélete szerinti legjobb (illetve második legjobb) felhasználási lehetőségükhöz igazodik. Ha valakinek a legjobb felhasználási lehetősége a „szőlőmetsző”, akkor ő olyan szegény vagy gazdag ember lesz, amennyire az emberek értékesnek tartják a szőlőmetszést (a szőlőt, a bort), és amennyire ő ügyes ebben. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes. Legfeljebb keveset ér, szegény lesz. Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyei szerint használja, majd cserél. Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. „Mi leszel, ha nagy leszel?” Export-import 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Kereskedők Komparatív előnyük a cserelehetőségekre vonatkozó információk felhajtásában, a cserék megszervezésében, lebonyolításban rejlik. „A kereskedők mások tudatlanságából húznak hasznot.” Igen. Mint mások is… Nem vagyunk polihisztorok, így az építészek, az orvosok, a kereskedők és a megannyi egyéb specialista abban segítenek nekünk, hogy saját specialitásainkkal foglalkozhassunk többet. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

3.2 Tranzakciós költségek és a vállalatok Adam Smith híres gombostűgyártásos példája Nyújtja, egyenesíti, vágja, hegyezi, fejet illeszt, csomagol… Többszörös termelékenység De a szakosodással együtt valamilyen koordináció vagy csere válik szükségessé! Egyre több és több tranzakcióra van szükség. Tranzakciós költségek Fizikai távolság leküzdése, cserelehetőségek feltárása, komparatív előnyökkel rendelkező termelőegységeket összeszervezése stb. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Coase: vállalatok tranzakciós költség elmélete A „szakosodás-csere módszer” alkalmazásának a tranzakciós költségek szabnak határt. Coase: vállalatok tranzakciós költség elmélete Tranzakciók a piacon vagy egy vállalaton (szervezeten) belül bonyolíthatók le. Amelyik az olcsóbb, az alakul ki. A vállalatok elsősorban a specializáció gazdasági előnyei miatt szerveződnek; termékekre vagy szolgáltatásokra specializálódnak; erőforrásokat gyűjtenek össze, ezeket összefésülik, koordinálják. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Piaci koordináció Kiszervezés Igen hatékony, de sokszor túl bonyolult szerződési rendszer kell(ene) a számtalan lehetséges jövőbeli forgatókönyv kezelésére. Így sokszor egyszerűbb (olcsóbb) a különböző termelési láncszemeket inkább egyetlen vállalat jogi keretei közé terelni. Kiszervezés Ott működhet jól, ahol a termékek szabványosítottak, esetleg maguk a termelési részfolyamatok is részletesen kidolgozottak, így jól megkövetelhető, ellenőrizhető, az eredmény. Azaz, szerződésileg jól kezelhető a helyzet. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

3.3 Részvénytársaság Vállalat – részvénytársaság Korai kapitalista vállalat Tulajdonos-menedzser Saját vagyon Teljes felelősség 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Részvénytársasági forma Tömegtermelés előretörése, amihez hatalmas tőkekoncentráció kellett. Üzlettársak kellettek, aminél problémát okozott az egyetemleges felelősség. E probléma áthidalására jött a korlátolt felelősség intézménye, ezen belül a részvénytársasági forma. Csak részvényeik (név)értékének mértékéig van felelősségvállalás, és ez alapján van az „osztozkodás” és a „szavazás” is. Jogi személy, kétoldalú szerződések sokasága Szétválik a tulajdon és a menedzselés 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Részvényes Az „igazi” tulajdonosok a részvényesek Alapcéljuk: a részvényesi gazdasági jellegű hasznosság 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma A részvényesek a vállalat hétköznapi üzletvitelében nem vesznek részt. Inkább átadják tulajdonosi döntési jogkörük jelentős részét menedzsereknek. A tulajdon és a menedzselés elválik egymástól. Ez természetesen feszültségeket szül, hiszen a tulajdonosok és a menedzserek között nincs érdekazonosság. (Erről szól a képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma.) 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Részvényesi érdek tökéletes képviselete A képviseleti probléma áthidalása a részvénytársasági rendszer életképességének alapvető feltétele. Erre többféle megoldás is adódik Különböző ellenőrző szakértők alkalmazása (pl. igazgatótanács, felügyelőbizottság, belső ellenőrzések, külső auditor cégek stb.) Célirányos belső motivációs rendszerek (pl. részvényárfolyamokhoz kötött prémiumok) Menedzserek kiválasztása és lecserélése Alapvető feltételezés, hogy a vállalati döntések mögött a részvényesi érdek tökéletes képviselete áll. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

3.4 Vállalatok termelése Termelési függvény Termelési tényezők adott mennyiségeivel, adott technológia mellett előállítható maximális kibocsátást mutatja. Három jellegzetes termelési tényező csoport munka, föld és tőkejószág 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Munka Emberi tevékenység, munkabér jár érte. Kínálata a népesség által felkínált munkaórák. Kereslete a vállalatok munkaigénye. Nyilván tömérdek részpiaca alakul ki. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Föld Úgy általában a természeti erőforrásokra utal. mezőgazdasági területek; telkek; nyersanyagok; levegő, szél, víz stb. Használatáért rendszerint bérleti díjat kell fizetni. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Tőkejavak Kerülőutas termelés Másként: tőkejószág, tőketényező, tőke, tőkeeszköz, befektetett eszköz, aktíva, eszköz, beruházás stb. épületek, gépek és berendezések, alapanyagok, félkész termékek, készletek, szoftverek, szabadalmak, márkanevek stb. Tartósan használható javak, más termékeket előállítására. Egyszerre kibocsátás (output) és termelési tényező (input). Bérleti díjat fizetünk értük, ha nincs a vállalkozás tulajdonában, kamatot, ha igen. Kerülőutas termelés 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Vállalat tényezőkereslete Egy termelési tényező határterméke (ezzel együtt a határtermék-bevétele) mennyiségének növelésével csökken. Csökkenő hozadék elve Ha például egyre több munkást alkalmazna a tokaji gazda, bortermelése bizonyára növekedne ettől, de egyre kisebb mértékben. Egy vállalat az egyes termelési tényezők költségének és határtermék-bevételének viszonyát mérlegeli. Úgy alakítják technológiájukat, hogy az egyes termelési tényezők költségegységeire eső határtermék-bevételek azonosak legyenek. Költségminimalizálás alapszabálya 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Miből fakad az egyes termelési tényezők ára? Ahogy változnak a termelési tényező piaci árak, úgy helyettesítik az egyik termelési tényezőt a másikkal. Helyettesítési szabály Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék- bevételek újra ki nem egyenlítődnek. Miből fakad az egyes termelési tényezők ára? Nyilván az adott tényező piacán alakul ki. Tökéletes piaci körülmények között az adott tényező piaci ára a határtermék-bevételéhez kell igazodjon. Addig fokozzák felhasználását, amíg határköltsége (ára) szintjére nem esik le alkalmazásának határbevétele (határtermék-bevétele). A csökkenő hozadék elve szerint 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Egységes határtermék-bevétel elve A vállalatok addig „variálják” a termelési tényező felhasználásaikat, hogy végül az összes tényező határtermék-bevétel / tényezőár hányadosa azonos és 1 kell legyen! Ha egységes a termelési tényezők piaca, ahol a vállalatok árelfogadók. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Tokaji-villányi példa A bortermelési berendezések (egység)ára minden bizonnyal adottság lesz. Olyan alacsony kibocsátási szintet kell maguk elé kitűzni, amelynél e termelési tényező alkalmazása még kellően nagy hasznot (bevételt) hoz. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Mérethozadék kérdése Mást jelent, mint egy-egy tényező hozadéka Ahol a csökkenő hozadék elve érvényesül. Itt: Miként változik a kibocsátás, amennyiben a termelési tényezőket mind és azonos arányban(!) növeljük? Állandó mérethozadék Növekvő mérethozadék (másként: méretgazdaságosság) Részben műszaki természetű, részben specializálódási okok. Csökkenő mérethozadék Szállítási költségek, menedzselési és ellenőrzési költségek, üzemzavarok kockázatok, természeti erőforrásokra épülő esetek. 2015.ősz Vállalati pénzügyek

Például Tokajban Az egyes tényezők határtermék-bevételét a termelési méret adta adottságok is befolyásolhatják. Lehet például, hogy Tokajon kicsik a termelési méretek… Miért nem növelik akkor a termelési méretet? Mert a szőlőföldet tekintve erőteljes lenne határtermék-bevétel zuhanást, hiszen nem nagyon van több alkalmas földterület (vagy drága lenne a „kiszorítás”). Ez tereli az egyes erőforrásokat a legjobb felhasználási területük felé. Ez vezet allokációs hatékonysághoz Ez kényszeríti a vállalatokat technológiai hatékonyságra 2015.ősz Vállalati pénzügyek