20. AZ ALAKZATOK STÍLUSHATÁSA

Az alakzat a szokásostól valamilyen célból eltérő, átalakított nyelvi forma, mint a Hangsor Szókapcsolat Mondat/gondolat Leggyakoribb eset/módszer lehet a: Hozzáadás Elhagyás felcserélés

Hangalakzatok: - A szöveg zeneiségét a verstani eszközök segítik, ezek közül is elsősorban a ritmus: az ütemek (hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok) vagy a verslábakat alkotó rövid és hosszú szótagok szabályos ismétlődése. - A sorvégi hangzók összecsengése, a rím is fokozza a zeneiséget:valamilyen hangulatot kelt, összekapcsolja a rímelő szavakat jelentésben, ezáltalerősíti (módosítja) a szöveg jelentését.

Hangalakzatok: Fokozottan érvényesül a beszédhangok tartalomerősítő szerepe a szó eleji hangok összecsengésében, az alliterációban: „Száll a szikra, fojt a füst, / Fő a fürdő; forr az üst” (Arany János: A bajusz). - Azt a zenei verstani eszközt, amely a sor végén ott töri ketté a szintagmát (a mondatot), ahol ezt a természetes tagolás nem kívánná meg, áthajlásnak vagy enjambement-nak nevezzük.

Hangalakzatokra példák: … oly fenyegetve beszélett. (Vörösmarty) Hozzáadás -------------------- Köszönöm szépen a kelmed jó ‘karatját. (Petőfi) Elhagyás Sürgő csoport száz szolga hord, / Hogy nézni is tereh. (Arany) Felcserélés

Mondatalakzatok – példák a hozzáadáshoz Ismétlések Hová, hová édes férjem? Milyen csonka ma a Hold, / Az éj milyen sivatag, néma, / Milyen szomorú vagyok én ma, / Milyen csonka ma a Hold. (Ady) Érintette fülét kocsiknak zörgése. / kocsiknak zörgése, hordóknak kongása, (Petőfi)

Mondatalakzatok – példák a hozzáadáshoz Felsorolás És akkor még sok más színű tintát, / bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat. (Kosztolányi) Most tél van és csend és hó és halál. Fokozás Tanulj dalt a zengő zivatarból, / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl. (Vörösmarty)

Figura etimologica Szótőismétlés, amely az ismétléses alakzatokhoz tartozik, és az azonos tövű szavak alkotnak egy nyelvtani, jelentéstani egységet. „Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak” (Ady)

Példák a felcseréléshez (inverzió) De jó messze volt még szép Magyarországtól, / Mert Franciaország esik tőle távol. (Petőfi) A kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő. (Tóth Árpád) Ezüst derűvel ráz a nyír / egy szellőcskét és leng az ég. (József A.)

Gondolat-alakzatok Párhuzam Ellentét Áldjon vagy verjen sors keze… Ismétlés és megfordítás együtt Testvérünk voltál, és lettél apánk. Kérdés Ment-e könyvek által a világ elébb? Érzelmi alakzat (felkiáltás) Ó, irgalom atyja ne hagyj el! Paradoxon (látszólagos képtelenség) Te sem haltál meg, népem nagy halottja Oximoron (abszolút képtelenség) Felszentelt hóhérok

A párhuzam Vetettem ibolyát, Várom kikelését, Várom a szeretőm Hozzám jövetelét. Kikelt az ibolya De nem az a teljes, Eljött a szeretőm, De nem az a kedves. (Magyar népdal)

Túlzás, gúny, irónia - A túlzás az érzelmi hatás kedvéért felnagyítja (vagy kicsinyíti) a jelenségek mértékét. A túlzással rokon stíluseszköz a gúny és az irónia (lásd: stílusárnyalatok). - A gúny a képtelenségig felnagyítva mutatja meg egy jelenség negatív vonásait. - Az iróniában a látszólagos magasztalás mögött nyilvánvaló elítélés (elmarasztalás) bújik meg, ez a nevetségesség forrása. A dicséret és az elmarasztalás közötti ellentétet a szövegösszefüggés (kontextus) leplezi le: „Puszta a kert, e helyett a / Szántóföld szépen virít, /Termi bőven a pipacsnak / Mindenféle nemeit” (Petőfi Sándor: Pató Pál úr).