A politikai rendszer környezete Politológia II. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2012/2013 tavaszi félév

I. A politikai rendszer környezete Az egyes országok politikájának fő kérdéseit a hazai és nemzetközi környezetük alakítja. Problémák: munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés, etnikai konfliktusok és külső ellenség fenyegetése. A problémák a rendelkezésekre álló erőforrásokkal csak többé-kevésbé kezelhetők kielégítően. Környezeti kihívások: a nemzetek strukturális- funkcionális szervezetének kell tekinteni őket.

II. Régi nemzetek – új nemzetek Napjainkban: független nemzetek szerepe. XIX. század: független államok számának ugrásszerű növekedése. Második világháború után: nemzeti eszme, amely világméretű változásokat hozott (45 állam nyilvánította ki a szuverenitását). ENSZ-tagállamainak több mint fele a II. világháborút követő évtizedekben jött létre.

III. Nagy országok – kis országok I. Országok közötti különbség területük nagysága és lakosságuk alapján. Földrajzi kiterjedés és a népesség számának különbségeiből nem lehet egyértelmű politikai következtetéseket levonni. Nagyságbeli eltérések: a világ országai jelentős mértékben eltérnek fizikai és emberi erőforrásaik tekintetében.

III. Nagy országok – kis országok II. Terület és népesség: fontos tényezők, melyek a gazdasági fejlődést, a külkapcsolatokat, a védelmi feladatokat és a politikailag lényeges kérdéseket befolyásolják. Nemzetek geostratégiai elhelyezkedésének fontossága (lásd: Anglia és az Egyesült Államok elhelyezkedése szemben a fejlődés centrumától messze fekvő Afrikával, Ázsiával, Latin-Amerikával, amely az európai gyarmatosítók uralma alá került).

III. Gazdag országok – szegény országok I. Természeti erőforrások, gazdasági és társadalmi fejlettségi szint, etnikai és kulturális jellemzők, továbbá gazdasági növekedés és társadalmi változások ütemének a fontossága. Vagyon, jövedelem, lehetőségek, történelmi emlékek egyenlőtlen elosztása a nemzeten belül. Magas bruttó nemzeti termék: komoly különbségek lehetnek a gazdasági és társadalmi javak, lehetőségek megoszlásában.

Egy főre jutó GNP néhány országban, 2011 (USA-dollárban kifejezve) Forrás: Worldbank, 2011

III. Gazdag országok – szegény országok II. A mezőgazdaságban foglalkoztatott népesség aránya néhány országban, 2010 Forrás: Worldbank, 2011

III. Gazdag és szegény országok III. Gazdag országok: ipari, kereskedelmi és városias jellegűek, ezzel szemben a szegény nemzetek mezőgazdasági és falusias képet mutatnak. Iparosodottság, fejlett oktatási rendszer, és kommunikációs eszközök elterjedtsége: szoros kapcsolódás a jobb táplálkozáshoz és a kielégítő egészségügyi ellátáshoz. Preindusztriális gazdaságok: gazdasági fejlődés, polgárok jólétének emelése, nemzeti öntudat kialakítása, hatékony politikai intézmények szerepe

IV. Gazdasági egyenlőtlenség a nemzeteken belül I. Jövedelem, vagyon és birtok megoszlása, gazdasági függőség vagy szegénység: országok politikai folyamatait befolyásoló tényezők. A gazdasági fejlődés együtt jár a jövedelmek egyenlőbb megoszlásával (gazdagabb országok arányosabb jövedelemmegoszlásra törekszenek szemben a szegényekkel). Iparosodottság, magas termelékenység és arányos jövedelemeloszlás közötti összefüggés.

IV. Gazdasági egyenlőtlenség a nemzeteken belül II. Egyenlőség felé tartó trend vizsgálata a fejlett országokban: jövedelmeken, béreken, fizetéseken lehet mérni, mint a vagyoni viszonyokban. Iparosodás és modernizáció: növelik a jövedelemmegoszlásban tapasztalható egyenlőtlenséget (duális gazdaság és társadalom kialakulása: falusi társadalom szemben az ipari- kereskedelmi szektorral). Egyenlőtlenségek megléte a fejlődő országokban.

V. Kulturális heterogenitás a nemzeteken belül Nemzetek vertikális (nyelv, kultúrák és vallások szerinti) tagozódása. Tanzánia: kulturálisan az egyik legmegosztottabb ország a Földön (100 különböző nyelvet és dialektust beszélő törzsi csoport). India: nyelvi-kulturális megosztottság. Dél-Afrika: lakosság 71%-a fekete (10 különböző nyelvi-törzsi csoport), 17%-a fehér, 9%-a színes (mulatt).

VI. Nemzetközi egymásrautaltság I. XX. század: technológiai, gazdasági és politikai fejlődés révén a nemzetek közelebb kerültek egymáshoz. Nemzetközi egymásrautaltság hatásai a gazdag és a szegény országokban. Hegemónia fogalma a nemzetközi rendszerben: nemzetek között a hatalom megoszlása súlyosan aszimmetrikus (egyik nemzet dominánssá válik, a többi pedig arra kényszerül, hogy kövesse őt).

VI. Nemzetközi egymásrautaltság II. Bipoláris világrend felbomlása után: már nem az USA az egyetlen domináns hatalom (Kína, Japán és Németország szerepe). Hidegháború vége: szovjet katonai fenyegetés megszűnt, de a katonai agresszió továbbra is fennmaradt (lásd: Kuvait Irak általi lerohanása 1990-ben). DE USA gazdasági és katonai ereje miatt egyike marad a domináns országoknak.

VII. Nemzetbiztonság az egymásrautaltság világában I. Államhatárok védelme külföldi agresszióval szemben + más nemzeti érdekek védelme külföldön alapvető célok, amelyet minden kormánynak meg kell valósítania. Mozgósítandó haderő nagysága attól függ, hogy mekkora haderővel rendelkezik az őt fenyegető másik fél. II. vh. után: NATO megalapítása USA-vezetésével, VSZ SZU-irányításával (folyamatos vetélkedés).

VII. Nemzetbiztonság az egymásrautaltság világában II. 1980-as évek: párhuzamos fegyvercsökkentés (cél: erőegyensúly fennmaradása). 1989-1990: kelet-közép-európai országok függetlenségének elnyerése (vasfüggöny felszámolása, berlini fal leomlása). Kelet-Közép-Európa országai: új politikai intézményrendszer felállítása + piacgazdaság kereteinek kiépítése. Nemzetiségi ellentétek a térség országaiban.

VII. Nemzetbiztonság az egymásrautaltság világában III. Közel-Kelet: kölcsönös függőségek példája (lásd: Khomeini ajatollah hatalomra kerülése Iránban). USA: minden jelentősebb változást, amely egy számára fontos régióban következik be, nemzetbiztonsági szempontból mérlegel. Nemzetbiztonsági politika elvei és gyakorlata: nemzetközi egymásrautaltság összefüggéseinek szerepe (fegyvergyártás, haderők és hadianyagok telepítése vagy alkalmazása a világ különböző területein).

VIII. Gazdasági egymásrautaltság I. Pénz, késztermékek, szolgáltatások és munkaerő nemzeti határokat keresztező áramlása. Nemzetközi kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságok növekedésében. Kölcsönös kereskedelmi függőség: közel-keleti országok olajexportja autók importját teszi lehetővé, Japán késztermékek eladásával finanszírozza olajimportját.

VIII. Gazdasági egymásrautaltság II. EU-fejlődése: kereskedelem és politika együtt haladása. Nyugat-Európa: politikai értelemben nem szuperhatalom, helyette államok szövetkezése, amelyek megtartják saját kormányzatukat, véderejüket és nemzeti törvényhozásukat. Kelet-közép-európai országok: kommunista rendszer összeomlása után EU-hoz fordultak pénzügyi, technikai és politikai támogatásért. DE fő céljuk az EU-hoz történő csatlakozásuk volt.

VIII. Gazdasági egymásrautaltság III. Pénz, termékek és szolgáltatások szabad áramlása által felvetett problémák (nemzetközi terrorizmus, illegális termékek /kábítószerek/ kereskedelme). Tőke szabad áramlása: fejlődő országok eladósodása a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az amerikai vagy más kereskedelmi bankok támogatásával. Minden állam egyszerre exportál és importál termékeket és szolgáltatásokat (import és export összegének világméretekben való kiegyenlítődése).

VIII. Gazdasági egymásrautaltság IV. Világgazdaság előnyeinek élvezése mellett hátrányok elszenvedése az egyes országok által. Kereskedelmi korlátok felállítása (lásd: EU olcsó élelmiszerek behozatalának megnehezítése, amerikai fogyasztási cikkek behozatala ellen emelt akadályok Japánban). OPEC: szabadpiaci áraknál lényegesebben magasabb árak megszabása (nemzetközi kartellből származó előnyök realizálása olajexportőr országok részéről).

IX. A kölcsönös függőség korlátai I. Kölcsönös függőség: kötöttséget jelent minden kormányzatnak. Nemzeteket legalább annyira befolyásolja a saját történelmük, mint nemzetközi függőségük. A nemzetek közötti hatások növekvő befolyása: nehézségek az egyes nemzetek politikai rendszereinek tanulmányozásában.

IX. A kölcsönös függőség korlátai II. Nemzetállamok autonómiájának és jövőjének megkérdőjelezése a modern fegyverek, a világgazdaság szoros szálai, a környezetszennyezés és védelem problematikájának nemzetközi jellege és a tömegkommunikációs eszközök nemzetközivé válása által. Nemzetközi kihívások szerepe a problémamegoldó mechanizmusok és nemzetközi jogi megoldások kialakítása terén.

X. Felhasznált irodalom Gabriel A. Almond – G. Bingham Powell: Összehasonlító Politológia, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, pp. 36-50.

Köszönöm a figyelmet!