Modell tartomány (végleges?)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

mint természeti veszélyforrás a Dél-Dunántúlon
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Időjárás, éghajlat.
Az időjárás előrejelzése
Környezetgazdálkodás 1.
A Föld, időjárás, éghajlat
A városi hősziget vizsgálatának lehetőségei Debrecen példáján
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
A levegő felmelegedése
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
Felszíni víz monitoring
Felszíni és felszín alatti víz monitoring
Hordozható numerikus időjárás előrejelzési modellek összehasonlító vizsgálata TDK dolgozat Készítették: André Karolina és Salavec Péter, Fizika Bsc III.
Géczi Glória III.évf.geográfus ELTE TTK
Klímaváltozás hatása a vegetációtüzekre
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – Magyarországon Istovics Krisztina
A földkéreg „kérge”: a talaj
Novák Tibor 1 - Rózsa Péter 2 : Tájváltozások általánosításának lehetőségei 1 DE TTK Tájvédelmi s Környezetföldrajzi Tanszék 2 DE TTK Ásvány- és Földtani.
Hogyan értékelhető a tájváltozás?
A természeti környezet változásának térképezése Pécsen és környékén Gyenizse Péter – Ronczyk Levente (PTE TTK Földrajzi Intézet) M e c s e k B a r a n.
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
A mérsékelt övezet (folytatás).
A levegőkörnyezet állapotának értékelése modellszámításokkal
SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Ipar VOC Felszíni ózon Mezőgazd. termés Közlekedés Energia termelés Háztartás Mezőgazd. NO x NH 3 PM SO 2 PM koncentráció.
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
Matematikai eszközök a környezeti modellezésben
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
Mintavétel talajból, talajminták tárolása
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Hidrológia I. 3. gyakorlat Lefolyás Gyakorlatvezető: Kiss Melinda.
TÁVÉRZÉKELÉSI ADATOK FELHASZNÁLÁSA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN
Nagy térbeli felbontású műholdas szárazság-index trendek vizsgálata a Kárpát-medence térségében között Orvos István Péter Homonnai Viktória Jánosi.
Vízminősítés és terhelés számítás feladat
Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat
Füves puszták.
Környezetgazdálkodás 1.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Töbör-morfometriai elemzések a Szilicei-fennsík DNy-i részén
XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia
Máté: Orvosi képfeldolgozás5. előadás1 Mozgó detektor: előnyHátrány állójó időbeli felbontás nincs (rossz) térbeli felbontás mozgójó térbeli felbontás.
Távérzékelési technológiák alkalmazása a vízgazdálkodásban
Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere HAWK-3.
Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata Készítették: André Karolina és Salavec Péter Fizika BSc, Meteorológia szakirány.
0 Tervezési folyamatban megjelenő trendek, tendenciák. ( Felület hűtő-fűtő rendszerek ) „Koncepció választás”, a kiviteli terv készítése előtt döntés előkészítés.
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
Tartalomjegyzék : 1. Magyarország szélviszonyai 100 évi mért széladatok alapján 1/1. A szélanalízishez felhasznált mérési állomások koordinátái (első.
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Baross Gábor Program – EM_ITN3_07 NAVENTER (Földcímke) NAVENTER
Modellezési Kockázat Kereskedelmi Banki Kockázatmodellezés
A napsugárzás – a földi éghajlat alapvető meghatározója
Szélenergetikai számítások az ETA mezoskálájú modell alkalmazásával
A külváros, a belváros és a hegyvidék hatása a levegőszennyezettségre
Időjárás előrejelzés Weidinger Tamás
Hömérséklet változások
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Hosszúidejű Spektrogram mérés az ET 91 - el
Vízburok-hidroszféra
Mintavétel talajból, talajminták tárolása
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Előadás másolata:

Modell tartomány (végleges?) Beágyazott d02 tartomány nem lehet a d01 szélén (j>10)

Módosított felszínborítottság és talaj adatbázisok USGS → CORINE (Eu kiterjedes) Specifikusabb, több a városi- és fűfelszín aránya Város: 0.69 → 3.67% (ennek majd a hősziget szempontjából lesz szerepe) Füves: 0.41 → 2.19% Lombhullató erdő helyett sok helyen ad tűlevelűt Lombhullató: 17.72 → 13.90% Örökzöld tűlevelű: 2.01 → 5.64% Vegyes erdő: 2.71 → 4.51% FAO → DKSIS (csak Mo-i kiterjedés) Homok, szerves anyag és izolált talaj (pl. városi) csak a DKSIS-ban van jelen Homok 0.00% → 0.37% Szerves anyag 0.00 → 0.03% Izolált talaj 0.00 → 0.02 (Városi felszín)

USGS → CORINE

USGS → CORINE / 10km/

CORINE /2km/

FAO → DKSIS

FAO → DKSIS /10km/

Jellemző városi (urb) és vidéki (rur) rácspontok helyének meghatározása (idősorokhoz) Alap probléma: a modell rács, az utófeldolgozott rácseltérő Arakawa C-grid Utófeldolgozott rácspontok száma ~ 3x Egy földrajzi koordináta párhoz nem ugyanaz a földrajzi hely tartozik az egyes rácsokon Felszínborítottsági és talaj adatok alapján kerültek beazonosításra

Modell rácspontok és utófeldolgozott rácspontok elhelyezkedése urb: N46.240,E20.141(i:54,j:23)[post:N46.2596,E20.1389(x:173,y:59)];LU:1(2);ST:9(8) rur: N46.239,E20.011(i:53,j:23)[post:N46.2596,E20.0488(x:170,y:59)];LU:2(2);ST:1

Teszt futtatási modell beállítások S0: MP=4; RA=4; SFC=1; LSM=2; CU=1; USGS, FAO, FAO param, d01 Tx: OK UHI: NO S1: USGS → CORINE; FAO → DKSIS; FAO--> HUNSODA, d01 UHI: OK S2: d01 + d02 beágyazás Több városi rácspont, érzékelhetőbb városi hősziget hatás

Teszt esettanulmányok Kis felhőborítottság: Sx > 650 W m-2 dT > 4.5 oC Csapadék mentes időjárás 2014–2015-ben összesen 71 ilyen nap volt, ebből kiválasztottunk 25 napot 2016-ban (volt déli szonda) 2016. június 01 – 07. (7 nap) 2016. június 30 – július 08. (9 nap) 2016. augusztus 07 – 15. (9 nap)

Futtatási stratégia Előző nap 12Z-kor inicializált (spin-up) 36h futási idő Minden napra 04 – 16Z utófeldolgozás

Eredmények Felbontás hatása T2 mellett Tn ~ TSK Zöld: megfigyelés (Bartók tér vs. OMSz Bajai út) Piros: dx=10km Lila: dx=2km T2 mellett TSK TSLB Tx: OK Tn ~ TSK

20150607 eset tanulmány Napkelte előtt Napkelte után Délben A tó és a beépített terület melegebb Napkelte után Város lassabban melegszik (hőkapacitás) Délben Nagyjából azonos a hőmérséklet (utól éri a város) A délután második felében és napnyugta után Jól meghatározott hősziget hatás De csak a d02 tartományon (illetve TSK mezőkben)

20150607 08LT 06LT 12LT 18LT

T2m 1800LT

Felszíni energia mérleg komponensek dx=10km Tiszta idő Nincs kül. dx=2km Eltérő Bowen-arány Gu>Gr

Vizsgálati módszer Minden futtatásra megvizsgálani Energia mérleg komponensek SW Q LH T2m-re (03, 07, 17 és 21Z-kor) Térkép az átlagtól való eltérésről (delta) Tavg delta_max delta_min delta_std Összesítve a 25 futtatásra Tx, Tn, UHI Obs vs. d02 Csak a szélső értékek és az UHI max lett verifikálva eddig Az időbeli menetek, területi eloszlás, vertikális profilok összevetése még nem megoldott

http://uhi.geo.u-szeged.hu/~zeno/figs/test0 08LT 05LT 23LT 19LT

Eredmények összesítve, összehasonlítva mérésekkel

További futtatások Azonos bemenő adatokkal Azonos időpontokra Azonos modell beállításokkal Városi felszín modell parametrizációk tesztelése UCM BEP BEM Nem független az LSM és PBL megválasztásától

UCM / BEP / BEM UCM Urban Canopy Model Chen et al., Int J Clim, 2010 3 kategória Felszíni hatás háztető, fal és utca kanyon BEP Building Environment Parametrization Salamanca and Martili, Theor. Appl Climatol, 2010 Martilli et al., Bound-Lay Meteor, 2002 Többrétegű város felszín a legalsó modellszint fölé kiterjedő épület kezelésével BEM Building Energy Model BEP-hez hozzá veszi az épített környezet emisszióját Fűtő és hűtő rendszerek Paraméterezésük, egyéb adat igény...

Parametrizációs lehetőségek parm LSM PBL SFC S0-1 Noah YSU RevMM5 szabad UCM BEP MYJ/ BouLac MYJ → ETA BEM MYJ/BouLac BouLac → mm5/ETA

Eredmények Idősorok Térképek Összevetve test0 eredményeivel, UCM alkalmazásának hatásvizsgálata

Eredmények http://uhi.geo.u-szeged.hu/~zeno/figs/test1 08LT 05LT 23LT 19LT

Eredmények összesítve, összehasonlítva mérésekkel

UCM hatásvizsgálata sf_urban_physics = 0 sf_urban_physics = 1 Max/Min alig változtak UHI kis mértékben javult Június elején jobb/rosszabb Jul és aug: jobb Kvantitativ összehasonlításhoz indexeket kell definiálni Időbeli menet Térbeli eloszlás Vertikális profil összehasonlitás