Megoldóképlet algoritmusa

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Integritási tartományok
Advertisements

Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Algebrai struktúrák.
FEJEZETEK A MATEMATIKÁBÓL
Egyismeretlenes lineáris egyenletek
Irracionális egyenletek
Adatelemzés számítógéppel
Adatbázisrendszerek elméleti alapjai 2. előadás
Halmazok, műveletek halmazokkal
Műveletek logaritmussal
Híranyagok tömörítése
Matematika I. Deák Ottó 2. heti előadás mestertanár
Vektormező szinguláris pontjainak indexe
Euklidészi gyűrűk Definíció.
Egy f  R[x] polinom cS -beli helyettesítési értéke
Algebra a matematika egy ága
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget,
Mérés és adatgyűjtés laboratóriumi gyakorlat Sub-VI és grafikonok 1 Makan Gergely, Mingesz Róbert, Nagy Tamás v
Mérés és adatgyűjtés laboratóriumi gyakorlat levelező 2. Óra Október 27. Kincses Zoltán, Mellár János v
Bevezetés a digitális technikába
Excel használata pénzügyi számításokhoz
Turbo pascal feladatok 2
IPPI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZILÁGY MEGYE
Alapok 2013/2014, őszi szemeszter gyakorlati foglalkozás Automatizálási tanszék.
Másodfokú egyenletek.
Elektrosztatikus és mágneses mezők
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
12. előadás Elektrosztatikus és mágneses mezők Elektronfizika
Másodfokú egyenletek Készítette: Orémusz Angelika.
A számfogalom bővítése
Rendszerező összefoglalás matematikából
Lineáris transzformáció sajátértékei és sajátvektorai
Virtuális méréstechnika 3. Óra Sub-VI és XY grafikon szeptember 17., 20. Mingesz Róbert v
Lineáris algebra.
Számrendszerek, számolás, számírás fejlődése
A problémamegoldás lépései
Másodfokú egyenletek.
Ismétlő struktúrák.
Másodfokú egyenletek megoldása
Az típusú egyenletekről, avagy az írástudók felelőssége és egyéb érdekességek Ábrahám Gábor.
a·x2 + b·x + c = 0 a·(x – x1)·(x – x2) = 0
A MATEMATIKA RENESZÁNSZA EURÓPÁBAN
Lineáris algebra.
Virtuális Méréstechnika Sub-VI és grafikonok 1 Makan Gergely, Vadai Gergely v
Mérés és adatgyűjtés laboratóriumi gyakorlat - levelező Sub-VI és grafikonok 1 Mingesz Róbert V
Polinomok.
Nagy Szilvia 9. Ciklikus kódolás
T.5. tétel (minimálpolinom egyértelmű létezése)
A racionális számokra jellemző tételek
Hibaszámítás Gräff József 2014 MechatrSzim.
1 Relációs kalkulusok Tartománykalkulus (DRC) Sorkalkulus (TRC) - deklaratív lekérdezőnyelvek - elsőrendű logikát használnak - relációs algebra kifejezhető.
Algebrai logika Leibniz folytatói a 18. században: Lambert, Segner és mások. 19. sz., Nagy-Britannia: Aritmetikai és szimbolikus algebra. Szimbolikus algebra:
Áramkörök : Hálózatanalizis
Algoritmusok és adatszerkezetek elemzése II.
M ATEMATIKA VERSENYEK. P EST M EGYEI M ATEMATIKA VERSENY.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
Gépészeti informatika (BMEGEMIBXGI)
Matematikusokról érdekességek
Nemlineáris dinamikus rendszerek alapjai VI. gyakorlat
Készítette: Zsilinszky Anett
KOMPLEX SZÁMOK Összefoglalás.
Egyenletek, egyenlőtlenségek Érettségi feladatok
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Készítette: Papp-Varga Zsuzsa
Nemlineáris dinamikus rendszerek alapjai VII. gyakorlat
Sajátos Centrális Konfigurációk
Egyenletek, egyenlőtlenségek Érettségi feladatok
Egyenletek, egyenlőtlenségek Érettségi feladatok
Előadás másolata:

Megoldóképlet algoritmusa

A megoldó képlet az n-edfokú algebrai egyenlet megoldásait (gyökeit) szolgáltató algoritmus, mely véges sok lépésben véget érő és csak az algebrai műveleteket (a négy alapműveletet és a gyökvonást) használja. Először Carl Friedrich Gauss (1777-1855) bizonyította szabatosan az algebra alaptételét, mely szerint az n-edfokú egyenletnek pontosan n megoldása van. Az n-edfokú egyenlet általában csak a komplex számkörben oldható meg.

Elsőfokú egyenlet Az elsőfokú egyenlet esetében megoldóképletet használunk.

Másodfokú egyenlet[szerkesztés] Az másodfokú egyenlet megoldása: A másodfokú egyenlet megoldóképletét először Michael Stifel (1487-1567) írta fel.

Harmadfokú egyenlet A harmadfokú esetre a Girolamo Cardano (1501-1576) nevét viselő úgynevezett Cardano-képlet használható. A harmadfokú egyenlet valós megoldásait a megoldóképlettel csak a valós számkörből kilépve, komplex számokkal találhatjuk meg.

Negyedfokú egyenlet Megoldóképlete Ludovico Ferraritól származik A negyedfokú egyenlet megoldóképlete csak egy érdektelen részlet a matematikatörténetben a harmad- és az ötödfokú egyenlet megoldóképletéhez képest. Az ötödfokú egyenlet megoldóképletének az a jelentősége, hogy nem létezik.

Köszönöm a figyelmet!  Források: memegenerator.net wikipedia.hu