A lifelong guidance (LLG) rendszer magyarországi megalapozásának kvalitatív vizsgálata (6 fókuszcsoport) 2009. július Kovács Attila 2009. 09. 22.
A projekthez kapcsolódó kommunikációs terv A kommunikációs tevékenység legfőbb célja a pályaorientációban tevőlegesen résztvevő szakemberek (jelen kutatásban az elsődleges célcsoport) elérése és a program tevékenységeibe való aktív bevonása. A kommunikációs kampány második időszakának kiemelt feladata a program során létrehozott honlap fejlesztés és kibővült személyes pályaorientációs szolgáltatások megismertetése a lehetséges végfelhasználókkal (másodlagos célcsoport), annak érdekében, hogy ezeket a lehetőségeket minél szélesebb körben vegyék igénybe.
A kutatás célcsoportjai Elsődleges célcsoport: A kommunikációs tevékenység elsődleges célcsoportját a pályaorientációval foglalkozó szakemberek alkotják. Ők igen nagy számban pedagógusok, közoktatási intézmények tanárai, de mellettük még a különböző családsegítő szerveztek dolgozói, civil szerveztek és az ÁFSZ dolgozói, valamint a magán munkaerő-közvető és kölcsönző cégek munkatársai is. Másodlagos célcsoport: A kommunikáció másodlagos célcsoportjába a fejlesztés eredményeként létrejövő személyes és önálló információs/tanácsadási szolgáltatást potenciálisan igénybe vevők tartoznak. Ők lehetnek a pályaválasztás kezdeti szakaszában lévő általános iskolás fiatalok, pályaválasztás előtt álló fiatalok, szüleik, és pályaválasztást, pályamódosítást igénylő felnőttek, karrier támogatást, pályavitel megerősítést igénylő aktív korúak stb.
A kutatás célja Az elsődleges és másodlagos célcsoportok részletes megismerése a kommunikációs üzenetek kidolgozásához, illetve a projekt kommunikáción kívüli elemeinek támogatásához. A kutatással a fentieken túl az alábbi kérdésekre kívántunk választ kapni: Hogyan vélekednek a szakmai életút tervezhetőségével kapcsolatban a célcsoportok tagjai? Milyen kritikus pontjait látják a karriernek, életútnak? Milyen tényezőkről gondolják azt, hogy segíthetik, illetve gátolhatják a sikeres pályaválasztást, pályamódosítást? Hogyan képzelik el az érintettek az ideális segítő szolgálatot és az ideális segítő szakembereket? Ez mennyiben, mely pontokon vág egybe az LLG rendszerével? Ezzel összefüggésben a kommunikáció mely elemeinek van kiemelkedő szerepe az aktív bevonódás tekintetében? Mely elnevezések jelenítik meg a célcsoportoknál az LLG szemléletét, valamint az ilyen szolgáltatást végző szakembert? Milyen igények és elvárások befolyásolhatják az LLG rendszer fogadtatását? Milyen viszonyulás várható az LLG szolgáltatással szemben, illetve milyen kommunikációs stratégia az amely az elfogadást és az együttműködést a leginkább előmozdíthatja?
Fontosabb eredmények Az életút vélt tervezhetősége A képzésekkel kapcsolatos benyomások A pályaválasztás, pályamódosítás sikerességét meghatározó tényezők A célcsoportok jellemzése (budapesti másodlagos, debreceni elsődleges célcsoport) A külső segítők észlelése és megnevezéseinek tesztje Az ideális segítő szolgálathoz kapcsolódó elképzelések és az elnevezésekhez fűződő asszociációk Az LLG „fogadtatása”, rejtett érzelmi és kognitív viszonyulások