A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1900 és 1914 között Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) Egyetemes és európai történelem szeminárium

I. Az imperializmus kora Államközi kapcsolatok: európai érdekek helyett világpolitikai érdekek. Európai ipari államok új nacionalizmusa imperializmussá fejlődött. Gyarmatok és világbirodalom létesítése. Gyarmati követelések: gazdasági indokok. Misszionáriusi küldetés hangsúlyozása.

II. A búr háború Nagyhatalmi rivalizálás Afrikában (észak-dél összeköttetésű afrikai gyarmatbirodalom kialakítása brit részről). 1899. Becsuánaföld annektálása után háború a britek és a búr köztársaságok között (1899-1902). Transvaal és Orange önigazgatást kapott (1906 és 1907). „Dél-afrikai Akta”: Dél-afrikai Unió megalakulása Natal, Orange és Transvaal részvételével.

III. Boxerlázadás Kínában

IV. A hágai békekonferencia XIX. század vége: nemzetközi békemozgalom kialakulása a háború, mint a politika eszközének törvényen kívül helyezésére. II. Miklós békefelhívása. 1899. Hága: első békekonferencia összehívása 26 ország részvételével. 1907. Második hágai konferencia: 13 egyezmény aláírása. Erős militarista törekvések a nagyhatalmak részéről.

V. Entente cordiale

VI. Orosz-japán háború Oroszország: fellépés Németországgal és Franciaországgal együtt Japán kínai területszerzésével szemben. Oroszország és Japán közötti érdekkonfliktus Korea miatt. 1904-1905. Orosz-japán háború (orosz vereség). 1905. portsmouthi béke: Korea, Liaotung-félsziget, Port Arthur és Szahalin-szigetek déli része Japánhoz került.

VII. Az első marokkói válság Entente cordiale: Marokkó francia befolyási terület lett. 1905. II. Vilmos Tangerben tett látogatása. Német álláspont: francia jelenlét német kereskedelmi érdekeket sért és nemzetközi konferencia összehívása. 1906-os algecirasi konferencia: német diplomáciai vereség. Záródokumentum: marokkói szultán szuverenitásának elismerése + kereskedelmi szabadság garantálása.

IX. A hármas antant 1907. Brit-orosz szerződéskötés: érdekszférák kölcsönös elhatárolása és regionális viták rendezése. Afganisztán: brit befolyási övezet lett, kínai fennhatóság elismerése Tibet felett + Perzsia északi része orosz, déli része brit érdekszféra lett, a középsőt pedig semlegesnek nyilvánították. Brit-orosz, brit-francia és 1892. évi francia-orosz megállapodás: hármas antant létrejötte.

X. Az ifjútörök forradalom XIX. század hatvanas évei: Oszmán Birodalom alapvető átalakításának követelése. 1889. „Egység és Haladás” nevű ifjútörök mozgalom: török és pántörök célok meghirdetése. 1908 nyara: szaloniki katonai puccs. V. Mehmed: a politikai hatalom az ifjútörökök kezébe került. 1914. augusztus 2. Titkos szerződés az ifjútörök kormány képviselői és a Német Birodalom között.

XI. A boszniai válság Ferenc József és II. Miklós megállapodása a balkáni status quo fenntartásában. Osztrák-magyar külügyminiszter határozata: Bosznia és Hercegovina török provinciák annektálása a Monarchia részéről. Szerbia és Montenegró: éles tiltakozás az osztrák eljárás ellen. 1908-1909: átfogó mozgósítási intézkedések elrendelése Szentpétervárott, Belgrádban és Bécsben.

XII. A Daily Telegraphy-ügy 1908 októbere: II. Vilmos Daily Telegraphban megjelent interjúja. Diplomáciai bonyodalom a nyilatkozat miatt. Nagy-Britannia: visszautasították a németek közeledését, mivel a németek továbbra is kitartottak a flottaépítés mellett. Németország: monarchista rendszer első nagy válsága + II. Vilmos önelégült nyilatkozata ártott a birodalom tekintélyének.

XIII. A második marokkói válság: a „párducugrás” 1906-os algecirasi egyezmény: tervezett marokkói német-francia együttműködés nem valósult meg. Francia katonai segítség a marokkói szultánnak a lázadó berber törzsek ellen. 1911. július. „Párduc” német ágyúnaszád horgonyt vetett Agadír kikötőjében. Német követelések: Francia-Kongó elcsatolása. 1911 novembere: Marokkó-Kongó-szerződés aláírása.

XIV. A kínai forradalom XIX. század: idegen mandzsu hatalom problémáinak kiéleződése. Szun Jat-szen: forradalmi mozgalom vezéralakja (szövetség a radikális diákokkal). Dinasztia: alkotmányozás elutasítása és magas adók kivetése. A vucsangi felkelés következménye: egyes tartományok kinyilvánították a függetlenségüket és 1911 végén Jüan Si-kajt a köztársaság első ideiglenes elnökévé választották.

XV. Német és brit flottaegyezmény Német Birodalom: századfordulón megindult átfogó flottafejlesztés. Diplomáciai tárgyalások a németek és a britek között a szorosabb együttműködésről. 1909 és 1912 között újabb tárgyalások indultak a két tábor közelítése és a fegyverkezés megállítása érdekében. 1912. február: Richard B. Haldane brit külügyminiszter berlini látogatása.

XVI. A Balkán-háborúk Balkán népeinek törökellenes nemzeti felszabadító mozgalmai a XIX. században. 1912. Balkáni Szövetség létrejötte (Szerbia, Bulgária, Görögország és Montenegró). 1913-as londoni béke: Oszmán Birodalom összeomlott a Balkánon. 1913. Bulgária és Szerbia vitája Közép-Macedónia miatt újabb háborút eredményezett (második Balkán-háború). 1913. Bukaresti béke: bolgár területi veszteségek.

XVII. Európai gyarmatosítás Afrikában Brit-Afrika politika: Fokföldtől Kairóig terjedő összefüggő befolyási övezet kialakítása. Franciaország: kiterjedt övezetek kialakítása Nyugat- és Közép-Afrikában. Németország és Olaszország gyarmati terjeszkedései Délkelet és Nyugat-Afrikában + Földközi tenger térségében. 1896. Adua: olasz vereség és Etiópia függetlenségének elismerése, de 1906-ban etióp befolyási övezetek átengedése az európai hatalmaknak.

Felhasznált irodalom Diószegi István, Harsányi Iván, Krausz Tamás, Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet I. kötet 1890-1945. Nemzetközi kapcsolatok az első világháború előtt, pp. 19-33. Térképjegyzék: In: http://www.tortenelemklub.com/terkepek/vilagterkepek

Köszönöm a figyelmet!