SZÁMVITEL

Hol tartunk… Számvitel és finanszírozás Elemzés Belső finanszírozási lehetőségekkel foglalkoztunk Leírás révén visszanyert tőke Számviteli alapelvek Nézőpontok Dinamikus szintentartás Nyereség visszatartás Tartalékolás Elemzés Dedukció-indukció Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2010.

Az elemzéshez szükséges adatkorrekciók 119-121 A korrekció célja, hogy az üzleti tevékenységre nem jellemző elemektől megtisztítsuk a beszámoló mellékleteit. Jellemzően 5 évre nyúlunk vissza az időben. Cél: a vállalat üzleti tevékenységére nem jellemző elemeket ki kell venni az adatok közül. Korrigálandó tényezők: egyedi, egyszeri, és különleges tételek sztrájkok, munkabeszüntetések ráfordításai kártérítések, természeti katasztrófák egyszeri szerződések teljesítése, üzletrészek értékesítése operatív működésben részt nem vevő aktívák, passzívák túlzó készpénz-, értékpapír-állomány az értékteremtésben részt nem vevő ingatlan állomány sportlétesítmények, üdülők, antik vagyontárgyak számviteli elvek megváltozásából fakadó kiigazítások következetesség elve – összehasonlítható adatok értékelési eljárások változása értékelő megítélése alapján nyilvánosan forgalmazott vállalatok vs. „magán” cégek kinek készül az elemzés (újra) => döntési lehetőség Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Beszámoló értékelése aránymutatókkal 122 Hagyományos vagy fundamentális változat Nem csak a terv megalapozásához, hanem tulajdonosi, hitelezői (ügyfélminősítés), befektetői értékelésre is. Aránymutatók értékelése: Statikusan (adott időpontban mutatott érték) Dinamikusan (időpontok közti változás) Hasonló cégekkel, iparági átlaggal történő összehasonlítás Aránymutatók használata: Komplex értékelés (egy mutató alapján nem értékelünk) Lényeges és elhanyagolható közti különbség A statikus szemlélet a szezonális tényezőket figyelmen kívül hagyja A mutató értékek ugrásszerű változásánál a változásokat okozó tényezőket is vizsgáljuk meg! Feltűnően alacsony vagy magas mutatók Vegyes profilú vállalatok szakágazati összehasonlítása Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Jövedelmezőségi mutatók 123 Jövedelmezőségen valamilyen tényező egységére jutó eredményt értjük. Alapvető kategóriája a használt mutatóknak, hiszen a hitelezők, a befektetők jövedelem elvárások fejében döntenek a befektetés mellett. Hangsúlyoznunk kell ugyan, hogy itt számviteli adatokkal dolgozunk, tehát a valós jövedelem, amelyet a tőkepiacon realizálhatunk az itt megállapított értéktől minden esetben eltér. Itt fundamentális információk közti kapcsolatok alapján végzünk összehasonlításokat. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Saját tőke jövedelmezősége (ROE) 123 Azt fejezi ki, hogy milyen jövedelmezően működteti a tulajdonosi tőkét a vállalkozás. Leggyakoribb torzítások: Költségek csökkentése, Az osztalék fizetés javítja a mutatót, A tőkeleszállítás javítja a mutatót! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) 124 Az eszközállomány működtetésének hatékonyságát mutatja Leggyakoribb torzítások: Év végi vagy átlag érték Eredmény kozmetikázás Eszközök értékelése, esetleges átértékelése Mérlegen kívüli eszközök Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Árbevétel arányos jövedelmezőség (ROS) 124 Indirekt módon a költséggazdálodás színvonaláról árulkodik Leggyakoribb torzítások: nem összeillő bevételek és eredmény kategória összevetése Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Analóg cash flow ráták 125 A tágabban értelmezett jövedelemtermelő képességről árulkodik a mutató, hiszen így az eredmény a képződő pénzjövedelemhez jobban közelít. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Adózás és kamatfizetés előtti eszközarányos jövedelmezőség 125 A jövedelmezőséget a tőkeszerkezettől függetlenül mutatja be. Független a források szerkezetétől Tőkeáttételes eltérés okai kamat adómegtakarítás Konkurenciával jobban összevethető Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

EBIT = adózás és kamatfizetés előtti eredmény Problémák: ld. ROA mutatónál adópajzs EBIT – korrigált adó = 820 1000 –126 - (180-126)= 820 ROIC= NOPLAT / Eszközök= 820/4000= 20,5% 20,5% Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Bérjövedelmezőség 125 A mutató az élőmunka felhasználás jövedelmezőségét mutatja. Összehasonlító adatként kiválóan alkalmazható. A mutató értelmezését nehezíti, ha nagy arányú a részmunkaidős és bérmunka foglalkoztatás. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Eredmény szerkezeti mutatók 125 A jövedelmezőségről alkotott vélemény előtt vizsgálni szoktuk azt is, hogy az adózás előtti eredmény milyen mértékben származik a az üzemi tevékenységből a pénzügyi műveletekből illetve a rendkívüli tételekből Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Hatékonysági mutatók 126 A hatékonysági mutatók az eszközállománnyal történő gazdálkodás hatékonyságát méri. Különös tekintettel igaz e mutató csoportra, hogy a szezonális ingadozások okozta eltérések nehezen mutathatók ki, tehát kellő óvatossággal kezeljük az így szerzett információkat. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Összes eszköz forgása 126 A mutató az eszközgazdálkodás egészének globális fokmérője - talán túl általános is, de összehasonlító adatként kiválóan alkalmazható. Hányszor térül meg az összes eszköz a vizsgált időszakban? Minél gyorsabb az eszközök forgása annál kisebb a tőke lekötés szükséges a gazdálkodáshoz. Problémák: Itt is torzíthat az eszközök értékelése. Az értékhelyesbítést beleszámítsuk-e a nevezőbe? Mérlegen kívüli eszközök torzító szerepe. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Forgóeszközök forgása 126 A forgóeszközök fordulatszáma az egyes szakmákhoz igazodó specifikus mérőszám. Érdemes itt figyelmen kívül hagyni az értékpapírokat. Érdemes a forgóeszközök negyedéves átlagértékével számolni (valamelyest kiszűri az ingadozásból származó hibákat) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Befektetett eszközök forgása 126 Az értékcsökkenési leírás elszámolásával a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értéke csökken, így a mutató pozitív változást mutathat, pedig az eszköz állomány csak elhasználódik… Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Készletek forgási ideje napokban 127 A mutató alacsony értéke arra utal, hogy a készletek rövid időt töltenek a cég raktárában. Illik a vásárolt- és a saját termelésű készleteket külön kezelni. Problémák: A készlethiány látszólagos javulást okoz. A számláló és a nevező illeszkedése tökéletlen. Az elfekvő készletek arányáról nem ad tájékoztatást. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Vevők forgási ideje napokban 45 A mutató arról tájékoztat, hogy milyen hosszú időszak telik el átlagosan a számla elküldése és az árbevétel befolyása között. Problémák: Ennél a mutatónál a számláló és a nevező illeszkedése még tökéletlenebb, mint a készletforgás esetében. A vevők mérlegértéke ugyanis az általános forgalmi adót is tartalmazza, a nevezőben viszont nincs ÁFA További gond a nevezővel, hogy a készpénzes eladást le kéne vonni belőle. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Szállítók forgási ideje 127 A vevők forgási idejével párban szokták vizsgálni hiszen így megállapítható, hogy a szállítók milyen mértékben finanszírozzák a vevői kintlévőségeinket. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Tárgyi eszközök elhasználódottsága 127 A tárgyi eszközök átlagos leírtságáról nyújt tájékoztatást. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

Ügyfélminősítés (rating) Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.