Ószeresek, handlék, kóserájok: a Teleki tér aranykora Fris E. Kata 2014. szeptember 22. Budapest VIII., Kesztyűgyár

Józsefváros, 1910

Józsefváros népessége foglalkozási főcsoportok szerint, 1891 „A VIII. és IX. kerület később is a kisipar székhelye maradt. Az 1881. évi nép-számlálás szerint a fővárosi izraeliták leginkább a következő keresetekből éltek: “szabó, drágakő és nemesfémipar, bádogos, iparos művészet, könyvnyomda, kárpitos, gabona- és terménykereskedés, rőfös divatcikk és vászonkereskedés, rövidárukereskedés, ügynök és alkusz, bank- és pénzüzlet, házaló, szatócs, bordár, magánzó, tanuló.” Forrás: KőrJózsef (szerk.): Előleges jelentés az 1870. évi január elsején történt pesti népszámlálás eredményeiről. Ráth Mór Bizománya, Pest, 1871. 98-99. o. őstermelés 405 fő 1% ipar 9612 fő 21% forgalom 631 fő 3% kereskedelem 921 fő személyes szolgálat 11032 fő 29% önálló kereset vagy foglalkozás nélküli 19230 fő 43% Forrás: Thirring Gusztáv Dr. (szerk.): Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve 1899-1901. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, Budapest, 1904. 41. o.

Életmód Hitélet, vallási infrastuktúra: imaházak (stiebelek), Nagy Fuvaros utcai zsinagóga rituális fürdő, sütödék, kóser mészárszékek, vágoda, héder Foglalkozások: handlék, ószeresek, zsibárusok, piaci árusok, libás kofák, fuvarosok, szűcsök, cipészek, szabók, asztalosok, kiskereskedők, kisiparosok, Szabadidő: kisvendéglők, kávékimérések, kávézók, cukrászdák, Népszínház mozgó

A józsefvárosi imaházakról Egyenlőség, 1901. április 28.

A Teleki téri zsibáruspiac A fontosabbik, még érdekesebbik: a börze. A nagy épület, ahol a Teleki tér kereskedői összeállnak, kicserélik a holmikat, fölverik vagy lenyomják az árakat, vesznek és eladnak maguk között, és amelynek még a büféje is meg van, mint az értékpapírtőzsdének. Börze a Teleki téren, Érdekes Újság,1913 Magyar Nemzeti Múzeum

ószeres Frost Haskel ószeres Más az ószeres, a zsibárus, a használtcikk-kereskedő és a keres-kedő. Egymást nem nézték le, de mindegyik másik fogalom. Az ószeres házról-házra járt és kia-bált. A zsibárus az ószerestől vette az árut. A használtcikk-kereskedő minden-kitől vett, felújította és eladta. És volt a kereskedő, aki iparosokat foglalkoztatott. Einzig Ágnes Frost Haskel ószeres

ZSIBÁRUS A normál piac mellett, ha a Népszín-ház utca felől nézzük a teret, bal kéz felé eső oldalon voltak pavilonok, akkor sátraknak neveztük. De ezek nem ponyvából készültek, hanem kis házikók voltak. Ezek árusították a ruhát. Általában egyszemélyes vállalkozások voltak, a tulajdonos egyben az eladó is volt. Nagyanyámnak, Róth Mór-nénak volt egy segédje, ő kint ült. Jött a vevő, bent megmutatta, amit a vevő látni akart, aztán kihozták a napfényre is. Burkolat nem volt, esőben sár, nyáron por szállt. Bánki Iván

A nagypapa mindig azt mondta, hogy az asztal három lába a férfi, de a negyedik a nő. A nagypapa ment mindig imádkozni, a nagy-mama volt az üzletasszony. Egy sátruk volt a Teleki téren, ruhát árultak. Nem olyan sátrak, mint most, kicsi stabilabb. Be lehetett zárni, le lehetett húzni a redőnyt. A piacon szinte rendesen utcák voltak a sátrak között. Az ipar szerintem a nagymama és anya nevére szólt. Péntek délután és szombaton már nem árultak. Más napokon már reggel 8 órakor lent voltak a sátorban, estig. Nagyon keményen dolgoztak. László Vera Pauker Rezsőné, Teleki téri ruhaboltos

Willig Eszti falatozója – Teleki tér 8. Édesanyámnak fűszer-csemege üzlete volt a Teleki tér 8.-ban. Ez a ház benyúlt a Lujza utcába, de anyukám üzlete a Teleki téri oldalon volt. A boltot a ház tulajdonosától bérelte, ez akkor még egy földszintes ház volt, ma már egy másik áll a helyén. Nem is annyira fűszerüzlet volt, persze volt fűszerárú, de inkább a környék lakóit, kereskedőit látták el reggelivel, vacsorával. A kereskedők, a piacon árusítók alkották a vevőkört. Lujza utca, Dobozi utca, Teleki tér, Népszínház utca, Szerdahelyi utca, szóval mindaz, ami körülvette – itt laktak a kereskedők és vitték haza a vacsorát, felvágott-féléket, jégbehűtött dinnyét, kenyeret. Mindig friss áru volt, ennek híre ment. Anyukám csinált szendvicseket is, de nem a mai divatos módon. Kétkilós kenyerekből, fölvágva, néha sréhen, néha egyenesen. Gyönyürű szendvicseket csinált, díszítéssel, a maival egyenértékűeket. De ezek nem voltak kóser dolgok. Csinált még kovászos uborkát, az is ment. Azt hiszem, volt ringli is, az a tekert sós hal, fogvájóra rátűzve. De ital nem volt az üzletben.

Nagy és Eichner fölvágott a Teleki téren – 1933

Boltok és vendéglők a Teleki tér körül 1920–1938

Népszínház utcai boltok – 1912–1928 Megjelent hirdetések alapján Népszínház utca 16.: Radócz és Társa tűzifakereskedés, 1920 Népszínház utca 22.: Sámuel Márton fűzőkészítő,1917 Népszínház utca 25.: Füredi cipőáruház, tulajdonos: Lukács S., 1922 Népszínház utca 26.: Weil M. esernyőgyár, 1926 Népszínház utca 33.: Népopera kávéház, 1912 kántorok és temploménekesek törzshelye Népszínház utca 42-44.: Schwarz Gáborné fűszer- és csemegeüzlet, 1928 Népszínház utca 45.: Wachter Márton fűszer- és csemegeüzlet, 1924 Népszínház utca 45.: Stróbl és Braun ruhaiparivállalat, 1924 Népszínház utca 47.: Steinitz Testvérek cipőkrém-kereskedés, 1919

Kóser húsboltok hirdetései – 1922. Egyenlőség című lap

Húsvéti fűszeráruk – 1924. Pészah

Spitzer Jakab fajborai – 1926. március

Zenés Széder-est hirdetés, 1933 Teleki Tér című lap

Tirgauer pékség – 1930-as évek

Józsefvárosi maczosz árusító helyek Pészah, 1937

Józsefvárosi húsvéti pászka árusító helyek Pészah, 1938

Engländer Jenő kóser péksége, 1940-es évek “A sarkon volt egy kóser pékség, az Engländer. A pék zsidó volt, gondolom, az emberei meg nem, ők főzhettek, meg süthettek. Oda vittük pénteken a sóletot. Szombaton volt egy pasas, egy kifutófiú, aki kivette, mindenkinek a száma szerint.” Karácsonyi Béláné Spindler Éva

Köszönöm a figyelmet. friskata@telekiter. com 06 70 316 6587. www Köszönöm a figyelmet! friskata@telekiter.com 06 70 316 6587 www.telekiter.com www.gjea.eu/konferencia