régi magyar nevén: Veres-tó) Gyilkos-tó régi magyar nevén: Veres-tó)

Kialakulása A Gyilkos-havas lábánál felhalmozódott törmelékanyag kialakulását és megcsúszását három fázisra oszthatjuk: Elsődleges törmelék felhalmozódása jellemző Másodlagos fázisban a kialakult törmelék alsó részének lassú mállása következett Harmadlagos a törmelék átázása, ami megindította az alsó agyagos rétegeken a csúszást Ez vezetett a völgy elzáródásához.

A név „változtatás” A tó eredeti neve Veres-tó volt A Veres-tó nevet a tóba ömlő Veres-patakról kaphatta, mely vöröses színű mészkőbe vágódott be és a hordaléka is vöröses árnyalatú. 1864-ig ezt a nevet használták Orbán Balázs az 1864-es egy közgyűlésen Gyilkos-tóként említi   A mai nevet, pedig valószínűleg a Gyilkos-havasról kapta, ami jóval régebbi megnevezés a tó keletkezésénél, ugyanis az okiratok már 1773-ban említik így.

Legendája A Nagy-Cohárd barlangjában tanyázó rabló a ditrói vásárból elrabolta és barlangjába hurcolta a szépséges Ferenc Anikót. A lány sírt és segítségért könyörgött a hegy szelleméhez, mire a barlang falai megnyílottak és a lány kiutat talált. Az ijedtségtől magához tért rabló dorongjával akkorát súlytott a sziklára, hogy a hegy összeomlott és elzárta a völgyet, maga alá temetve a rablót Az évek folyamán több változat jelent meg a legendáról. A néphit kapcsolatba hozza a gyilkos és a vörös jelzőket a legendával miszerint a leomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző nyájat pásztorostól és a felszivárgó vér sokáig vörösre festette a tó vizét.

Leírása Ország Románia Hely Hagymás-hegység, Hargita megye, Erdély Típus torlasztó Elsődleges források Vereskő-patak, Likas-patak, Juh-patak Elsődleges lefolyások Békás-patak Felszíni terület 0,11 km2 Legnagyobb mélység 9,7 m Víztérfogat 0,0005 km3 Part hossza 2,8 km Tszf. magasság 980 m

Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott 1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék a nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohard délkeleti lábának, és elzárta több patak folyását: Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak Lóhavas-patak, Juh-patak. Vannak, akik a tó keletkezését az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. Gyilkos-tó

A tavat először 1859-ben mérte fel Herbrich Ferenc, számításai szerint a területe 56 katasztrális hold (32 hektár), az 1955-ös mérések szerint kerülete 3090 m, felülete 126 340 m², víztömege 680 000 m³ legnagyobb mélysége 10,5 m, a tóba ömlő patakok vízhozama 1–1,5 m³/perc, a felszín tengerszint feletti magassága 983 méter.

1968-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik. A közelben két mesterséges tónál hordalékfogó gáttal próbálják megakadályozni a feltöltődést. Az egyik tó a Vereskő-patak völgyében található, a másik a Juh-patak torkolatának közelében.

K é p e k

Készítette: Martonosi Dávid Varga Erik