Neumann elvek 1946-ban teszi közzé a korszerű számítógép felépítésének alapelveit: Soros működés (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik.)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Magyar tudósok a számítástechnikában
Advertisements

Magyarok a számítástechnikában
Neumann János Készítette: Bánfa Ticián.
A számítástechnika története
Aki megváltoztatta a világot
Magyarok az informatika
Magyar tudósok a számítástechnikában
Neumann János
Neumann-elvek A számítógép legyen teljesen elektronikus, külön vezérlő és végrehajtó egységgel. Kettes számrendszert használjon. Az adatok és a programok.
A hazai számítástechnika bölcsőjénél Dömölki Bálint Kovács Győző emlékkonferencia, 2013 május 29.
A számítógép működése II.
Nagy Gábor MF01-M2.
Konrad Zuse By: Turi Krisztina.
Összefoglalás, mit is tanultunk eddig informatikából?
A számítógép történetéről...
A Neumann-elvű számítógép jellemzői:
Készítette Rozgonyi-Borus Ferenc 2003.
Neumann elvek.
Nemes Tihamér Az ismeretlen kibernetikus
Neumann János szerepe a számítástechnika történetében
Központi feldolgozó egység (CPU)
CISC - RISC processzor jellemzők
2 tárolós egyszerű logikai gép vázlata („feltételes elágazás”)
Egy egyszerű gép vázlata
A CONTROLLING MINT INTERDISZCIPLINÁRIS TUDOMÁNY
Miben hasonlítanak egymásra a mai és az ötvenes évek számítógépei? Takács Béla Melyek a közös tulajdonságaik ?
Miben hasonlítanak egymásra a mai és az ötvenes évek számítógépei? Takács Béla Melyek a közös tulajdonságaik ?
Hardvereszközök Hardvereszközök I.rész. Hardvereszközök CPU Memóri a Input Háttértárolók Outpu t A számítógép felépítési elve Neumann elvek: 1.Soros utasításvégrehajtás.
Információtechnológiai alapismeretek
Erőforrások: Hardver Manver Szoftver.
Neumann János és elvei.
Neumann elvek 1946-ban teszi közzé a korszerű számítógép felépítésének alapelveit: Soros működés (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik.)
Számítógépek története, felépítése összefoglalás
A Neumann-elvŰ számítógép
A számítógép elvi felépítése
Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
A Neumann-elvek 3. ÓRA.
A Neumann-elvű gépek A Neumann elvek:
Konrad Zuse Z3 Készítette: Kiss Kinga Lovasi Rebeka.
Alapismeretek Számítógépes adatábrázolás
IT ALAPFOGALMAK HARDVER.
Az MTA KKCs első igazgatóhelyettese, szakmai vezetője
Magyar villamosmérnök Számítástechnikus Informatikus
A számítógépek története
Informatikai eszközök
Eötvös Loránd élete és munkássága ( Pest, július 27. – Budapest, április 8.)
A számítógép története
Információelmélet 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és.
A számítástechnika története
1 Informatika - 1. alkalom Jogi informatika - alapok szeptember 10. E1 előadó PPKE JÁK Informatikai Oktatási Csoport.
John von Neumann Magyar származású matematikus A számítógép alapelvének a kidolgozója Született: BudapestBudapest, december december 28. Meghalt:
1 A számítógépek felépítése jellemzői, működése. 2 A számítógép feladata Az adatok Bevitele Tárolása Feldolgozása Kivitele (eredmény megjelenítése)
Neumann elvű számítógép. Neumann János ► Neumann János december 28-án Budapesten született ► 1930-ban emigrált az USA-ba.
A NEUMANN-ELVŰ SZÁMÍTÓGÉP. A számítógép:  Információk tárolására, feldolgozására szolgáló eszköz.
Nagy magyar tudósok Neumann János ( ) „Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e.
Neumann elvek 1946-ban teszi közzé a korszerű számítógép felépítésének alapelveit: 1.Soros működés (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik.)
Neumann János december 28-án született Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként Budapesten, a Váczi körút.Jánosnak később két öccse is született:
Informatika, számítástechnika rövid története. TÖRTÉNET A számítástechnika szoros kapcsolatban van az informatikával, az információ keletkezését, automatizált.
Magyar tudósok a számítástechnikában Akikről szó lesz… Nemes Tihamér ( ) Nemes Tihamér ( ) Kozma László ( ) Kozma László.
Informatika - 1. alkalom szeptember 14. E1 előadó
Magyar származású matematikus A számítógép alapelvének a kidolgozója
Információtechnológiai alapismeretek
Neumann elvek, a számítógép részei
A kezdetektől…. …”napjainkig” ( )
Neumann elvek és a Neumann elvű számítógép felépítése
Az informatika fejlődéstörténete 1946-ig
Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
A számítógépek fejlődése
A Számítástudomány alapjai A Számítógépek felépítése, működési módjai
I. Generációs számítógépek
Előadás másolata:

Neumann elvek 1946-ban teszi közzé a korszerű számítógép felépítésének alapelveit: Soros működés (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik.) Kettes (bináris) számrendszer használata Belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására Teljesen elektronikus működés A számítógép univerzális (bármilyen számításra képes)

A Neumann elvű számítógépek logikai felépítése CPU=Központi egység A MEMÓRIÁVAL együtt a személyi számítógépeknél az alaplapon található. A Perifériák: ide soroljuk a háttértárakat is, ezeket hívjuk még külső táraknak is.

Neumann János 1903-1957 summa cum laude - doktorált matematikából. hidrodinamikával és ballisztikával foglalkozik. Az ENIAC már részben az ő közreműködésével készül el, sőt 1947 júliusától át is alakítják, de az igazi új típusú gép az EDVAC lesz. Ezt írja le az 1945-ben megjelent híres műve „First Draft of a report on the Edvac” amelyben megfogalmazza a „Neumann-elveket”. 1955-ben kinevezik az öttagú Atomenergiai Bizottság tagjává, ami a legmagasabb rangú megbízatás egy tudós számára.

Munkássága: Elsősorban matematikusként tartják nyilván, de ő a számítástechnika modern történetének a(z egyik) legnagyobb alakja. Ő fektette le a numerikus matematika alapjait, ugyanakkor Oscar Morgensternnel közösen alapművet ír a játékelméletről, ami a mai közgazdaságtannak is meghatározó része. Fizikusként a lökés- és a robbanáshullámok vezető szakértője, de a folyadékok és gázok áramlásában is kiemelkedő eredményeket ért el. Foglalkozott még statisztikával, kvantummechanikával, asztrofizikával, automataelmélettel és meteorológiával. A nevéhez fűződik az információelméletben az entrópia fogalma, ő javasolta Shannonnak ezt az elnevezést. A minimax-elmélet is az ő nevéhez fűződik. Felismerte a széndioxid kibocsátás veszélyeit, a globális fölmelegedés hatását. Mindezek mellett filozófiával is foglalkozott.

Kempelen Farkas 1796-ban elkészíti sakkozó "automatáját", amirõl még ma sem tudja egészen biztosan a világ, hogyan is működött. A korszakalkotó találmány az automatában - valószínüleg - egy tökéletes manipulátor volt, amivel a gép belsejében elrejtett sakkozó személy a "török" kezének a segítségével a bábukat mozgatta. Kempelen a sakkozó törököt játéknak tartotta, komoly találmányának a beszélőgépét tekintette. A szerkezet a következõ szavakat mondja ki: mama, papa, Marian, a hét napjait franciául, és három, jól érthetõ mondatot is. Mai felfogásunk szerint Kempelen beszélõgépe volt az elsõ olyan informatikai gép, aminek a célja az ember-gép kapcsolatnak új alapokra helyezése volt.

Nemes Tihamér (1895-1960) Postamérnök és feltaláló. Az emberi cselekvés és gondolkodás gépesítése érdekelte. Sok találmánya volt, általában az emberi tevékenységet igyekezett modellezni. Hanganalízist végzett, hogy megtervezhesse a beszédíró gépet, a színes televízióra vonatkozó szabadalmai az emberi szem működését utánozták, a logikai gépek és a sakkozó gépei pedig az emberi gondolkodás modelljei voltak. Nemes Tihamér már akkor kibernetikával foglalkozott, amikor még a kibernetika fogalmát Norbert Wiener meg sem fogalmazta.

Kozma László (1902-1983) Villamosmérnök, az elsõ elektromechanikus, telefonközpont elemekbõl készített számoló berendezéseit 1936-tól a Bell Telephone antwerpeni üzemében készítette. 1957/58-ban a Budapesti Mûszaki Egyetemen tervezte és építette meg az ország elsõ jelfogós számítógépét, a MESz-1-et. Annak ellenére, hogy addig Magyarországon programozható számítógép nem készült, a MESz-1 nem okozott forradalmat a hazai tudományban és a mérnöki gyakorlatban. Kozma László minden próbálkozása ellenére ez az egyetlen jelfogós számítógép mindig is megmaradt oktatási eszköznek. 1964-ben az MTA nyelvtudományi Intézete számára a tanszékén egy - speciális nyelvstatisztikai vizsgálatok számára alkalmas - jelfogós berendezést építettek.

Kalmár László 1957-ben a szegedi tudományegyetemen megindult a programozó matematikus képzés, és 1963-ban megalakult vezetésével a kibernetikai laboratórium. 1958-ban bemutatták az általuk készített logikai gépet, mely alkalmas volt gyakorlati problémák megoldására is. 1971-ben jött létre a bolyai intézeten belül egy új tanszék, a számítástudományi, melynek a vezetője Kalmár László lett. szintén az ő irányításával alakult meg a magyar tudományos akadémia matematikai logikai és automataelméleti tanszéki kutatócsoport.