Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2010.

Hasznos információk www.kornygazd.bme.hu Előadás anyaga letölthető a tanszéki honlapról: www.kornygazd.bme.hu Letöltések ► Belépés: „Hallgatóként” Jelszó: „kirtir” Jegyzet Szlávik János (szerk.): Környezetgazdaságtan, Typotex Kiadó, Budapest, 2007. Tanszéki hirdető: St. IV. emelet, folyosó Csak a Tanszéki hirdetőn és a Tanszék honlapján található információk minősülnek hivatalosnak! Más információért a Tanszék nem tartozik felelősséggel!

Számonkérés rendje 1. 2 félévközi ZH dolgozat Ültetési rend: egy héttel a dolgozat írása előtt a tanszéki honlapon elérhető az előzetes ültetési rend helycsere-igényt a dolgozat írása előtti nap déli 12:00 óráig lehet bejelenteni. Csoportonként maximum 10 helycsere-igénynek tudunk eleget tenni! A végleges ültetési rend a dolgozat írása előtti nap 20:00 óráig felkerül a honlapra. 1. ZH 2010. március 18. (6. hét) 2. ZH 2010. április 29. (12. hét) Pót-ZH 2009. május 20. (pótlási hét) Mindkét ZH pótolható! Csak eredménytelen ZH pótolható!

Számonkérés rendje 2. Mindkét ZH 45 perces és 50 pont szerezhető Minden ZH előtt 5 perc olvasási időt biztosítunk Az olvasási idő nem számít bele a ZH időtartamába A ZH 50% (25 pont) elérésétől eredményes Aláírás feltétele: a két ZH-n összesen legalább 50 pont megszerzése. Az félév során a jelenlétet ellenőrizzük. Minden jelenléttel 2 pont szerezhető, melyeket hozzáadunk a vizsgára vitt pontokhoz! A Pót-ZH-ra külön jelentkezés nem szükséges, minden eredménytelen hallgatónak automatikusan biztosítjuk a lehetőséget!

Számonkérés rendje 3. Példa 1 1. ZH: 40 pont, 2. ZH: 43 pont, + 8 jelenlét × 2 pont = 16 pont Félév végi pontszám: 99 pont

} Számonkérés rendje 4. Példa 2 1. ZH: 27 pont 2. ZH: 23 pont + 6 jelenlét × 2 pont = 12 pont Félév végi pontszám: 62 pont } 50 pontot elérte, tehát megfelelt

Félév végi pontszám (40%) + vizsgapontszám (60%) Számonkérés rendje 5. Vizsgajelentkezés a NEPTUN-ban történik! A vizsgáktól való távolmaradás esetén az elmulasztott vizsga csak pótvizsgával pótolható! A vizsga 60 perces, és 60 pont szerezhető A vizsgán 5 perc olvasási időt biztosítunk, mely nem számít bele a vizsga időtartamába. A tantárgy végeredménye = Félév végi pontszám (40%) + vizsgapontszám (60%)

Tantárgyi tematika A környezetgazdálkodás gyakorlatának és elméletének fejlődése Fenntartható fejlődés, fenntarthatósági mutatók Környezetértékelés Külső gazdasági hatások (externáliák) és a környezetszabályozás elméleti alapjai Környezeti stratégiák Környezetpolitika, környezetszabályozás Átmenet a fenntarthatósághoz, a jövő stratégiái

Elméletek, publikációk Nemzetközi gyakorlat Magyar gyakorlat 1962 Rachel Carson Néma (csendes) tavasz 1968 A Római Klub megalakulása 1969 U-Thant kiáltványa 1970 USA Föld napja Nixon: EPA, Clean Air Act … 1972 A növekedés határai (Limits to Growth) MIT csoport D. Meadows „0 növekedés” 1972 Stockholm ENSZ konferencia az emberi környezetről UNEP létrehozása 1972 UNEP tagság 1973-92: EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogram 1976 Leontief világmodell (ENSZ) 1976 I. környezetvédelmi törvény (1976/II. tv.) Szervezeti, jogszabályi keretek kialakítása (OKTH)

1962, Rachel Carson: Néma tavasz Amerikai tengerbiológus A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára A DDT felhalmozódása a táplálékláncban

1972, Római Klub: „A növekedés határai” Cél: Időről időre felhívni a nemzetközi szervezetek és nemzeti kormányok képviselőinek figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére egy-egy konkrét világprobléma felvázolásával, tanulmányozásával Vizsgálat (1900-1970): népesedés iparosodás élelmiszertermelés környezetterhelés nyersanyagkészletek csökkenése Eredmény: Ha a gazdaság növekedési üteme követi a tendenciákat, akkor a jövő évszázad végére elérjük a növekedés határát Ajánlat: „Zéró gazdasági növekedés”

1973, Leontieff féle világmodell 1973-ban az ENSZ arra kereste a választ, milyen összefüggésben állnak egymással az ENSZ Fejlesztési Stratégiája és a környezeti problémák Vizsgálat: ökológiai tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést mennyire helytállóak a nemzetközi fejlesztési stratégiák Hipotézis: A környezetszennyezés és a környezetvédelem problémája technikailag megoldható, de költséges.

Elméletek, publikációk Nemzetközi gyakorlat Magyar gyakorlat 1984-87 Brundtland Bizottság működése (ENSZ) 1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) 1987- a fenntartható fejlődés módszertana 1987 Montreali Jegyzőkönyv 1987-2000 KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz 1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) 1993-2000 EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto 1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.) 1997-2000 NKP 2002 Johannesburg 2003-2008 NKP II. 2001-2010 VI. Környezetvédelmi Akcióprogram 2001 EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája, Göteborg 2007 Magyarország Fenntartható Fejlődési Stratégiája 2007 Nemzeti Klímaváltozási Stratégia

Préri- közgazdaságtan Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan  Paradigma Dimenzió Préri- közgazdaságtan Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan Fő célkitűzés végtelen gazdasági növekedésben és prosperitásban megtestesülő haladás az ökológia és a gazdasági növekedés közötti átváltások (vagy-vagy jellegű kapcsolat) fenntarthatóság, amely a zöld növekedés megkerülhetetlen korlátja Ember/ természet kapcsolat rendkívül antropocentrikus erőteljesen antropocentrikus enyhén antropocentrikus A legfőbb fenyegetések éhség, szegénység, betegség, természeti katasztrófák a szennyezés egészségügyi hatásai, veszélyeztetett fajok Erőforrás-kimerülés; szegénység, népességnövekedés Fő témák szabad hozzáférés/ szabad javak, a végtelen természeti erőforrások kitermelése orvoslás/védekezés, gazdasági externália miatt bekövetkező ökológiai problémák felismerése globális hatékonyság, az ökológia gazdaságivá tétele, egymásra-utaltság Ki viseli a költségeket? a magán- tulajdonosok (jórészt a nagyközönség, különösen a szegények) a jövedelemadót fizetők (jórészt a nagyközönség) a szennyezők fizetnek (termelők és fogyasztók) (szegények) Alapvető hiányosságok kreatív, de mechanikus; nincs tisztában az ökológiai egyensúly jelentőségével a prériközgazdaságtan hívta életre a mélyökológiára adott válaszként, bőségben kénytelen gondolkodni alábecsüli a társadalmi tényezőket, kissé mechanisztikus, a bizonytalansággal nem számol

Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Brundtland Bizottság) Cél: a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése Eredmény: Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégia kidolgozása.

A fenntartható fejlődés definíciója … a fejlődés olyan formája, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére.

A gazdaság és a természeti környezet közötti viszony megközelítési módjai I. Ökológiai közgazdaságtan A természet rendszeréből és logikájából kiindulva próbál meg globális szinten hosszú távú választ adni a természet társadalom-gazdaság alapkonfliktusára. Környezetgazdaságtan Megoldás irányába akkor haladunk, ha a piaci viszonyokat átalakítva érzékennyé tesszük a piacgazdaságot vagy tágabban a társadalmat a természeti problémákra, és eszközöket igyekszünk találni, hogy a gazdasági-társadalmi hatásokat környezetkonform irányba vihessük.

A gazdaság és a természeti környezet közötti viszony megközelítési módjai II. A gazdaság és bioszféra viszonya Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés A természeti tőke mérhetősége és eltérő értelmezései

Környezetgazdaságtan és ökológiai gazdaságtan főbb képviselői Ökológiai közgazdaságtan Ernst Friedrich Schumacher (1911-1977) Kenneth Boulding (1910-1993) Környezetgazdaságtan Ronald Harry Coase (1910- ) Köszöni, jól van! Arthur Cecil Pigou (1877-1959)

A gazdaság és a bioszféra viszonya Kenneth Boulding A közeledő Föld-űrhajó tragédiája cowboy economy (cowboy-gazdaság) spaceman economy (űrhajós-gazdaság) David C. Korten Tőkés társaságok világuralma

Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés David C. Korten (1937-) Herman Daly (1938-) Konrad Lorenz (1903-1989) Szentgyörgyi Albert (1893-1986) Vida Gábor (1935-) Láng István (1931-)

Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés Ernst Friedrich Schumacher (1911-1977) A kicsi szép. Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról (Small is Beautiful: Economics As If People Mattered) Jó munkát! (Good Work) Konrad Lorenz (1903-1989) A civilizáció nyolc halálos bűne (Civilized Man's Eight Deadly Sins)

A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti. Donella és Denis Meadows fenntarthatónak azt a társadalmat nevezi: “amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét.” (Meadows [2000] 271. o.) Fenntarthatóság szintjei és dimenziói

A természeti erőforrások csoportosítása A megújuláshoz szükséges idő Ökológiai források Energia-hordozók Anyagok Megújuló Egy év vagy kevesebb, az ember által ellenőrizhető Mezőgazda-sági termékek Napenergia, vízenergia, etanol Só Félig megújuló 1-200 év alatt, emberi beavatkozás nélkül megújuló Hal, erdő, felszín alatti vizek Geotermál- és vízenergia, etanol Nem megújuló Nincs gazdasági jelentősége Ózon, veszélyeztetett flóra és fauna Olaj, gáz, szén, urán Ásványok, talaj

A fenntartható fejlődés értelmezései Gyenge fenntarthatóság (Weak Sustainability) A természeti tőke felváltható művi tőkével Szigorú fenntarthatóság (Strong Sustainability) A természeti tőke nem váltható fel művi tőkével Bioszféra Bioszféra Társadalom Gazdaság Gazdaság Társadalom Környezeti fenntarthatóság (Environmental sustainability) Nemcsak a tőkemennyiséget, hanem minden általa biztosított anyagáramot, szolgáltatást is meg kell őrizni

A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere

A gazdaság nyitott láncainak zárása 1. Input mérséklése 2. Tisztább termelési eljárások 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése

A gazdaság nyitott láncainak zárása 4. Újrahasználat (reuse) 5. Újrahasznosítás (recycling) 6. Hulladékok semlegesítése

Környezeti, jóléti és fenntarthatósági indikátorok Mit mérünk és hogyan? Ökológiai lábnyom A GDP – GNP korlátai Új típusú makromutatók: NEW, ISEW,GPI Humán fejlődés indexe

Az ökológiai lábnyom mutató 1995-ben Kanadában megjelent az Ökológiai lábnyomunk. Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyv Mathis Wackernagel és William E. Rees Minden emberi tevékenységet és folyamatot a földterület egyenértékére számítanak át

Az ökológiai lábnyom összetevői Energiatermelés fosszilis tüzelőkből Épített környezet Élelmiszer-termelés Erdőterület faipari termékekhez

A GDP-GNP korlátai A nemzeti elszámolások nem tükrözik a környezeti minőségben és a természeti erőforrás készletekben bekövetkezett változásokat A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a természet nyújt GDP növelőként jelenik meg a számos környezetvédelmi kiadás (end-of-pipe) A megelőző, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re

Új típusú makromutatók Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare, NEW) W. Nordhaus - J. Tobin, 1970 GNP + szabadidő, háziasszonyok által otthon elvégzett munka „csináld magad” tevékenységek - környezetszennyezésnek, a modern urbanizáció más hátrányainak ki nem fizetett költségeit és egyéb korrekciós tényezők Növekvő, de a GNP-nél lassabb ütemben

Új típusú makromutatók Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe Index of Sustainable Economic Welfare, ISEW Herman Daly, John Cobb A NEW-hoz hasonlóan flow típusú Fontos előrelépés: - fogyasztási egyenlőtlenségek - hosszú távú környezeti károsodások jelenértéke GNP 1950-1988 között az USA-ban látványos növekedést mutat, az ISEW pedig 1950-hez képest szinte semmit sem változott, 1976 óta csökkent

Az egy főre jutó GDP és az ISEW Ausztriában

A GPI kiszámítása

HDI – Human Development Index Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által 1990-ben kidolgozott mutatószám A HDI komponensei: - az egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva - az iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma is egyharmados súllyal) - születéskor várható élettartam

HDI – Human Development Index

HDI – Human Development Index

A felkészülést segítő kérdések 1. Kérdések a környezeti elméletek, nemzetközi-magyar gyakorlat fejlődéstörténetéből Példák: 1970 – USA 1972 – Stockholm Brundtland jelentés EK-EU környezetvédelmi akcióprogramok EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogram EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája (FFS) ... A környezetgazdaságtan és az ökológiai gazdaságtan lényege A gazdasági és bioszféra viszonya Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés értelmezése A természeti tőke mérhetősége és eltérő értelmezései

A felkészülést segítő kérdések 2. Természeti erőforrások csoportosítása Természeti tőke fogalma, funkciói Társadalmi metabolizmus fogalma A környezet-gazdaság viszony eltérő értelmezései, környezetgazdaságtani és ökológiai-közgazdaságtani megközelítés alapján A fenntartható fejlődés fogalmi meghatározásai A fenntartható fejlődés típusai, és azok viszonya

A felkészülést segítő kérdések 3. A fenntartható fejlődés fogalmi meghatározásai A fenntartható fejlődés típusai és azok viszonyai Melyek a főbb fenntarthatósági mutatók, és milyen ezek viszonya az SNA rendszer makromutatóihoz? A magyar fenntarthatósági számítások.