Tacitus: Annales I. 1. (Borzsák István fordítása) „Róma városát kezdetben királyok kormányozták. A szabadságot és consulságot Lucius Brutus intézményesítette. A dictatori felhatalmazások időhöz voltak kötve; sem a decemvirek hatalma két évnél tovább, sem a katonai tribunusok consuli joga nem maradt sokáig érvényben…” Tacitus: Annales I. 1. (Borzsák István fordítása) A római köztársaság korai időszaka. A köztársaság politikai intézményei. Rendi küzdelmek i.e. 287-ig. Italia megszerzése. NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

A köztársaság intézményei consul (i.e. 510/510-től?) – annualitas, collegialitas – res publica –12 lictor i.e. 510/509. év consuljai: Lucius Iunius Brutus, L. Tarquinius Collatinus, P. Valerius Publicola, Sp. Lucretius Triciptinus, M. Horatius Pulvillus comitiák, senatus összehívása Törvényjavaslat beterjesztés jog szolgáltatás hadsereg vezetése fasti consulares – fasti triumphales i.e. 509-445 – plebeius nevek problémája i.e. 444-366 – tribuni militares consulari potestate, 3 majd 6 praetor maximus, dictator i.e. 366 – plebeiusok előtt is elnyerhetik senatus (patres et conscripti) senatus consultum (senatusi határozat), princeps senatus praetor (i.e. 371-től) aedilis curulis (i.e. 371-től) quaestor kettőt nevez ki a consul, majd négyet választanak i.e. 409 - plebeiusok előtt is elnyerhetik censor i.e. 443 - két patricius censor, i.e. 339 – az egyik plebeius ötévenként másfél évre rex sacrorum

Papi testületek rex sacrorum Salii (Salii Palatini, Salii Collini) pontifices (pontifex maximus) flamines maiores (flamen Dialis, Martialis, Quirinalis), flamen minores (Carmentalis, Cerialis, Falacer, Floralis, Furrinalis, Palatualis, Pomonalis, Portunalis, Volcanalis, Volturnalis) haruspices augures Vestales VIIviri epulonum XVviri sacris faciundis Luperci Fratres Arvales Fetialis Sodales Titii (Dius Fidius, Semo Sancus, Titus Tatius) rex Nemorensis

Jupiter papja és feleségének szertartásairól, ezzel kapcsolatban egy azt meghagyó praetori rendelet, hogy sem a Vesta szüzeket, sem Jupiter papját nem lehet esküre kényszeríteni. Jupiter papjának sok szertartásos dolog van előírva és sok meg van tiltva, mint azt a Közpapokról szóló könyvekben, továbbá Fabius Pictor első könyvében olvassuk; ,a Ezek közül körülbelől ezekre emlékszem: «Lóra ülni Juppiter papjának nem szabad, harczra készült sereget, vagyis fegyveres hadsereget a városon kívül megnéznie szintén tilos; épen azért, mivel a háború vezetését a consulokra bízták, ritkán választották Jupiter papját consullá; nem szabad e mellett Jupiter papjának esküdni, továbbá nem szabad gyűrűt viselnie, legfeljebb áttörtet és kőnélkülit. Tüzet a flaminiából, vagyis Jupiter papjának házából kivinni csak] vallási czélokra szabad; ha megkötözött fogoly lép házába fel kell oldani s kötelékeit, a tetőnyiláson keresztül a tetőre] kell felhúzni, s innen az utczára dobni. Csomó sehol sincs rajta, sem a papi süvegen, sem az övön; ha valakit korbácsolni visznek, s könyörögve lábai elé borul, azon a napon megverni vétek. Haját csak szabad ember vághatja le. Nem szabad kecskét, nyers húst, borostyánt, babot érintenie, sem azoknak nevét kimondani. A szőlőtő magasabb hajtásait le nem metszheti. Az ágynak a lábait, melyben alszik, iszappal vékonyan be kell kenni s három éjnél többet nem tölthet ezen ágyon kívül, sem abban az ágyban másnak feküdni nem szabad, sem mellette . . . Ágylába mellett kell állani a megtöltött és megrakott áldozati szekrénynek. Levágott körmét és haját termőfa alatt ássák el. Minden nap kell isteni tiszteletet végeznie. Föveg nélkül szabadba nem mehet; hogy a házban ez tetszésétől függ s más ilyen szertartásbeli engedményeket és könnyítéseket Masurius Sabinus szerint a főpapok nem régen állapítottak meg számára. Nem érhetett kovászhoz. Alsó öltönyét fedett helyen vetette le, hogy az ég alatt, m int a Jupiter szemei előtt, meztelenül ne legyen. Lakoma alkalmával nála feljebb senki sem ült, csak az áldozó pap. Ha felesége elhal, hivatalától visszalép. Házasságuk csak a halállal bontható fel. Olyan helyre, ahol víz van, soha sem megy; holtat sohasem érint; temetési menetben részt vennie azonban szabad. Körülbelül ilyen kötelmei vannak Jupiter papja feleségének is, miket külön kell állítólag szem előtt tartani; hogy pl. festett ruhába öltözik, hogy főkötőjén termő gallyát viseli és hogy több mint három lépcsőn, kivéve azokat, melyeknek görög neve van, felmennie tilos. Ha pedig az Argeibe megy, sem fejét nem szedheti rendbe, sem haját nem fésülheti meg. A Jupiter papjára és a Vesta-szüzre vonatkozó általánosai érvényű praetori rendelet szavai a következők: «Az én egész törvényszéki működésem alatt Vesta szüzet és Jupiter papját esküre nem fogok kényszeríteni.* M. Varró pedig az Isteni dolgok IL könyvében Jupiter papjáról a következőleg szól: «Csak ő hord fehér föveget, vagy azért, mert legmagasabb rangú, vagy mert a Jupiternek áldozott baromnak fehérnek kell lenni.* Aulus Gellius Noctes Atticae X. 15.

Equites / Patricii – Plebs / Plebeii lovasság anulus aureus, clavus, trabea, calceus patricius, phalerae magistratura cliens servus (manucipium) nobilitas (i.e. IV. sz.) senatus (300 fő) i.e. 180 – lex Villia annalis – curus honorum szabályozása Római patricius szobra i.e. I. sz. – i. sz. I. sz.

Rendi küzdelmek a korai római társadalomban patricius – plebeius ellentét gazdasági változások katonai fejlődés, harcmodor változása (secessio - i.e. 494, 449, 287) politikai - hatalmi változások tribuni plebis (2 > 10) – sacrosanctus, ius intercessionis; aedilis plebis (i.e. 493 - Ceres, Liber, Libera temploma), concilium plebis - plebiscitum

A plebs sikerei - comitia tributa A 35 tribus gyűlése a hagyomány szerint 471-től működött, szintén a consulok vagy praetorok vezetésével, általában a Forumon ülésezett. Hatáskörei: – 218-tól a törvényhozás java része; – a kisebb súlyú (pénzbírságra menő) bűnperek tárgyalása; illetve – az alacsonyabb rangú, csak potestasszal bíró magistratusok (quaestor, aedilis curulis, tribunus plebis) választása. Mivel hatalompolitikailag nem volt annyira fontos, mint a comitia centuriata, valamivel túl is élte azt, és még a principatus első századában is időnként összehívták, ha a császár úgy vélte, egyes döntései szélesebb legitimitást igényelnek.

A plebs sikerei – leges i.e. 451 – decemviri legibus scribundi i.e. 451/450 – leges duodecim tabularum I-II. igazságszolgáltatás rendje, perrendtartás III. nem törlesztő adós elleni eljárás IV-V. családjog VI-VII. adásvétel VIII. vagyoni és más károk IX. főbenjáró ügyek X. temetkezés XI-XII. hivatalos naptár, zálogjog, rabszolgák okozta károk, patriciusok és plebeiusok közötti házasság tiltása

A plebs sikerei – leges i.e. 449 - lex Valeria Horatia - sacrocantitas, plebiscitum i.e. 445 - lex Canuleia - házasság i.e. 366/367 - lex Liciniae Sextiae – (500 iugerum, consul) i.e. 342 – lex Genucia – mindkét consul lehet plebeius, de minimum az egyik i.e. 339 – lex Publilia – plebeius egyik censor, plebiscitum az egész populusra érvényes, senatusnak előre meg kell adnia a auctoritas patrumot a c. centuriatával kapcsolatban i.e. 326 - lex Poetilia Papiria – adósrabszolgaság eltörlése i.e. 300 – lex Ogulnia – utolsó papi hivatalok is megnyílnak (augures, pontifices) i.e. 287 - lex Hortensia „de plebisicitis” – plebiscitium = lex

Róma háborúi – bellum iustum et pium i.e. 509 – szerződés Karthagóval i.e. 504 – Ariciai csata i.e. V. sz. eleje – ariciai szövetség i.e. 496 – Regilius-tavi csata i.e. 493 – Foedus Cassianum i.e. 474 – Syrakusai győzelme az etruszk-pun flotta fölött i.e. 426 – Fidenae elfoglalása i.e. 415-413 – Athén szicíliai hadjárata i.e. 406-396 – háború Veiivel, Veii elfoglalása i.e. 397 – Lilybaion alapítása i.e. 387 - I. Dionysisos elfoglalja Rhégiont, gallok kifosztják Rómát – ún. Serviusi falak i.e. 385 – I. Dionysisos kifosztja Pyrgit i.e. 379 - I. Dionysisos elfoglalja Krotónt i.e. 348 – szerződés Karthagóval

Róma háborúi – bellum iustum et pium i.e. 358 – szerződés a samnisokkal i.e. 343-341 – I. samnis háború i.e. 341-338 – latin háború Decius Mus, Manlius Torquatus Municipium, civitas optimo iure, civitas sine suffragio i.e. 328/326-304 – II. samnis háború i.e. 303 – Róma és Tarrentum szerződése i.e. 298-290 – III. samnis háború i.e. 282-272 – Tarrentumi háború

Cives Romani - jogok és kötelességek ius suffragii ius honorum ius militiae ius savrorum ius provocationis ius exulandi ius migrandi ius commerci ius legis actionis munus militiae tributum közhivatal

Római hadsereg a IV-III. században

„Liviusi legio” (Livius: AUC VIII. 8. 3-18.) equites (30x10) triarii, rorarii, accensii (3x186) ANTEPILANI principes (15x80, 15x2 centurio, 15x1 vexillarius) velites (15x20) hastati (15x60, 15x2 centurio, 15x1 vexillarius)