A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A világ regionális földrajza C 202, szerda 11.40–13.10 Összesen 12 alkalom 3 óra elmarad: március 15. (nemzeti ünnep), április 19. (tavaszi szünet), május 3. (kassai terepgyakorlat) Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70p) Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30p) A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. – http://jeney.web.elte.hu/15kulturregiokgazdfoldrajza.pdf Bradshaw, M. – Dymond, J. – White, G. – Chacko, E. 2011: Contemporary World Regional Geography. 4th Edition. – McGraw-Hill Companies, 640 p. 2

A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei 3

A világgazdaság kialakulása, szereplői Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern vilgazd. megjelenése vitatott: Vagy: XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések Vagy (inkább): XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor Több szereplős rendszer Nemzetgazdaságok Transznacionális vállalatok (tnc) Integrációs szervezetek 4

Világgazdaság fogalma Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége Erőforrások hatékonyabb felhasználása Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is 5

Egyetemesség, de sokszínűség Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac  hamis Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $ Információs társadalom (internet)  karavánutak (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), 2015. Forrás: Worldmapper 6

A világgazdasági centrum–periféra viszony főbb jellemzői 7

Wallerstein: centrum – periféria elmélet Vilgazd: szerves egészet alkot  meghatározott struktúra Szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) Több dimenzióban: gazdasági és politikai  meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát Wallerstein: centrum–periféria viszonyrendszer A társadalmi-gazdasági struktúra szélső alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony 8

Centrum–Periféria Már a világgazdaság (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett De viszonyrendszer kiteljesedése csak később Nem predesztináció Történelem során több centrum jött létre, és süllyedt el (pl. Egyiptom, Mezopotámia) Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É-Am, Japán, DK-Ázsia) Leszakadás koronként más és más következményekkel Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó (azóta nagy jelentőségű) 9

Centrum–Periféria Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén Félperiféria: belső peremen Periféria: külső peremen Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás  kölcsönös függőség (interdependencia) De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő  aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is 10

Világ gazdaságföldrajzi tagolódása Klasszikus: 5 kontinens Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia Világgazdasági helyzet: 2 (Brandt-vonal) vagy 3 egység 2: Észak és Dél vagy Centrum; 3: Félperiféria, Periféria Világgazdasági erőterek: 3 egység Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet 10 kultúrrégió Világgazdasági helyzet Világgazdasági erőterek Amerika Európa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet Centrum Észak-Amerika Európa Ausztrália  Kelet-Ázsia Félperiféria Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia Periféria Trópusi Afrika Dél-Ázsia Észak- és Belső-Ázsia 11