románul Odorheiu Secuiesc, Székelyudvarhely románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Odorhellen

Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. Fekvése Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100, Kolozsvártól 200, Brassótól 100 km-re fekszik. Határvonalának hossza 40 km, bel- és külterülete 4779,21 ha, melyből a belterület épületekkel fedett része 389,30 ha, míg az utak és terek összesen 144,85 hektárt tesznek ki. Hargita megye második legnépesebb városa.

Nevének eredete és története Az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve. Feltehetően már a 14. század előtt szabad mezőváros volt. Először az 1333. évi pápai tizedjegyzék említi Uduorhel néven Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja.

1357-ben itt volt az első székely nemzetgyűlés. Vára egy korábbi kolostor felhasználásával 1492-ben épült fel. Majd ennek felhasználásával építtette János Zsigmond a legyőzött székelyek megalázására Székelytámadt várát 1562 és 1565 között. 1599-ben a Mihály vajda oldalára állt székelyek lerombolták. 1621 után Bethlen Gábor újjáépítését rendelte el. 1616-ban Ali basa felégette, 1704-ben Tiege generális fosztotta ki, majd a várat visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta, azóta Csonkavárnak nevezik, jelentős maradványai még láthatók.

1910-ben 10 244 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt.

Lakossága

Székelyudvarhely híres szülöttei Siménfalvi Székely Mózes, erdélyi fejedelem, született 1553 körül, meghalt 1603. július 17-én, a Brassó melletti csatában Lakatos István, pap, történetíró (született 1620 körül). Udvarhelyi Tölcséres Mihály, egyházi író (1737 körül). Tomcsa Sándor, költő (1897). Szemlér Ferenc, költő, műfordító (1871). Méhes György (Nagy Elek), (1916), író, újságíró, színműíró Csanády György, a Székely himnusz szerzője (1895). Rajk László, kommunista politikus (1909. március 8.), az MKP főtitkár-helyettese, belügyminiszter. Koncepciós per áldozata 1949-ben. H. Balázs Éva, történész (1915), a korai Újkor nemzetközi hírű kutatója. Csíky András,színész (1930).

Testvérvárosai Barcs, Magyarország Békéscsaba, Magyarország Budapest I. kerülete (Budavára), Magyarország (Budapest)-Soroksár (XXIII. ker.), Magyarország Cegléd, Magyarország Dunaszerdahely, Szlovákia Hajdúdorog, Magyarország Szabadka, Szerbia Tatabánya, Magyarország Tihany, Magyarország Törökbálint, Magyarország Vác, Magyarország