Lengyelország ipara

Adatok Terület 304 459 km2 Partvonal 440 km Lakosság 38 500 696 GDP/fő 16 200 USD Ipar 31,6% Szolgáltatás 64,4% GDP növekedés 6,6% (2007) Munkanélküliség 12% Iparban dolgozók 29%

Jelentős ipari ország, azonban a rendszerváltás után LO is minőségbeli változtatásokra kényszerül. Tranzitország - kiépítetlen hálózattal. A ’80-as évek társadalmi, politikai válságai miatt a legkorábban itt kerül válságba a szocialista termelés. Már a szocializmus végén is 50%-ban a „nyugattal” kereskedik. A váltás után azonban megszorításokkal tartós gazdasági növekedést érnek el. Az ipari termelés 8,9%-al nőtt tavaly… Területi különbségek

A nagyvárosok és azok agglomerációja egyértelmű nyertese a váltásnak. Varsó, Gdansk, Poznan, Wroclaw, Krakkó A „Visszatért területek” gyors fejlődésnek indulnak Vesztesek a hagyományos ipari térségek (bányák, nehézipar) Keleti régiók – mezőgazdaság túlsúlya, képzetlen munkaerő, rossz közlekedés Az ásványkincsek nagy része az ország középső és déli részén helyezkedik el.

A szénbányászat jelentősen visszaesett, de így is az egyik legfontosabb exportcikk a szén. Az energiaellátás 90%-a széntüzelésű erőművekből van Az új stratégia 2008 végére készül el; 2020-atomerőmű Évi 146,2 milliárd KWh áramtermelés Olajbányászata nincs Vasérc – (Lengyel-khg.) Nem fedezi a hazai szükségleteket Rézérc - első hely Európában Fontosabb exportcikkek cink, kősó, kén, kálisó Kohászati központok Krakkó, Stalowa Wola, Varsó, Szczecin

Gépgyártás Nagyjából egyenletesen oszlik el Központok Felső-Szilézia Varsó Wroclaw Lódz

A szovjet korszakban kiépített kőolajvezetékek mellé, illetve az Odera és Visztula partjára települt vegyipara. A hagyományos textilipar (Lódz) válságban van A váltás után az 1991-es válságot követően fellendültek az új iparágak, így a híradástechnika szórakoztatóelektronika (LCD) műanyagipar Külföldi tőke éleszti fel az autógyártást, élelmiszeripart, fafeldolgozást, vegyipart

Különleges gazdasági övezetek Különleges gazdasági övezet hektár Walbrzych 500 Tarnobrzeg 400 Katowice 33 Kostrzynsko-Slubicka 30 Lódz 200 Warminsko-Mazurska 200 Slupsk 160 Kamienna Góra 150 Starachowice 120-170 Pomorska 135 Suwalki 95-145 Mielec 29 Legnica 5 Krakkó 50

Kiemelt ágazatok, fejlesztések, különleges gazdasági övezetek Lengyelország Európa legnagyobb villanykörte gyártója A 2007-ben megnyílt Sharp gyárban (Torun) 2011-ig 10 millió darab LCD képernyő gyártását tervezik Rzeszów központtal (Lublin) – itt található a Műszaki Egyetem -„Aviációs Völgy” létesült 2003-ban délkelet Lengyelországban (kész gépek, motorok, alkatrészek) Mára mind a 61 vállalat magánkézben van Az Ultratech végzi a Boeing 737-es gépek komponenseinek felületi megmunkálását

Wroclaw közelében 800 millió Euróból épült az LG Technológiai Park, amelynek fő terméke az LCD képernyők 2007 októberében kezdte meg működését a Dell gyár Lódzban Évente 9 millió ablakegységet és 10 millió ajtót gyártanak, ez az Uniós export 12%-a.

Tudományos és műszaki eredmények Wroclaw és Budapest volt a két legesélyesebb az Európai Innovációs és Technológiai Intézetért folyó versenyben A PZL új K+F központot épít, ahol környezetbarát technológiákkal kísérleteznek majd A Google bejelentette, hogy Krakkóban építi meg új K+F központját

A hazánkban ismertebb cégek K+F központjai Lengyelországban Avon Garwolin Bombardier Katowice GE Aircraft Engines Varsó Hewlett-Packard Wroclaw IBM Krakkó Intel Gdansk Motorola Microsoft Poznan LG Electronics Ciechanów Bosch-Siemens Lódz

Regionális áttekintés

Mazóvia Központi régió, Varsó 1596 óta főváros 1944: Lázadás a varsói gettóban (1945 – 100 000 fő) Nem képvisel túlsúlyt az országon belül Ipart vonzó tényezők: képzett munkaerő, piac Finomgépipar, finomvegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar, nyomdaipar Bankok, nagyvállalatok központjai K+F

Plock: Kőolaj-finomítás, vegyi kombinát (orosz olaj) Bialystok: textilipari kp.

Nagy-Lengyelország Lódz Az országos átlagnál fejlettebb régió Központja Poznan: közlekedési- és mezőgazdasági gépgyártás, vegy-,könnyű- és élelmiszeripar Közel van a német határhoz, külföldi tőke ide áramlik Volkswagen autógyár Lódz Lódz: Lengyel Manchester, textilipar, textilipari gépek gyártása

Kis-Lengyelország Központja Krakkó: 1945 után az iparosítás korszakában a város mellé telepítik Nowa Hutát, LO kohászati központját. Gazdag déli részével ellentétben a Szentkereszt-hegység az ország legszegényebb része Itt jött létre a 18.-19. sz.-ban az első ipari körzet, ami azóta szinte teljesen leépült

Felső-Szilézia Feketeszén- és színesérclelőhelyek Katowice: vaskohászat, gépgyártás Gliwice: GM összeszerelő üzem Bielsko-Biala: Fiat gyár

Autógyártás

Autógyártás a számok tükrében

1920 óta gyártanak Fiat autókat LO-ban A kommunista LO 1965-ben írta alá az új szerződést, a varsói gyárban 1967-ben indultak be a gépek. A rendszerváltásig 1,5 millió készült a 125p modellből A gyárat 1995-ben a Daewoo vette meg, majd 2000-ben a GM, ennek ellenére még mindig gyártja a Matiz, Lanos és Aveo modelleket. A bielsko-bialai és tychy-i gyárak 1983-tól gyártották a Fiat 126p modelleket A váltás után ezek a gyárak 90%-ban a Fiat tulajdonába kerültek , és átvették a Cinquecento, Uno, Seicento, Siena és Palio Weekend kocsik gyártását. 2003 – Panda (Év autója 2004); 2007 – Fiat 500 (Év autója 2007)

A Ford 2008-ban indította be a KA modellek gyártását Tychyben, ezek Fiat 500-as alapra épülnek A Volkswagen poznani gyárában készülnek a Caddy és Transporter haszongépjárművek Opel szgk gyártása: Gliwice Astra, Agila, Astra Sedan

Leopard Car PL Saját luxusautó márka Mielecből

Autóbuszok Autosan – Sanok Jelcz SA – Jelcz-Laskowice Solaris – Bolenchowo és Sroda Wielkopolska (Poznan) Itt gyártották az első európai hybrid buszokat. Solbus – Solec Kujawski

„Varsóba nem vezet egyetlen út sem…” Lengyelország gyenge pontja: a közlekedés Mindössze 662 km autópálya van a 38 milliós országban (Magyarországon 1000 km-t meghaladja az autópályák hossza) Ezek közül a Varsóhoz legközelebbi is 130 km-re van tőle…és 17,5 km „hosszúságú” A II. vh után az országot nyugatra tolják, így LO hozzájut az addig ott épített német pályákhoz 1994-2001-ig ennyi km autópálya épült az országban: 0 Az elmaradás hátterében politikai viták állnak

Források Probáld F. – Szabó P. Európa regionális földrajza Wikipedia.org Index.hu budapest.trade.gov.pl/hu