Tükrök Festményeken (2013)

Az ókorban a tükör a lelket jelképezte Az ókorban a tükör a lelket jelképezte. A mítoszok szerint vele a lelket csapdába lehetett csalni, és a tükörben tartani. A görög mítoszok szerint a titánok így ejtették csapdába Dionüszosz lelkét. Narkisszosz a saját tükörképébe szeretett bele. Az ókori Egyiptomban a tükör és az élet szavak megegyeztek. Ugyanezért a kelta nőket tükrükkel együtt temették el. Amíg a tükör kevesek kiváltsága volt, addig a művészetben is nemes tulajdonságok kifejezőjeként jelent meg. A középkori és a reneszánsz művészetben a négy fő erény egyikét, a bölcsességet jelképezte. A Bölcsesség, illetve gyakran az Erény megszemélyesített alakját is általában tükörrel a kezében ábrázolták. A későbbi korokban viszont a tükör már inkább az emberi hiúság jelképe lett az ábrázolásokon. A kolostorokban betiltották a tükröket, mivel azok a hiúságot táplálták.

A tükör sok babonában szerepel: A tükör széttörése hét éves szerencsétlenséget okoz, mivel megsérül a képmás, és ez megbosszulja magát. A következmények elkerülhetők a cserepek feketére festésével, vagy folyó vízbe mártásával. Nem szabad széttört tükörbe nézni, mert ördög van benne. Nem szabad kisgyereknek tükröt mutatni, mert ijedős vagy beteg lesz. Ha valakinek vissza kell fordulnia, és haza kell mennie, mert otthon felejtett valamit, akkor látnia kell a tükörképét, mielőtt újra elindul, különben sok akadály vár rá. Ha halott van a háznál, akkor a tükröket le kell venni, vagy le kell takarni, nehogy a meghalt lelke csapdába essen, és az élőket ijesztgesse.

Azt tartják, hogy a középkor kabbalistái mindennap más varázstükröt használtak, hisz anyagának összhangban kellett lenni az adott nap asztrológiai tulajdonságaival. Így vasárnap csakis arany, a hétfőn pedig csakis ezüst jöhetett számításba. Mivel a kedd a Marshoz kötődik, tükrének vasból kellett készülnie. A szerdának lefedett higanyból (Merkúr), a csütörtöknek ónból (Jupiter), a pénteknek rézből (Vénusz) készült tükre. Szombati napokon ólom (Szaturnusz) tükröt használt a beavatott.

Elizabeth Louise Vigée le Brun: Gyermekarc tükörben (1755 - 1842)

Jean-Baptiste Greuze: A törött tükör (1725–1805)

Raffaelo Sanzio: Az erény allegóriája

Tiziano: Venus toalettje tükröt tartó Ámorral c Tiziano: Venus toalettje tükröt tartó Ámorral c. festménye után, ismeretlen német festő műve 17. század

Peter Paul Rubens 1613/14 Vénusz a tükör előtt

Velázquez: Vénusz a tükörrel A Vénusz a tükörrel, melyet a spanyol festészet legszebb aktképének tartanak, a velencei festészet legjobb 16. századi Vénusz-ábrázolásaihoz csatlakozik. A rafinált kompozíció - hátakt, de arca a tükörben látható - jelképes tartalmú, a szépségről és a szerelemről szól. A festményt 1914-ben egy elszánt feminista megrongálta, csak 1966-ban, korszerű restaurálás után került ismét közönség elé. Velázqueznek még három aktjáról tudunk, valamennyit Rómában festette.

Velázquez: Udvarhölgyek (IV. Fülöp családja) (olaj vásznon, 318 × 276 cm) 1656–57

Parmigiano: Önarckép

Christus Petrus: St. Eligius műhelyében (v Christus Petrus: St. Eligius műhelyében (v. Az aranyműves üzletében) (1449) olaj fán, 98 x 85 cm. Metropolitan Museum of Art, New York

Jan van Eyck: Arnolfini házaspár Panelméret: 82,2 x 60 cm A tükör 10 cm Az üveg: 5,2 cm Stációk: 1,25 cm

Jacopo Tintoretto: Vulcanus rajtakapja Marsot és Vénuszt

Pieter Claesz - Vanitas with Violin and Glass Ball (1628) (Hiábavalóság hegedűvel és üveggömbbel)

Pablo Picasso: Lány tükör előtt

Irodalom Nem látsz a szemedtől? | Daniel Arasse: Festménytalányok (Szeifert Natália , Olvass bele, 2012.06.08.) Daniel Arasse: Festménytalányok (Varga Zsolt "vargarockzsolt", Moly.hu, 2011.07.03.) Vénusz magához nyúl (florescu, konyves.blog.hu, 2011.04.21) Vászon-fejtörők nyomában (Vass Norbert, Fidelio, 2011-03-30) Festménytalányok (Osman Péter, MATISZ, 2010. 06. 24.) „A gondolkodás nem szükségszerűen lehangoló dolog” – Kritika Daniel Arasse Festménytalányok című kötetéről (Tülkös Terézia, Irodalmi Jelen, 2010. 06. 21.) A szép és az okos (, Könyvolvasó, 2010. 03. 31.) Néhány festmény, sok talány (Németh János, Élet és Tudomány, 2010-12-10) Csak állok és nézek (almás, EXIT Magazin, 2010-11-12) Daniel Arasse: Festménytalányok (Osman Péter, MATISZ 2010/22., 2010-11) Daniel Arasse és az emlékezés művészete. Az ideális tekintet. (Kondor Attila, Műértő, 2010-10) Tekintet-kíséretek (Balázs Sándor, Új Könyvpiac, 2010-10) Hiszem, ha látom (Nagy Csilla, Népszabadság, 2010-09-11) Daniel Arasse: Festménytalányok (Máthé Andrea, Vigilia, 2010-09) Ex libris (Pléh Csaba, Élet és Irodalom, 2010-07-30) Vénusz mint pinup - Daniel Arasse: Festménytalányok (Dékei Kriszta, Magyar Narancs, 2010-06-24) Daniel Arasse: Festménytalányok (Stavniczki Emese, Eklutura, 2010-06-16) Könyv-tér-kép (Laik Eszter, Irodalmi Jelen, 2010-05-06)

Forrás: Internet <Spissák Lajos> 2013 VÉGE Forrás: Internet <Spissák Lajos> 2013