A nemzetközi migráció globalizálódása Menekültjog

Menekültjog bevezetés 19. században belső jog Áptv., nincs nk. aspektusa Különösen védelemre szorul Idegenek, diplomaták Civilek a fegyveres konfliktusokban Kisebbségek a népszövetségi rendszerben Bizonyos népcsoportok (örmények, orosz zsidók) Nincs általános érvényű szabályozás

Az emberi jogok és a menekültek Elsőgenerációs: az állam szerepe passzív a kikényszerítésben és ennek költséges általában alacsony, viszont világos követelmények Második generációs: az államnak aktív szerepet kell vállalnia, aminek költsége magas, viszont nem világos, hogy meddig terjed ez pontosan A menedékhez való jog nem alapjog. Emberként mindenkit megilletnek emberi jogok, de speciális védelmi igény: Akiket nem véd meg saját államuk Speciális gondoskodást igényelnek (pl. fogyatékkal élők) Akik nem képesek arra, hogy az általános emberi jogok haszonélvezői legyenek

Külföldiek jogállása és kisebbségi jogok 16. századi barátsági és kereskedelmi megállapodások „…an individual, when he leaves his home State, abandons certain rights and privileges, which he possessed according to the municipal law of his State and which gave him control over the organization of the State . . . In a foreign State, he is at the mercy of the State and its institutions, at the mercy of the inhabitants of the territory” Az I. világháború után kisebbségi szerződések. Eltérés, hogy nem államok kötik egymással, mint külföldiek jogállásáról szóló egyezményeket, hanem a kormányzat biztosítja saját állampolgárainak. A Népszövetség nem jelentett kiívás állami szuverenitásnak, működött egyeztető fórum, de nem volt kikényszerítő erő!

Népszövetség High Commission for Refugees (1921) Orosz és örmény menekültekre is kiterjeszti mandátumát (1923) ILO biztosította anyagi feltételeket, majd újból a HCR (1924-1929) után kibővítik HCR mandátumát szíriai, káldeus és török menekültekre is (1929) Nansen 1930-ban meghal Népszövetség Főtitkársága, majd a Menekültekért felelős nemzetközi Nansen Iroda jön létre Nansen Iroda eredménye, hogy létrejött az 1933-as Menekültügyi Egyezmény A német menekültek helyzetének meghatározásáról szóló 1938- évi genfi egyezmény Eviáni kormányközi megállapodás a menekültek helyzetéről (IGCR, 1939) IGCR foglalkozott a menekültekkel (1947)

1945 után A menekültek helyzetéről szóló 1951. évi genfi egyezmény Aláíráskor 78 aláíró fél Az 1951 előtt történ események következtében, Európában… üldöztetéstől való megalapozott félelem… 1967. évi new yorki kiegészítő jegyzőkönyv Kiterjeszti a területi és időbeli hatályt Lehet csatlakozni mindkettőhöz és csak az egyezményhez is

Regionális egyezmények Nemzetközi büntetőjogról szóló montevideói egyezmény (1889) Kiadatásról szóló caracasi egyezmény (1911) Menedékjogról szóló havannai egyezmény (1928) A politikai menedékjogról szóló montevideói egyezmény (1933) A diplomáciai menedékjogról szóló caracasi egyezmény (1954) A területi menedékjogról szóló caracasi egyezmény (1954) Az afrikai menekültekhez kötődő egyes speciális kérdésekről szó egyezmény (OAU, 1969)

UNKRA

Menekült fogalom Az 1951 előtt Európában történt események következtében, üldözetéstől való megalapozott féleleme miatt, amely faji, vallás, nemzetiségi, vagy egy adott társadalmi csoporthoz tartozás és politikai vélemény miatt éri az egyént, aki származási országa vagy szokásos tartózkodási helye szerint ország területén kívül tartózkodik és nem képes, vagy üldözetés félelme miatt nem akarja igénybe venni az adott ország védelemét, vagy nem tud képes oda visszatérni.

Státuszmeghatározás Deklaritív Konstitutív

Menekültügyi eljárás alapja Státuszmeghatározás Megalapozott (objektív) Félelem (szubjektív) Menekültügyi eljárás alapja

Megalapozott félelem UNHCR Kézikönyv "The expression 'well-founded fear' is not a precise one; in particular, it invites debate as to the extent to which the fear depends upon objective facts and the extent to which it reflects the subjective state of the person concerned.„ UNHCR Kézikönyv „olyan utakat ajánl fel, amelyek a félelem szubjektív elemének minden elképzelhető értelmezési keretét lehetővé teszik” Az egyezményben a félelem jelentése (Hathaway és Hicks) Az adott valós kockázat egyéniesített, jövőre vonatkozó megjelenése, aminek a meglétéhez nem szükséges az alanynak a jelenséghez fűződő érzelmi viszonya. Grahl-madsen: [e]very person claiming ... to be a refugee has 'fear' ('well-founded' or otherwise) of being persecuted ... irrespective of whether he jitters at the very thought of his return to his home country, is prepared to brave all hazards, or is simply apathetic or even unconscious of the possible dangers

Megalapozott félelem Objektív elem: Szubjektív elem: Valós, jövőbne mutató kockázata az üldözetésnek Szubjektív elem: Craignant avec raison/well-founded fear (trepidation) Megállapítása bizonyítási eljárásban Üldöztetés (a sérelem különböző fokai) Rettegés hiánya hátrányként érinti a bátor jogalanyokat A valós kockázatra fókuszáló eljárás pedig előnyben részesíti meggyőző jogalanyokat Általános kötelesség, hogy figyelembe vegyék Egyedi körülményeket és Személyes sebezhetőséget

Megalapozott félelem Releváns abból a szempontból, hogy nem képes/nem akar féleleme miatt hazatérni Nem releváns abból a szempontból, hogy retteg-e Fear= forward looking expectation of risk Bizonyításban összegyűjtik tárgyi bizonyítékot, amit A körülményekre tekintettel elemeznek Egyenlő bizonyítás elve (tanú, hivatalos papírok stb.)

Üldöztetés Mikor éri el az egyéniesített üldözetés kockázatát Egy adott veszély vagy cselekmény egyes személyek vonatkozásában más fokú hátrányt okoz Potenciális fiziológiai hatások esetén kivétel: Kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód kielégíti ezt, még akkor is Ha a hátrány/sérülés kockázata nem elegendően súlyos, de ezzel fenyeget

Elavult definíció? Eredetileg a fasizmus és kommunizmus áldozatai Szovjetekkel szembeni politikai eszköz A félelem: Potenciálisan nagy valószínűséggel bekövetkező Jövőbeni eseményeken alapul, Kizárólag öt okból fakadóan (taxatív) Faji, vallási stb., de mi van környzeti menekültekkel? Adott csoporthoz tartozás mit jelent? Elválaszthatatlan (nemi szerep, etnikum, bőrszín)

Alapelvek 1951. évi egyezmény 33. cikke = non-refoulement Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza („refouler”) a menekültet azon ország területének határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okokból, nemzeti hovatartozása miatt, vagy abból az okból van veszélyeztetve, hogy bizonyos társadalmi csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai véleményt vall. A jelen rendelkezésből folyó kedvezmény azonban nem illeti meg azt a menekültet, akiről alaposan feltehető, hogy veszélyezteti annak az országnak biztonságát, amelynek területén van, vagy aki mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, veszélyt jelent az illető ország lakosságára nézve.

Alapelvek Családegyesítés Megkülönböztetés tilalma Ha a családfőt elismerték már menekültnek (ki lehet családfő?) Családok speciális védelmi igénye, kifejezetten kiskorúak és nők fokozott védelmi igényei miatt Megkülönböztetés tilalma A menekültstátusz megállapítása nem alapulhat kifejezetten vagyoni, gazdasági előnyök, vagy jövőbeni hasznok reményében. Jogszerűtlen belépés A kérelmező büntethetőség kizáró okot jelent a határsértéshez kapcsolódó büntetőjogi tényállások alól, ha az eljárás alatt kiderül, hogy olyan helyről érkezett, ahol az élete tényleges veszélyben van

UNHCR A hidegháború alatt kevés anyagi forrás Viták a mandátum kiterjedtségéről 1967 előtt UNRWA és UNKRA rivalizáló ügynökségek 1956 magyar események és az algériai háború után komoly változás politikai eszköz az amerikaiak támogató fellépése 1960-as években dekolonializáció Menekültügyi szükséghelyzet sok helyen, a szovjetek a destabilizációt politikai eszközként használják A szegényebb csoportok kevésbé állnak ellen a kommunista ideológiának Harc a harmadik világért: Szadruddin Aga Khan alatt lett az UNHCR globális szervezet

UNHCR Magasabb politikai érdeklődés a téma iránt 1990 után regionális és globális biztonsági kérdések Az intervenciók kora Kevésbé befogadók az államok Visszatelepítés Átmeneti védelmi formák megjelenése Társadalmi gazdasági költségei nőnek a hosszútávú megoldásoknak