A települések általános kérdései

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TELEPÜLÉS ÉS LAKOSSÁG RENDSZEREZÉSE
Advertisements

A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
Róma az örök város.
Az urbanizáció és városaink
Településföldrajz E.3.397, hétfő 9.50–11.20 E.3.334, kedd 8.00–9.30
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
Települések A városok.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
Településhálózatunk, a falvak és a tanyák
TELEPÜLÉSHÁLOZATUNK. FALVAK ÉS A TANYÁK
Az urbanizáció és városaink. Mitől város egy település?  magasabb a lélekszáma és a népsűrűsége  szerepköre összetettebb  infrastruktúrája fejlettebb.
TELEPÜLÉSHÁLÓZATUNK. A FALVAK ÉS A TANYÁK.
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.
Az urbanizáció és városaink
A Falvak és a Tanyák Tk.:85-88.o. Atlasz:20-21.o.
Az urbanizáció és városaink
Településhálózatunk. A Falvak és tanyák
Településhálózatunk a falvak és a tanyák.
Településmarketing Marketing a területfejlesztésben!?
Az RTM kialakulása és koncepciójának lényege
A népesség térbeli eloszlása
A szervezetek elemzésekor felvetődő kérdések A szervezetek strukturális és funkcionális kérdései (a szervezetek felépítettségére vonatkozó kérdések). A.
MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
A city átalakulásának társadalmi problémái Budapesten
Somorja, október 28. Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában.
Európa városi történelme
Az európai városrendszer
Közép-Magyarország településszerkezete
Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
Foglalkoztatás-politika
A kárpát-medencei földrajzi környezet jellemzői és azok változásai a történeti korszakokban
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
Citynet térségi központok hálózati együttműködése az osztrák – magyar határrégióban Vissi Anrás – NYDRFÜ KHT / Sopron MRTT Szeged október 26.
Általános társadalomföldrajz – bevezető gondolatok
MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA
A településfejlődés hatótényezői
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
Regionális gazdaságtan 7.
1 Regionális gazdaságtan 9. előadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban.
1. Előadás A településföldrajz tárgya, alapfogalmai
A településfejlődés hatótényezői
A TERMÉSZET ÉS A TÁRSADALOM KÖLCSÖNHATÁSAI
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
A településhierarchia és a településhálózat
Európa átalakuló városi terei
Az államháztartás.
A legősibb települések
Szociokulturális és identitáselemek a versenyképességben
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
A faluföldrajz Dr. Kozma Gábor.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Az urbanizáció (urbs, urbis)
Általános társadalomföldrajz – bevezető gondolatok
A szórvány (magános) település
Stratégiai szempontok alkalmazása az informatikai szektorban
A NÉPESÉG ÉS A GAZDASÁG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI A POSZT-SZOCIALISTA ERDÉLYBEN Szerzők: Berekméri Mária, PhD hallgató Kurkó Ibolya, PhD hallgató BBTE Földrajz.
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
9. TELEPÜLÉSEK.
Magyarország regionális politikájának története
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
Előadás másolata:

A települések általános kérdései Dr. Kozma Gábor

A. , A településekkel kapcsolatos alapfogalmak I. A település 1 A., A településekkel kapcsolatos alapfogalmak I. A település 1. Definíció: a., Mendöl T.: a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége b., Beluszky P.: az emberek lakó- és munkahelyeinek, továbbá rekreációs létesítményeinek funkcionális együttese c., Tóth J. – tetraéder modell: a társadalmi-gazdasági tér sűrűsödési góca; a földrajzi környezet, a társadalmi és a gazdasági szféra, valamint az infrastruktúra alrendszereiből, azok kölcsönhatására létrejött rendszer

a Tetraéder – modell 1 – gazdaság 2 – társadalom 3 – infrastruktúra 4 – természeti környezet Csonka gúla – modell DEF – közigazgatás (helyi önkormányzatok)

d., Kovács Zoltán: a település olyan, az ember által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (pl. utak, hidak, közterek) áll 2. jellegzetesség – tartós képződmények a., földrajzi helyzetük állandó b., épület-állomány c., külső megjelenés lassan változik d., belső szerkezet

Bözödújfalu – Erdély (1988: elöntés 2014: a templomtorony is leomlik)

Most (Észak-Csehország)

II. Egyéb fontos fogalmak 1 II. Egyéb fontos fogalmak 1. településsűrűség – bizonyos területi egységre (pl. km2) jutó települések száma + meghatározó tényezők 2. település-hálózat: egy földrajzi területegység valamennyi településének összefüggő rendszere 3. településhierarchia: a településhálózaton belül különböző szempontok (pl. nagyság, gazdasági funkció, közigazgatási szerepkör) alapján kialakuló alá és fölérendeltségi viszony B., A települések osztályozása I. A hasznosítás módja: állandó és ideiglenes (+átmeneti lehetőség) II. A földrajzi fekvés III. A lakóépületek száma: magános/szórvány és csoportos

Buda-Pest környéke a XV. század végén és a XVIII. század végén

IV. A település alaprajza V IV. A település alaprajza V. A településhálózaton belül betöltött szerepkör VI. A munkamegosztásban játszott elsődleges szerep VII. A jogállás szerinti besorolás VIII. A település népességszáma Óriásváros 10 millió fő felett Világváros 1 – 10 millió fő Regionális nagyváros 500 ezer – 1 millió fő Nagyváros 100 – 500 ezer fő Középváros 20 – 100 ezer fő Kisváros 10 – 20 ezer fő Óriásfalu 5 – 10 ezer fő Nagyfalu 2 – 5 ezer fő Kisfalu 500 – 2 ezer fő Aprófalu 200 – 500 fő Törpefalu 200 fő alatt

C., A települések fejlődésének hatótényezői I. Természeti tényezők (pl. Cholnoky Jenő, Teleki Pál, Fodor Ferenc, Mendöl Tibor) 1. helyzeti energia a., kiinduló tétel – a települések fekvése - abszolút fekvés – szélesség és hosszúság megadása, tengerszint feletti magasság - relatív fekvés – a környezetéhez, a többi településhez viszonyítva kedvező v. kedvezőtlen helyzetben van + tiszta típus igen ritka, és főleg a kisebb települések esetében lehet velük találkozni b., eltérő jellegű tájak érintkezése - hegyvidék és alföld - eltérő talajtípusok - a sivatag pereme - tengerpart

Középkori vásárvonalak a Kárpát-medencében

Magyarország talajtérképe

c. , homogén jellegű tájak központja d c., homogén jellegű tájak központja d., kedvező forgalmi helyzet - folyami átkelőhely - tengeri folyótorkolat - tengerszorosok - földszorosok - árkok és völgyek kijáratai - vasúti csomópontok 2. helyi energiák a., domborzat b., a víz jelenléte c., ásványkincs és energia-előfordulás d., a táj szépsége

II. Társadalmi-gazdasági-politikai tényezők 1 II. Társadalmi-gazdasági-politikai tényezők 1. társadalmi tényezők – napjainkban egyre fontosabb szerep a., a lakosság képzettségi viszonyai b., a lakosság korösszetétele c., a lakosság jövedelmi viszonyai 2. gazdasági tényezők – a gazdasági korszakváltások hatásai a., ipari forradalom – újfajta igények b., XX. század gazdasági korszakváltása – tercier szektor - új városok felemelkedése - korábbi fordista régiók hanyatlása 3. politikai tényezők – hosszú ideje igen fontos a., uralkodói központok és országhatárok megerősítése b., XX. század – egyre nagyobb mértékű beavatkozások

Valbonne – Sophia Antipolis

3. politikai tényezők – hosszú ideje igen fontos a 3. politikai tényezők – hosszú ideje igen fontos a., uralkodói központok és a határok és megerősítése b., XX. század – egyre nagyobb mértékű beavatkozások Palma Nouva (1593)

Új városok Nagy-Britanniában Milton Keynes

Izraeli telepek