Az amerikai polgárháború és az Egyesült Államok története a XIX Az amerikai polgárháború és az Egyesült Államok története a XIX. században és a XX. század elején Egyetemes és európai történelem II. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2015/2016. tavaszi félév

I. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század elején I. Határok biztosítása az angolokkal, franciákkal és spanyolokkal szemben. Franciaország: Louisiana visszaszerzése miatt expedíció indítása Haiti ellen 1802-1803-ban. 1803. április 30. USA megvásárolta Louisianát, majd amerikai terjeszkedés során Nyugat-Florida és Kelet-Florida elfoglalása (1819-ben a spanyolok lemondtak a két térségről Texas fejében). Louisiana északi határának rögzítése 1818-ban (angol-amerikai szerződés): határ rögzítése a 49. szélességi kör mentén. XIX. század: amerikai kétpártrendszer létrejötte.

I. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század elején II. 1801. Thomas Jefferson: független farmerek érdekeinek képviselete és államvallás bevezetésének ellenzése. James Madison és James Monroe (Demokrata-Republikánus Párt): „két időszakos hagyomány” kialakulása. 1812-1814. Anglia ellen vívott második függetlenségi háború (megszerzett területek megtartása). 1823. december 2. Monroe elnök évi üzenete „Monroe-elv” megfogalmazása: Európának tilos beavatkoznia az amerikai kontinens államainak életébe.

I. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század elején III. Belpolitika: Föderalista Párt meggyengülése. 1825. Pártszakadás a Demokrata-Republikánus Párton belül. 1828-as választások: Andrew Jackson győzelme (adminisztráció átalakítása, indiánok Mississippin túlra történő telepítése, Indián Ügyek Hivatalának felállítása) Rabszolgatartás problémája (Louisiana, Mississippi, Alabama): kiegyenlítődés a szabad és rabszolgatartó államok aránya között. Missouri kérelme: egyensúly felborítása.

I. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század elején IV. Képviselőházban lévő északi államok: új államok felvétele csak a rabszolga-behozatal tilalmával és a rabszolgák fokozatos felszabadításával lehetséges. 1824. Oregon északi határát az 54° 54’ szélességi körnél húzták meg. 1842. Webster-Ashburton-szerződés: kanadai-amerikai határviták rendezése Maine állam javára és Oregon-szerződés megkötése (angolok lemondtak a Columbia folyó és a 49 szélességi kör közötti területekről, az 1818-as határvonal tengerig való meghosszabbítása fejében).

I. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század elején V. 1845. James Knox Polk (demokrata) elnök: Oregon-szerződés elfogadása. 1830-tól 1845-ig három szabad és három rabszolgatartó állam csatlakozott az unióhoz. Texas felvétele (1845): Mexikó megszakította a diplomáciai kapcsolatait az USA-val, majd 1846-ban amerikai és mexikói háború kitörése. Amerikai győzelem (Mexikóváros elfoglalása). 1848. február 2. Békekötés Guadelupe Hidalgóban: Egyesült Államok megszerezte Új-Mexikót és Kaliforniát + az új határ a Rio Grande folyó lett.

II. Az északi-amerikai polgárháború 1848. február 8. Egyesült Államok Mexikóra kényszerítette a Guadelupe Hidalgó-i békét. Texas annektálása (Új-Mexikó és Kalifornia elszakítása Texastól). Annexió következménye: a XVIII. század végén az Atlanti-óceán partvidékén elhelyezkedő és függetlenné vált tizenhárom gyarmat (kivéve Kanada) az észak-amerikai kontinenshez került. Mexikó elragadása (944 825 négyzetmérföldnyi terület): latin-amerikai államok ellenszenve + osztatlan lelkesedés hiánya az USA-ban.

III. Észak és Dél ellentéte I. Észak és Dél ellentéte: eltérő gazdasági és társadalmi berendezkedés (Északon gabonatermelő farmergazdálkodás és iparosítás, míg Délen rabszolgatartó ültetvények). Északi államok gyors ipari fejlődése a XIX. század elején: vasútépítés és ipari létesítmények alapítása. Gyors népességnövekedés 1850-1860 között: 31, 4 millió fő (2,5 millió bevándorló). Északnyugati államok: farmergazdaságok árutermelése és belső piac növekedése (búza- és kukoricatermesztés mellett sertéstenyésztés).

III. Észak és Dél ellentéte II. Déli államok gazdasága: rizs-, dohány- és gyapotültetvények (monokultúrás rabszolga-munkaerőn alapuló nyersterméktermelés). Dél: agrárjelleg és rabszolgaság intézményének fennmaradása (rabszolgatartó területek kiterjesztése). Déli ültetvényesek politikai befolyása az USA kormányzatában: érdekeiket képviselő Demokrata Párt tagjainak magas aránya a törvényhozásban + legfelső bíróságban is. Rabszolgamunka: technikai fejlődés és fejlett gazdálkodási módszerek elterjedését akadályozta (belső piaccal való kapcsolat hiánya).

III. Észak és Dél ellentéte III. Északi államok: védővámok és protekcionista iparpolitika, míg Dél a szabad kereskedelem híve volt. Rabszolgaság: ipar megfosztása a munkaerő-tartaléktól + szabad farmergazdálkodás elől jelentős területek elzárása. Észak: rabszolgaság terjedésének megakadályozása. 1850. Kalifornia szabad államként, Új-Mexikó rabszolgatartóként való felvétele. Szököttrabszolga-törvény: szövetségi hatóságok kötelezése arra, hogy a szökött rabszolgákat visszatoloncolják gazdáikhoz.

III. Észak és Dél ellentéte IV. Észak: felháborodás a törvény miatt és új párt körvonalazódása (Republikánus Párt: „Szabad föld, szabad szólás, szabad munka és szabad ember”). Nebraska-törvény benyújtása a Demokrata Párt részéről: missouri kompromisszum helyett az egyes államok népszavazás útján döntsék el, hogy rabszolgatartó vagy szabad államként akarnak-e csatlakozni az unióhoz. 1854. július 6. Republikánus Párt megalakulása: nyugati telepesek ingyenes földhöz juttatása földreform révén és rabszolgaság korlátozása.

III. Észak és Dél ellentéte V. Nebraska-törvény: polgárháború alakult ki Kansasban (népszavazás során rabszolga-párti fegyveresek akadályozták meg, hogy a lakosság a rabszolgaság ellen szavazzon, majd fegyveres összeütközés alakult ki). Dred Scott-ügy: Legfelső Bíróság precedens ítélete tovább élezte Észak és Dél közötti ellentétet. 1859. október 16. Harpers Ferry fegyverraktárának elfoglalása John Brown-vezette abolicionista erők vezetésével (Robert E. Lee ezredes bekerítette a fegyverraktárt, majd John Brown csapatait felszámolták és Brownt kivégezték).

III. Észak és Dél ellentéte VI. 1860-as elnökválasztások: republikánusok és demokraták közötti elkeseredett harc. Köztársaságiak: védővámok fenntartása, Dred-Scott határozat elítélése + rabszolgaság erkölcstelen intézménnyé nyilvánítása. Republikánusok jelöltje: Abraham Lincoln (Illinois állam képviselője volt). Lincoln: Nebraska-törvény és Dred-Scott határozat szembefordította a demokratákkal. 180 elektori szavazat megszerzésével Lincoln 1860-ban az Egyesült Államok elnöke lett.

IV. Az elszakadás (szecesszió) Lincoln elnök célja: USA egységének megőrzése mellett republikánus program megvalósítása volt. 1860. december 20. Dél-Karolina elszakadásának kimondása. 1861. február. Amerikai Konföderált Államok létrejötte déli államok részvételével (Jefferson Davis elnök). Lincoln elnök 1861. március 4-i beszéde: unió békés visszaállítására való törekvés + tárgyalásos rendezés. 1861. április 12. Amerikai polgárháború kezdete.

V. Az amerikai polgárháború I. Virginia, Észak-Karolina, Arkansas és Tennessee államok konföderációhoz való csatlakozása (Richmond mint székhely és 9 millió ember élt a konföderáció államaiban). Észak: huszonhárom állam, 9 millió lakos és ipari háttér (gazdasági és demográfiai fölény). Dél: jobb és képzettebb hadsereg (Robert E. Lee). 1861. július 21. Bull Run folyó melletti csata: északi vereség, de Washingtont nem sikerült a délieknek elfoglalni.

V. Az amerikai polgárháború II.

V. Az amerikai polgárháború III. Kongresszusi döntés: 500000 katona fegyverbe hívása és hadikölcsön kibocsátása 250 millió USD értékben. Behozatali vámok és kereseti adó felemelése + elnöki felhatalmazás minden olyan vagyon elkobzására, amely az amerikai kormány ellen volt felhasználható. Anakonda-terv: déli kikötők blokád alá vétele és lázadók elszigetelése a szárazföld felől (Dél gazdasági megbénítása). 1861 őszén ellentét támadt Anglia és az észak-amerikai kormány között (Trent postagőzös feltartóztatása a Karib-tengeren az északiak részéről és déli küldöttek letartóztatása).

V. Az amerikai polgárháború IV. Angol válasz: 30000 katona Kanadába küldése és foglyok szabadon bocsátásának követelése. 1862. Északi győzelmek: Ulysses Simpson Grant elfoglalta Fort Henryt és Fort Doneldsont, majd Shilohnál legyőzte és visszaszorította a délieket. 1862. április 26. New Orleans városának elfoglalása az északi erők részéről, majd Mississippi ellenőrzés alá vonása. De a keleti Potomac hadsereg (George McClellan tábornok) veresége 1862. június 26. és július 2-a között Richmond előtt.

V. Az amerikai polgárháború V. 1862. szeptember 17. Antietam: északi győzelem (fordulat a háború menetében). Rabszolgaság eltörléséről szóló nyilatkozat nyilvánosságra hozatala (Lincoln elnök): 1863. január 1-jétől a lázadó államok területén élő rabszolgákat szabaddá nyilvánította. 1862. május 20. Telepítési törvény (Homestead Act) elfogadása: unió ellen fegyvert nem fogó amerikai állampolgárok földhöz juttatása (160 acre parcella, 10 dollár illeték fizetése fejében + 5 év folyamatos művelés után a föld használójának tulajdonába került).

V. Az amerikai polgárháború VI. 1863. március 3. Észak elrendelte az általános hadkötelezettséget. 1863-as évek első fele: északi vereség Chancellorsville-nél, de 1863. július 1. és 3. között George Meade Gettysburgnál legyőzte a délieket. 1863. július 4. Vicksburg elfoglalása (Grant): északi ellenőrzés alá került az egész Mississippi-völgye. 1863. november 25. Chattanooga: Dél vasútvonalainak ellenőrzése is északi kézbe került. 1864. Fordulópont az amerikai polgárháborúban.

V. Az amerikai polgárháború VII. Grant Richmond elleni támadása, majd William Tecumseh Shermann tábornok elfoglalta Atlantát. 1864. elnökválasztás: 212 elektori szavazattal ismét Lincoln lett az USA elnöke. Katonai sikerek: 1864. dec. 22. Savannah eleste, majd Shermann támadása Dél-Karolina fővárosa, Columbia ellen. Shermann Észak-karolinai hadjárata, melynek során április 2-án elesett Richmond. 1864. április 9. Lee bekerítése Appomatoxnál és déli fegyverletétel (fegyverletételi okmány aláírása). 1865. április 14. Lincoln elnök elleni merénylet.

V. Az amerikai polgárháború VIII. 1865. február. 13-ik alkotmánymódosítás elfogadása: rabszolgaság megtiltása az egész ország területén. Republikánus Párt: Dél rekonstrukciójának terve. 1866. 14-ik alkotmánymódosítás elfogadása: felszabadult rabszolgák polgárjogot kaptak. Északi Győzelem: unió visszaállítása, rabszolgaság megszüntetése, mezőgazdaság kapitalista fejlődésének lehetővé tétele. 1867. Déli államok igazgatásának újjászervezése.

VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX. század elején I. Polgárháború befejezése és Egyesült Államok egységének megteremtése után: erőteljes gazdasági fellendülés. USA: a rekonstrukció eredményeként az ország egyetlen összefüggő tőkés piaccá integrálódott. Ipari tőke képviselőinek hatalomra jutása: hazai ipar védővámokkal való támogatása a versenytársakkal szemben. Új felfedezések és találmányok: telefon, írógép, dinamó, Bessemer-féle acélgyártás.

VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX. század elején II. Vasútépítés gyors fejlődése: 1865-ben 35 ezer mérföld vasútvonal volt. Mezőgazdaság: kis farmergazdaságok szerepe (1862 és 1900 között kétszázmillió acre föld szétosztása a telepesek között). Nyugati területek benépesítése: ipar és vasútfejlesztés ösztönzése + mezőgazdasági gépek iránti kereslet. Déli államok: rabszolgák felszabadítása, de a fekete lakosság feles vagy harmados bérlővé vált (gazdasági kizsákmányoltság, politikai jogfosztottság + társadalmi kirekesztettség).

VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX. század elején III. 1870-es évek eleje: tőzsdekrach (oka: vasútépítési részvényekkel folytatott spekuláció volt), de a termelést és a kereskedelmi forgalmat alig vetette vissza. Tömegtermelés általánossá válása: funkcionális jellegű ipari vállalkozások kialakulása (szerepvállalás a forgalom, a pénzügyek területén is eladói és javítóhálózatuk, valamint részletvásárlási apparátusuk révén). Multifunkcionális vállalkozások kialakulása a XIX. század végén + jelentős tőkefelhalmozódás az országos bankokban, a takarékpénztárakban, a biztosítótársaságoknál és hitelintézeteknél.

VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX. század elején IV. 1870-es évek: első tőkés egyesülések létrejötte (termelés volumenére és piaci árak szabályozására vonatkozó megállapodások). 1890-es évek trösztök kialakulása: Standard Oil Company (John D. Rockefeller), United Fruit (Andrew Person), Western Union (híradástechnika). 1890-es évektől holding társaságok létrejötte: 1901. United States Steel Corporation (acélipar). Termelékenység növekedése mellett ipar szerkezetének átalakulása (vas-, és acéltermelés helyett húsfeldolgozó és konzervipar első helyre kerülése + személyautó-gyártás).

VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX. század elején V. Amerikai társadalom szerkezetének átalakulása (európai munkaerő országba való beáramlása). Lakosság növekedése 1860-1900 között: 31 millióról 76 millióra nőtt. Egyenlőtlenségek az urbanizációban (Rhode Island, Massachusetts és New York versus Idaho, Észak-Dakota, Oklahoma, Mississippi és Arkansas). Polgárháborút követő két évtized (1865-1884): Republikánus Párt hatalma (elburjánzó korrupció, spekuláció és adópolitika miatt csökkenő népszerűség, ezért 1884-ben demokrata elnök megválasztása Grover Cleveland személyében).

VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX VIII. Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század végén és a XX. század elején VI. 1888-1893 Benjamin Harrison (republikánus) elnöksége: vámtarifák felemeléséről szóló törvény + trösztellenes Sherman-törvény elfogadása (szabad kereskedelmet akadályozó egyesülés megszüntetése). Sherman-törvény: nagy korporációk ellen irányult. 1893. Sherman-törvény alkalmazása a New Orleans-i egyesült szakszervezetek ellen indított perben. 1892-től Grover Cleveland elnöksége: az USA elfoglalta Hawaiit (1893).

IX. Munkásszervezetek I. Gyors kapitalista fejlődés: nagyipari munkásság és munkásszervezetek kialakulása. Szakszervezeti követelések: magasabb munkabér, rövidebb munkaidő (tízórás munkaidő kivívása). 1869. Munka Lovagjai nevű munkásszervezet létrejötte (célok: egész munkásosztály megszervezése, állam segítségével létesített szövetkezetek és igazságos munkafeltételek megteremtése). 1881. Amerikai Munkásszövetség (American Federation of Labor) megalakulása Samuel Gompers vezetésével (nyolcórás munkaidő bevezetése és általános sztrájkra való felhívás 1884-ben).

IX. Munkásszervezetek II. 1886. május 1. 350 ezer munkás tüntetése a nyolcórás munkaidő bevezetéséért (összecsapások a sztrájkolók és a rendőrök között Chicagóban, majd mozgalom elfojtása és vezetőinek letartóztatása). II. Internacionálé kongresszusának határozata: május 1-je nyolcórás munkanapért folytatott harc napja lett. Sztrájk következménye: építőiparban nyolcórás munkaidő bevezetése és számos területen munkaidő lerövidítése. AFL: marxizmus elutasítása és a munkástörvényhozásért folyó harc elvonja a munkásokat szervezeteik erősítésétől.

X. Külpolitika I. XIX. század utolsó harmada: gyors ütemű gazdasági, technikai, demográfiai és ipari fejlődés. Területi annexió: erkölcsi megfontolásokba és anyagi érdekeltségekbe ütközött. Terjeszkedési politikát szorgalmazó irányzat: befolyási övezetek létrehozása (koncessziók létesítése és kölcsönfolyósítás a bankok részéről, melyeket politikai feltételekhez kötöttek). Dollárdiplomácia: szükség esetén katonai beavatkozás igénybe vétele.

X. Külpolitika II. Érdekszféra létesítése: Latin-Amerika, karibi-térség, majd csendes-ócáni szigetvilág és Délkelet-Ázsia. Külpolitikai alapelv: Roosevelt-doktrína (korábbi elzárkózás helyett amerikai erkölcsi felsőbbrendűség és világküldetés hangsúlyozása). 1867. Alaszka megvásárlása az oroszoktól. 1893. Hawaii monarchia megbuktatása. 1898. augusztus 18. Hawaii az USA része lett, 1900-ban territóriumi kormányzatot kapott.

X. Külpolitika III. 1898-1902. Amerikai-spanyol háború. Előzmények: 1895-ben fegyveres felkelés kitörése Kubában Maximó Gómez vezetésével a spanyol uralom ellen. USA közvéleménye: amerikai beavatkozás sürgetése. Maine csatahajó Havannában való felrobbanása után kitört az amerikai-spanyol háború, amely spanyol vereséggel ért véget. 1898. december 10-én párizsi béke aláírása: Kuba, Puerto Rico USA védnöksége alá került + Fülöp-szigetek és Guam megvásárlása 20 millió dollárért.

X. Külpolitika IV. Délkelet-Ázsia irányába való terjeszkedés: Hay külügyminiszter 1899-ben meghirdette a nyitott kapuk elvét (európai hatalmak Kínával kapcsolatos kizárólagos jogának megvétózása). 1901-1909 között Theodore Roosevelt elnöksége: trösztellenes intézkedések elfogadása (Northern Securities Company vasúttársaság, chicagói vágóhíd tröszt és Standard Oil ellen indított perek). 1903. Panama-tartomány elszakítása Kolumbiától és Panama-csatorna megépítésére vonatkozó szerződés kikényszerítése (csatorna átadása 1914. augusztus 15-én).

X. Külpolitika V.

X. Külpolitika VI. 1909-1913. William Howard Taft elnöksége: trösztök elleni fellépés, vámtörvény elfogadása + jövedelemadó bevezetése. Külpolitika: USA befolyásának kiterjesztése a Dominikai Köztársaságra, Hondurasra és Nicaraguára. 1913-től Woodrow Wilson elnöksége: „új demokrácia kora” (1913-as tarifatörvénnyel az importált áruk vámtételeinek csökkentése, jövedelemadó bevezetése + Clayton-törvény elfogadásával a szakszervezeti munkásszövetségek kivonása a Sherman-törvény hatálya alól). Vera Cruz elfoglalása és Haiti bekebelezése.

X. Külpolitika VII. 1914-ben, az első világháború kitörésekor Wilson fő törekvése: az európai nagyhatalmak egymás közötti háborújától való távolmaradás volt. 1914. augusztus: semlegesség deklarálása (USA nagyobb befolyását volt hivatott szolgálni a világban). De a német korlátlan tengeralattjáró-háború + franciáknak és angoloknak nyújtott 2,3 milliárd USD kölcsön arra késztette az USA-t, hogy 1917-ben az antant oldalán hadba lépjen. Világháborúba való belépés: Egyesült Államok „világhatalommá” vált.

XI. Felhasznált irodalom Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006, pp. 814-816, pp. 874-884, pp. 943-950. Urbán Aladár: Az Amerikai Egyesült Államok. In: 19. századi egyetemes történet (szerk.: Vadász Sándor). Korona Kiadó, Budapest, 1999, pp. 385-434. Térképjegyzék: Történelem Klub. In: http://www.tortenelemklub.com/terkepek/vilagterkepek

Köszönöm a figyelmet!