Az informatika logikai alapjai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Deduktív adatbázisok.
Advertisements

A digitális számítás elmélete
Predikátumok Dr. György Anna BMF-NIK Szoftvertechnológia Intézet.
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Microsoft Excel Függvények I.
Adatbázisrendszerek elméleti alapjai 2. előadás
Adatbázis rendszerek I Relációs kalkulus Általános Informatikai Tsz. Dr. Kovács László.
Determinisztikus programok. Szintaxis: X : Pvalt program változók E : Kifkifejezések B : Lkiflogikai kifejezések C : Utsutasítások.
Halmazok, műveletek halmazokkal
Kötelező alapkérdések
1 Előhang Világunk dolgainak leírásához gyakran használunk kijelentő mondatokat. Pl. Minden anya szereti gyerekeit. Júlia anya és Júlia gyereke Máté. Következmény:
Copyright, 2009 © Szlávi Péter A kupac és a prioritási sor típuskonstrukciók Szlávi Péter ELTE IK Média- és Oktatásinformatikai Tanszék
4. VÉGES HALMAZOK 4.1 Alaptulajdonságok
Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi
Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi. Elérehet ő ség: aszt.inf.elte.hu/~szilagyi/ aszt.inf.elte.hu/~szilagyi Fogadó óra: hétf ő
Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi. Elérehet ő ség: aszt.inf.elte.hu/~szilagyi/ aszt.inf.elte.hu/~szilagyi Fogadó óra: hétf ő
Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi. Elérehet ő ség: aszt.inf.elte.hu/~szilagyi/ aszt.inf.elte.hu/~szilagyi Fogadó óra: hétf ő
Halmazok, relációk, függvények
Az informatika logikai alapjai
A SAT probléma különböző reprezentációinak vizsgálata oktatási szempontból (újratöltve) Az általánosítás fegyvere a kutatásban Kusper Gábor,
A digitális számítás elmélete
Determinisztikus véges automaták csukva nyitva m s kbsm csukva nyitva csukva nyitva csukvanyitva 1. Példa: Fotocellás ajtó s b m m= mindkét helyen k= kint.
Év eleji információk Előadó: Hosszú Ferenc II. em Konzultáció: Szerda 9:50 – 10:35 II. em
Differenciál számítás
Bevezetés a matematikába I
Prím algoritmus.
Készülj az érettségire
A számfogalom bővítése
Véges értékű függvények
Halmazok Összefoglalás.
*** HALMAZOK *** A HALMAZ ÉS MEGADÁSA A HALMAZ FOGALMA
Az abszolút értékes függvények ábrázolása
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
Gépi tanulás Tanuló ágens, döntési fák, általános logikai leirások tanulása.
Logika 2. Klasszikus logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék február 17.
Számrendszerek óvodapedagógusoknak.
Henkin-Hintikka játék (részben ismétlés) Alapfelállás: -Két játékos van, Én és a Természet (TW képviseli). - A játék tárgya egy zárt mondat: P. - Választanom.
A logika centrális fogalmai a kijelentéslogikában Propositional logic Nulladrendű logika Általában Logikai igazság Logikai ekvivalencia Logikai következmény.
(nyelv-családhoz képest!!!
Vektorterek Definíció. Legyen V Abel-csoport, F test, továbbá
1. MATEMATIKA ELŐADÁS Halmazok, Függvények.
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai
Kijelentések könyve: mindegyik oldalon egy kijelentés. Egyes igaz kijelentések axiómák. Az axiómákból bizonyítható kijelentések mind igazak, és a cáfolható.
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai
MI 2003/6 - 1 Elsőrendű predikátumkalkulus (elsőrendű logika) - alapvető különbség a kijelentéslogikához képest: alaphalmaz. Objektumok, relációk, tulajdonságok,
Henkin-Hintikka-játék szabályai, kvantoros formulákra, még egyszer: Aki ‘  xA(x)’ igazságára fogad, annak kell mutatnia egy objektumot, amire az ‘A(x)’
A MATEMATIKA FELÉPÍTÉSÉNEK ELEMEI
A folytonosság Digitális tananyag.
Az informatika logikai alapjai
Deduktiv adatbázisok. Normál adatbázisok: adat elemi adat SQL OLAP adatbázisok: adat statisztikai adat OLAP-SQL … GROUP BY CUBE(m1,m2,..)
T.5. tétel (minimálpolinom egyértelmű létezése)
Halmazok Érettségi követelmények:
Kiterjesztések szemantikája: Szemantikai tartomány : Adatoknak, vagy értékeknek egy nem üres halmazát szemantikai tartománynak nevezzük. Jelölése: D. Egy.
1 Relációs kalkulusok Tartománykalkulus (DRC) Sorkalkulus (TRC) - deklaratív lekérdezőnyelvek - elsőrendű logikát használnak - relációs algebra kifejezhető.
2. gyakorlat INCK401 Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2015/2016. I. félév AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI.
Informatika logikai alapjai természetes levezetés
Analitikus fa készítése Ruzsa programmal
Analitikus fák kondicionálissal
Az informatika logikai alapjai
Fordítás (formalizálás, interpretáció)
II. konzultáció Analízis Sorozatok Egyváltozós valós függvények I.
A mesterséges intelligencia alapjai
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Nulladrendű formulák átalakításai
Algebrai struktúrák 1.
Bevezetés a matematikába I
ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
Gráfok - 1 Definíció: Irányított gráf (digráf) G=(V,E) rendezett pár.
Előadás másolata:

Az informatika logikai alapjai INCK401 Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2015/2016. I. félév 3. gyakorlat

Nulladrendű logika Egy olyan logikai rendszer, amely épül fel. a nulladrendű nyelvből, a nyelvhez kapcsolódó nulladrendű interpretációból, az interpretációra támaszkodó nulladrendű szemantikai szabályokból, a nulladrendű centrális logikai fogalmakból épül fel.

A nulladrendű nyelv L(0)=〈LC,Con,Form〉 ahol LC={¬,⊃,∧,∨,≡,(,)} (a nyelv logikai konstansainak halmaza) Con≠∅ a nyelv nemlogikai konstansainak (állítás- vagy kijelentés-paramétereinek) legfeljebb megszámlálhatóan végtelen halmaza LC∩Con=∅ A nyelv formuláinak a halmazát, azaz a Form halmazt az alábbi induktív definíció adja meg:

A Form halmaz induktív definíciója Con⊆Form (Con elemei az atomi formulák) Ha A∈Form, akkor ¬A∈Form. Ha A,B∈Form, akkor (A⊃B)∈Form, (A∧B)∈Form, (A∨B)∈Form, (A≡B)∈Form.

Példák formulákra p, q, r, s, t,… ¬p, ¬q, ¬r, …… (A ⊃ B), (A ∧ ¬ B),… atomi formula (eleme a Con halmaznak) p, q, r, s, t,… atomi formulából képzett formula ¬p, ¬q, ¬r, …… formulákból képzett formula (A ⊃ B), (A ∧ ¬ B),… formulából képzett formula ¬ (A ⊃ B), (¬ (A ∧ ¬ B) ∨C),…..

Példák formulákra Legyen Con = {p, q}. Ekkor Form = {p, q, } ¬p, ¬q, (p ⊃ q), (p ∨ q), (p ∧ q), (p ≡ q), ¬(p ⊃ q), ¬(p ∨ q), ¬(p ∧ q), ¬(p ≡ q), ((p ⊃ q) ⊃ (p ∨ q)), ((p ⊃ q) ∧ (p ∨ q)), … …. }

1. feladat Add meg annak a függvénynek az induktív definícióját, amely minden formula esetén megadja a formulában szereplő zárójelek számát! f: Form ->N Ha p∈Con, akkor f(p) = 0 Ha p∈Con, akkor f(¬p) = 0 Ha A∈Form, akkor f(¬A) = f(A) Ha A,B∈Form, akkor f( (A*B) ) = f(A)+f(B)+1, ahol * ∈{∧, ∨, ⊃, ≡}

1. feladat - példa Alkalmazd lépésenként azt a függvényt, amely minden nulladrendű formula esetén megadja a formulában szereplő zárójelek számát, a ((¬(¬t ∨ r) ⊃ s) ⊃ t) nulladrendű formulára (Con = {p, q, r, s, t})! f(((¬(¬t ∨ r) ⊃ s) ⊃ t))=f((¬(¬t ∨ r) ⊃ s) )+f(t)+1= = f(¬(¬t ∨ r))+f(s)+1+0+1=f((¬t ∨ r))+0+1+0+1 =f(¬t)+f(r)+1+0+1+0+1=0+0+1+0+1+0+1=3

2. feladat Add meg annak a függvénynek az induktív definícióját, amely minden formula esetén megadja a formulában szereplő valódi logikai konstansok számát! (a definiálandó függvény adja meg a formula logikai összetettségét.) f: Form ->N Ha p∈Con, akkor f(p) = 0 Ha p∈Con, akkor f(¬p) = 1 Ha A∈Form, akkor f(¬A) = f(A)+1 Ha A,B∈Form, akkor f( (A*B) ) = f(A)+f(B)+1, ahol * ∈ {∧, ∨, ⊃, ≡}

2. feladat - példa Alkalmazd lépésenként azt a függvényt, amely minden nulladrendű formula esetén megadja a formulában szereplő valódi logikai konstansok számát, a ((¬(¬t ∨ r) ⊃ s) ⊃ t) nulladrendű formulára (Con = {p, q, r, s, t})! f(((¬(¬t ∨ r) ⊃ s) ⊃ t))=f((¬(¬t ∨ r) ⊃ s) )+f(t)+1= =f(¬(¬t ∨ r))+f(s)+1+0+1=f((¬t ∨ r))+1+0+1+0+1= =f(¬t)+f(r)+1+1+0+1+0+1=1+0+1+1+0+1+0+1=5

Formula részformuláinak halmaza Legyen A∈Form az L(0) nyelv tetszőleges formulája. Az A formula részformuláinak halmaza az a legszűkebb halmaz [jelölés: RF(A)], amelyre teljesül, hogy A∈RF(A), azaz az A formula részformulája önmagának; ha ¬B∈RF(A), akkor B∈RF(A); ha (B⊃C)∈RF(A), akkor B,C∈RF(A); ha (B∧C)∈RF(A), akkor B,C∈RF(A); ha (B∨C)∈RF(A), akkor B,C∈RF(A); ha (B≡C)∈RF(A), akkor B,C∈RF(A).

Példa részformulákra Legyen D=(¬(A ∨ ¬B) ∧ ¬A). Ekkor RF(D) = { (¬(A ∨ ¬B) ∧ ¬A), ¬(A ∨ ¬B), ¬A, (A ∨ ¬B), A, ¬B, B}

Közvetlen részformula Ha p atomi formula (azaz p∈Con), akkor nincs közvetlen részformulája; ¬A egyetlen közvetlen részformulája A; Az (A⊃B),(A∧B),(A∨B),(A≡B) formulák közvetlen részformulái az A és a B formulák.

Példa közvetlen részformulákra p∈Con, KRF(p) = ∅. KRF(¬A) = {A}; KRF(A⊃B) = {A, B} KRF(¬A⊃(B∧A)) = {¬A, (B∧A)}

Részformula vs. közvetlen részformula {¬A, A} {A} (A⊃B) {(A⊃B) ,A, B} {A, B} (¬A⊃(B∧A)) {(¬A⊃(B∧A)),¬A, (B∧A), A, B} {¬A, (B∧A)} számosság!

Részformula másik definíciója Egy A formula részformuláinak halmaza az a legszűkebb halmaz [jelölés: RF(A)], amelyre teljesül, hogy A∈RF(A), (azaz az A formula részformulája önmagának); ha Aʹ∈RF(A) és B közvetlen részformulája Aʹ- nek, akkor B∈RF(A) (azaz, ha egy Aʹ formula részformulája A-nak, akkor Aʹ összes közvetlen részformulája is részformulája A-nak).

Feladat Add meg annak a függvénynek az induktív definícióját, amely minden formula esetén megadja, hogy a formulának legfeljebb hány részformulája lehet!

(((X ⊃ Y) ∧ (Y ⊃ Z)) ⊃ (¬X ∨ Z)) ((X ⊃ Y) ⊃ ((X ⊃ ¬Y) ⊃ ¬Y)) Feladat: Soroljuk fel az alábbi formulák összes részformuláit! Húzzuk alá a közvetlen részformulákat! (((X ⊃ Y) ∧ (Y ⊃ Z)) ⊃ (¬X ∨ Z)) ((X ⊃ Y) ⊃ ((X ⊃ ¬Y) ⊃ ¬Y)) ((¬X ∨ Y) ⊃ ¬Z) ¬((X ∨ Y) ∧ ¬X) ¬((X ∨ Y) ∨ Z) ¬((X ∨ Y) ⊃ (X ∧ Y)) ((X ∧ Y) ≡ (Y ∧ X))

Szerkezeti fa gyökere az A formula, Az A formula szerkezeti fáján egy olyan véges rendezett fát értünk, amelynek csúcsai formulák gyökere az A formula, ¬B alakú csúcsának egyetlen gyermeke a B formula, (B⊃C),(B∧C),(B∨C),(B≡C) alakú csúcsainak két gyermekét a B, illetve a C formulák alkotják, levelei prímformulák (atomi formulák).

Példa szerkezeti fára ¬((¬A⊃(B∧A)) ∨ ¬(A ⊃ ¬B)) Fontos, hogy a zárójeleket ki kell tenni!

Feladat HF. Add meg annak a függvénynek az induktív definícióját, amely minden formula esetén megadja, hogy a formula szerkezeti fájának hány csúcsa van!

Segédletek logikából Dr. Várterész Magda: Dr. Mihálydeák Tamás: http://www.inf.unideb.hu/~mihalydeak/Logika_html_2011_11_15.zip http://www.inf.unideb.hu/~mihalydeak/Logika_my_twt-treeview.html http://www.inf.unideb.hu/~mihalydeak/Inf_log_ea_06_07_1.pdf Dr. Várterész Magda: http://www.inf.unideb.hu/~varteres/logika/Logikafo.pdf http://www.inf.unideb.hu/~varteres/logika_peldatar/matlog.pdf http://www.inf.unideb.hu/~varteres/logika_peldatar/megoldas.pdf Lengyel Zoltán: http://www.inf.unideb.hu/~lengyelz/docs/logika.pdf