Készítette: Banyó Enikő Kossuth Lajos Készítette: Banyó Enikő

Élete 1802. szeptember 16-19. között született Monokon,birtoktalan köznemesi családban. Édesapja: Kossuth László Édesanyja: Weber Karolina Testvérei: 4 lánytestvér

Tanulmányai: Sátoraljaújhely: elemi iskola Eperjes: evangélikus kollégium Sárospatak: református kollégium Apja, majd Kardos Sámuel mellett 1 éves joggyakorlat Pest: ügyvédi vizsga (1823. szeptember 26.)

1841. szeptember 1-jén Pesten feleségül vette Meszlényi Teréziát. Három gyermekük született: Ferenc Lajos Ákos Vilma Lajos Tódor Károly

Politikai és egyéb munkássága 1830.: reformellenzék tagja 1831.: kolerabiztos Sikkasztási vád-”árvapénz-ügy” 1832.: pozsonyi országgyűlés Országgyűlési Tudósítások , Törvényhatósági Tudósítások szerkesztője

1837.: 4 évi börtönbüntetés 1841.: Pesti Hírlap szerkesztője, vezércikkeiben fellépett a feudális kiváltságok ellen, a polgári szabadságjogok és az ország alkotmányos függetlenségének követelésével.

1844.: önként elhagyta a Pesti Hírlapot Ezután a Hetilapba írta cikkeit felismerte, hogy „ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”, ezért önálló nemzeti ipart kell teremteni védővámokkal 1843–44-es országgyűlés: az önálló magyar vámterület kivívása sikertelen

Kossuth a Védegylet igazgatója Érdekegyesítés Jobbágyfelszabadítás Önkéntes örökváltság Közteherviselés Politikai szabadságjogok kiterjesztése nemesi vármegye népképviseleti alapokra helyezése Kossuth a Védegylet igazgatója népképviseleti országgyűlés és felelős kormány Megfogalmazta az Ellenzéki Párt programját Programja Wesselényi Miklós hagyományit folytatja. Önálló nemzetállam a birodalmon belül

1847-48. országgyűlésen már Pest követe

Kossuth és Széchenyi vitája Széchenyi a Kelet Népében Kossuth reformrendszerét támadta Nem vette figyelembe a nemzetiségek követeléseit, így összeütközésbe került Széchenyi Istvánnal. Érvei: a társadalmat semmilyen indokkal nem lehet passzív szerepkörbe kényszeríteni A politikából nem lehet kizárni a társadalmi mozgalmakat

Széchenyi: angolszász szabad piaci elveket vallotta (vagyoni és a kulturális adottságokat) Kossuth: protekcionista, védővámos gazdaságpolitikát részesítette előnyben (szabadságfogalom) Nemzetiségekkel szembeni türelem híve gyorsabb változások Harcos nacionalista, az asszimiláció híve

végső célja mindkettőjüknek: liberális, polgári  nemzetállam megteremtése Az ország közvéleménye , az ellenzéki politikusok valamennyien Kossuth mellé álltak.

A szabadságharc vezetője Az 1848. februári francia forradalom: március 3-án az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatása a forradalmi átalakulás eredményeit rögzítő törvényeket az országgyűlés megszavazta A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett. Július 11-i beszéd: hazavédelmére szükségesnek tartott 200 ezer újonc és 42 millió Ft megajánlása

Szeptember 6.: első magyar bankjegyek kibocsátásának elrendelése Szeptember 15.:Országos Honvédelmi Bizottmány Szeptember vége: toborzókörút A Batthyány-kormány lemondása

Kossuth a Honvédelmi Bizottmány elnöke hadsereg megszervezése nemzeti ellenállás forradalmi helytállás gazdasági, társadalmi és politikai feltételeinek megteremtése

1849. április 14.: Habsburg-ház trónfosztása Függetlenségi Nyilatkozatban, Kossuth ideiglenes államfő 1849. augusztus 11.: átadta a hatalmat Görgeynek, aki röviddel ezután letette a fegyvert Kossuth igazságtalanul árulással vádolja Görgeyt

A szabadságharc bukása: menekülés Torinóba (Turini remete) 1894. március 20.: halála