Az EU kis- és középvállalkozás politikájának változásai Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI

Mottó: „Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd ?” (Sándor György)

Előzmény Lisszaboni program 2000: Growth and Employment Vízió: Világszinvonalú EU-s KKV környezet Multiannual Program for SMEs 2001-2005

Fõ célkitűzés az ún. Vállalkozói Európa ( Enterprise Europe) kialakítása 2005-ig. Ez lényegében tudás- és innováció alapú, fenntartható gazdaságot jelent.

Ennek jegyében az unió az alábbi célokat tűzte ki: – a vállalkozói szellem erõsítése, – az innováció, a hatékony változáskezelés ösztönzése , – a vállalkozások számára kedvezõ jogi és üzleti környezet kialakítása , – a KKV-k versenyképességének javítása, – a vállalkozások pénzügyi környezetének fejlesztése, – a vállalkozások működését elősegítő hálózatok és szolgáltatások biztosítása, valamint a vállalkozások egymás közötti együttműködésének előmozdítása, – a különböző termék- és szolgáltatáspiacokhoz való hozzáférés segítése, – a szolgáltatások (különösen az üzleti szolgáltatások) megismertetése és igénybevételük ösztönzése.

„Gondolkozz előbb kicsiben!” „Think Small First” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” 2008 június

Az EU-ban a kkv-k alacsonyabb termelékenységgel rendelkeznek és lassabban növekednek, mint az Egyesült Államokban. Az USA-ban a fennmaradó cégek átlagosan 60 %-kal emelik meg foglalkoztatotti létszámukat működésük 7. évére, addig Európában csak kb. 10–20 %-kal

A 2008. márciusi Európai Tanács egyöntetű támogatását fejezte ki a kkv-k fenntartható növekedésének és versenyképességének fokozására irányuló kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a „Small Business Act” (SBA) elnevezést kapta, és a Tanács kérte annak gyors elfogadását.

Ambiciózus kkv-politikai program megvalósítása – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” (SBA) A vállalkozásokkal kapcsolatos általános politikai megközelítést kívánja javítani, és a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv visszavonhatatlan rögzítésére törekszik a politikaalkotásban – a szabályozástól a közszolgáltatásokig.

Az SBA épít a Bizottság és a tagállamok által a szakpolitikai területeken elért eredményekre, Új politikai kereteket teremt, amely integrálja a már létező vállalkozáspolitikai eszközöket, és különösen a Kisvállalkozások Európai Chartájára és a modern kkv-politikára támaszkodik.

Megvalósítása érdekében a Bizottság olyan egyedülálló politikai partnerséget javasol az EU és a tagállamok között, amely összhangban van a szubszidiaritás és az arányosság elveivel.

A fentiek érdekében az EU 10 elvet fogalmazott meg, amelyek segítik majd a politikák kidolgozását és végrehajtását mind közösségi mind tagállami szinten.

I. Az EU-nak és a tagállamoknak olyan környezetet kell teremteniük, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. Jobban kell törődniük a jövő vállalkozóival, különösen a vállalkozói érdeklődés és a tehetség előmozdítása által, főleg a fiatalok és a nők körében, valamint a vállalkozások átadásának egyszerűbbé tételén keresztül.

II. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. Esetenként 4hónaptól 9 évig elhúzódhat a csődprocedúra

III. Az EU-nak és a tagállamoknak „Gondolkozz előbb kicsiben III. Az EU-nak és a tagállamoknak „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv mentén, a kkv-k sajátosságainak figyelembevételével kell kidolgozniuk a szabályokat, továbbá egyszerűsíteniük kell a meglévő szabályozási környezeten. Cél: 2012-re 25%-kal csökkenteni az adminisztratív terheket.

IV. Az EU-nak és a tagállamoknak úgy kell átalakítaniuk a közigazgatási rendszereket, hogy azok megfeleljenek a kkv-k szükségleteinek, a lehető legegyszerűbbé téve a kkv-k mindennapjait, konkrétan az e-kormányzat és az egyablakos ügyintézés megoldásain keresztül.

V. Az EU-nak és a tagállamoknak hozzá kell igazítaniuk a szakpolitikai eszköztárat a kkv-k szükségleteihez. Hasznosítaniuk kellene a legjobb gyakorlatok kódexét, amely útmutatóként szolgál az ajánlatkérők számára a tekintetben, hogy miként alkalmazzák az EK közbeszerzési keretét oly módon, hogy az megkönnyítse a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban.

a piaci elégtelenségeket orvoslására a tagállamoknak jobban ki kellene használni az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok kínálta lehetőségeket a kezdő vállalkozások támogatására és a kkv-k ösztönzésére.

VI. Az EU-nak és a tagállamoknak könnyebbé kell tenniük a kkv-k forráshoz jutását, különösen a kockázati tőke, a mikrohitelek és a mezzanine finanszírozási formákhoz való hozzáférést, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell kialakítaniuk, amely hozzájárul a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesüléséhez. 20-100 nap is lehet !!!

VII. Az EU-nak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a kkv-ket az egységes piac nyújtotta lehetőségek jobb kihasználására, különösen azáltal, hogy javítják az egységes piac irányítását és az ezzel kapcsolatos tájékoztatást, továbbá azáltal, hogy lehetővé teszik a kkv-k érdekeinek jobb képviseletét a szabványok kialakításánál, és megkönnyítik a kkv-k hozzáférést a szabadalmakhoz és védjegyekhez.

VIII. Az EU-nak és a tagállamoknak elő kell segíteniük a kkv-knál dolgozók szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. Ösztönözniük kell a kkv-k kutatási ráfordításait, valamint a különböző K+F programokban, transznacionális kutatásokban, klaszterek kialakításában való részvételüket, továbbá a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok aktív menedzselését.

IX. Az EU-nak és a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák át. Több információt, szakértelmet és pénzügyi ösztönzőt kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az új „zöld” piacokban és a fokozott energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen bontakoztatni. Ennek egyik eszköze a környezetvédelmi vezetési rendszerek kkv-nál történő bevezetése lehet.

X. Az EU-nak és a tagállamoknak – főként az adott piacok sajátosságainak megfelelő támogatásokkal és üzleti képzési tevékenységekkel – támogatniuk és ösztönözniük kell a kkv-kat, hogy éljenek az EU-n kívüli piacok növekedéséből fakadó lehetőségekkel.

Az európai kkv-k mindössze 8 %-a számolt be arról, hogy exportból származó árbevétellel rendelkezik (a mikrok 7 %), ami jelentősen elmarad a nagyvállalatokat jellemző számtól (28 %). A kkv-k az általuk felhasznált anyagoknak átlagosan mindössze 12 %-át veszik meg külföldön.

Következtetések A családi gazdaságok szerepének kiemelése igazán pozitív Alapvetően nem tud elszakadni attól a fogalmi kerettől és gondolkodásmódtól,ami a multinacionális vállalati érdekekhez kötődik.