MTA ATK Növényvédelmi Intézet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Vérengző katicabogarak
Advertisements

Szélerőművek elhelyezésének természetvédelmi problémái a Kisalföldön
Lehetnek számunkra hasznosak a mikrobák?
Tóth Péter programvezető
Bélférgek ;).
Kommunális szennyvíziszapból tápanyag gazdálkodásra alkalmas termék
VI. Növényorvos Nap november 9.
Fonálférgek törzse.
Madarak, mint élőhelyek /felkészítő segédanyag/
A burgonya.
Termesztő berendezések alatti növényvédelmi munkák.
Ékszerek a terráriumban
Útépítési munkálatok természetvédelmi kérdései Lovászi Péter.
Biológiai növényvédelem kidolgozása zöldséghajtatásban
Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György, Szabó Rebeka
Népesség és társulás Az ökológia alapjai.
Közönséges madárpók „Avicularia”
Készítette: Vomberg Fanni Virág
Jellemezze a légcsőatkakórt! Acarapis woodi
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
A szilvafa.
A nyílt vizeken.
Természetvédelem 2 Béres Csilla.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Rendszertani diák / 6 Puhatestűek Készítette: Főző Attila.
Ízeltlábúak Készítette: Főző Attila.
Talajzoológia Futóbogarak (Coleoptera:Carabidae).
Biotikus környezeti tényezők
Térfogatarányok Szilárd fázisPórustér Ásványok 43-45% Levegő 5-20% Víz 30-45% Szerves anyag 5-7% Elbomlott szerves anyagok 85% Növényi gyökér 10% Talajflóra.
Isten éltessen sokáig!!.
Tápláléklánc hálózatok
Evolúcióbiológia és asztrobiológia
Burgonya vírusvektor kutatások Basky Zsuzsa MTA Mezőgazdasági Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet.
ÉLET A TUNDRÁN.
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Odúlakó madarak Szociális-lakás építési program Környezettudatos neveléssel LÉGY TE A TENKES KAPITÁNYA 2014 ŐSZ.
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Duna-Dráva Nemzeti Park
Zöldségnövények betegségei Növénykórtani ismeretek modul.
VÉGTELEN VÁLTOZATOSSÁG
A HARASZTOK RENDSZEREZÉSE
A dió állati kártevői (2014. évi tapasztalatok)
Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (Európa)
- Az intenzív fajták eredete (Juglans mandshurica- Közép Ázsia)
Virológia – ellenőrző kérdések Növénykórtani ismeretek modul.
Ültetvények betegségei Növénykórtani ismeretek modul.
Fotó: Szabó Á. Sajtónyilvános projektzáró rendezvény A nagytestű ragadozók (farkas,hiúz) élőhelyének felmérése és élettani vizsgálatuk alapján közös jegyzék.
Szántóföldi növények betegségei Növénykórtani ismeretek modul.
Készítette: Imre Dominik
Környezetvédelem.
Zsigó György Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Aktuális növényvédelmi teendők
Bárhová lépsz, ott vannak
Agrár-környezetgazdálkodás A globális környezetvédelmi problémák.
Növények tanításának módszertana. A növények tanításának algoritmusa 1. 1.Név – Magyar tudományos – Magyar szinonim nevek – Latin név (ha érdekes) Pl.
Újdonságok az NIIF VoIP szolgáltatásában
A sejtet felépítő anyagok A sejtek anyagcseréje Tápanyagok Anyagcsere
62. Növényvédelmi Tudományos Napok
A növényvédelem új kihívásai a közterületi parkokban Zsigó György gyakorló növényvédős Nagytétény július 27.
Százlábúak,rákok és pókszabásúak
Rovarok a vízben, vízparton
16. lecke Az ízeltlábúak.
Mire érdemes odafigyelni a növényváltás idején a zöldséghajtatásban
Előadó: Kujáni Lászlóné Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
T: Fonálférgek.
Biológiai növényvédelem a gyümölcsösben
Integrált növényvédelem
Koegzisztenciális kapcsolatok
Érd Elvira
Előadás másolata:

MTA ATK Növényvédelmi Intézet Szegény embert az ág is húzza? Avagy kártevő és egyéb atkák (Acari) a puszpángokon Dr. Kontschán Jenő MTA ATK Növényvédelmi Intézet Kontschán Jenő

Sarkvidékekről a trópusi esőerdőkig Változatos élőhelyek Az atkákról Jelenleg 55 000 leírt faj Sarkvidékekről a trópusi esőerdőkig Változatos élőhelyek Gazdasági jelentőség Kontschán Jenő

Növényi paraziták: takácsatkák, laposatkák, gubacsatkák Az atkákról A növényeken élő atkák Növényi paraziták: takácsatkák, laposatkák, gubacsatkák Ragadozók: Phytoseiidae család tagjai Egyéb atka csoportok Kontschán Jenő

Eurytetranychus buxi (Garman, 1935) Kontschán Jenő

Puszpáng gubacsszúnyog (Monarthropalpus buxi (Laboulbène, 1873) Puszpáng kártevők Puszpáng gubacsszúnyog (Monarthropalpus buxi (Laboulbène, 1873) Régóta ismert Kontschán Jenő

Selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis Walker, 1859) 2011 óta Puszpáng kártevők Selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis Walker, 1859) 2011 óta Kontschán Jenő

Egy furcsa tünet Kontschán Jenő

Eurytetranychus latus (Canestrini & Fanzago, 1876) nevű takácsatka faj Az okozója: Eurytetranychus latus (Canestrini & Fanzago, 1876) nevű takácsatka faj Kontschán Jenő

Nevezéktani problémák Problémák Bozai (1970) határozójával Eurytetranychus latus (Canestrini & Fanzago, 1876) vagy Eurytetranychus buxi (Garman, 1935) ? Nevezéktani problémák Problémák Bozai (1970) határozójával Kontschán Jenő

Eurytetranychus latus (Canestrini & Fanzago, 1876) Kontschán Jenő

Milyen atkák élnek még a puszpángokon? Intenzív vizsgálatok: Hazánkban Svájcban (Genf) Csehország (Ceske Budejovice) Olaszország (Trento) Kontschán Jenő

Milyen atkák élnek még a puszpángokon? Egy várható kártevő: Dendroptus buxi (Canestrini & Berlese, 1884) Tarsonemidae család Ceske Budejovice-ből Mahunka (1972) várható, de még nincs Kontschán Jenő

Milyen atkák élnek még a puszpángokon? Egy várható kártevő: Dendroptus buxi (Canestrini & Berlese, 1884) Kontschán Jenő

Eurytetranychus latus (Canestrini & Fanzago, 1876) Hazánkban sokfele, nagy egyedszámban! Kontschán Jenő

A selyemfényű puszpángmoly hálója, mint élőhely Páncélosatkák: szórványos: Camisia segnis (Hermann, 1804) Micreremus gracilor Willmann, 1931 Kontschán Jenő

A selyemfényű puszpángmoly hálója, mint élőhely Páncélosatkák: gyakori: Trichoribates novus (Sellnick, 1928) Korongatkák: Trichouropoda orbicularis (C. L. Koch, 1839) Kontschán Jenő

A selyemfényű puszpángmoly hálója, mint élőhely Ok: a hálóban levő ürülék és a rajta élő gombák, mint táplálék forrás Kontschán Jenő

Biológiai védekezés atkákkal? Két ragadozó faj: Phytoseiulus persimilis Evans, 1952 (Phytoseiidae) Stratiolaelaps scimitus Womerslay, 1956 (Laelapidae) Kontschán Jenő

Biológiai védekezés atkákkal? Eurytetranychus latus (Canestrini & Fanzago, 1876) Cydalima perspectalis Walker, 1859 petéje-lárvája Kontschán Jenő

Biológiai védekezés atkákkal? Eurytetranychus latus (Canestrini & Fanzago, 1876) Mindkét ragadozófaj, 100%-os hatékonyság Cydalima perspectalis Walker, 1859 petéje-lárvája Petét egyik ragadozó faj sem Mindkét fajnál a fiatal lárvák fogyasztása Kontschán Jenő

A vizsgálatokat az OTKA108663 projekt támogatta. Köszönöm a vizsgálatokban nyújtott segítséget: Dr. Kárpáti Zsolt, Dr. Molnár Béla Péter és Kerezsi Viktor Köszönöm a figyelmet! A vizsgálatokat az OTKA108663 projekt támogatta. Kontschán Jenő