A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE

Miről lesz szó? BEVEZETÉS SZAKSZERVEZETEK ÜZEMI TANÁCS

I. BEVEZETÉS

Érdekképviseleti totó 1. A munkavállalók hány százaléka tagja Magyarországon valamely szakszervezetnek? 2. A munkavállalók hány százaléka áll kollektív szerződés hatálya alatt? 3. Hány szakszervezet létezik ma Magyarországon? 4. Mikor volt az utolsó sztrájk Magyarországon?

Érdekképviseleti totó A munkavállalók hány százaléka tagja Magyarországon valamely szakszervezetnek? 10-20% 2. A munkavállalók hány százaléka áll kollektív szerződés hatálya alatt? Harmada – 700.000-900.000 fő 3. Hány szakszervezet létezik ma Magyarországon? 1200 4. Mikor volt az utolsó sztrájk Magyarországon? Nagyobb 2009-ben, kisebb 2015-ben

A kollektív munkajog célja Mtató Utasítási jog Gazdasági erő Mtató Szerződéses viszony Mellérendelt felek MV Alárendeltség csökkentését segíti: Eltérést nem engedő munkajogi szabályok Munkavállalói érdekképviseletek MV

A munkavállalói érdekképviselet szervezete Szakszervezet Üzemi tanács Munkavállalói küldöttek a felügyelő bizottságban Munkavédelmi képviselet

KÉPVISELET KÉT FAJTÁJA KÖZVETLEN RÉSZVÉTELI JOGOK GYAKROLÁSA – ÜT BELSŐ ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ KÖZVETETT SZAKSZERVEZETI ÉRDEKKÉPVISELET KÜLSŐ ÉS SZEMBENÁLLÓ

KÖZVETLEN MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELET FOGALMA Szervezeti közvetítés nélküli képviselet Közvetlenül a munkavállalók választott képviselőin keresztül A munkavállalók munkahelyi döntésekben való részvételének formája Üzemi, munkaszervezeti szintű döntésekben való részvétel Jogilag garantált eszközök

Képviseletben megjelenő érdekstruktúra Közvetlen képviselet Közös érdekek: munkahely fennmaradása, piaci siker, eredmény Munkáltatói döntési hatalomból részesedés Szakszervezet Érdekellentét Munkáltatóval szemben álló munkavállalói érdekek védelme

KÉPVISELET JOGI ESZKÖZEI Szakszervezet Kollektív szerződés Közvetlen képviselet Tájékoztatás, konzultáció, együttdöntés Üzemi megállapodás

SZERVEZETI MEGJELENÉS Szakszervezet Munkáltatón kívül álló, önálló szervezet Nemzeti, ágazati, munkahelyi szakszervezetek Közvetlen képviselet Nincs saját szervezete sem munkáltatón kívül, sem belül Munkáltató szervezetéhez igazodó testület, képviselő

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Szakszervezet 19. sz. iparosodás Angolszász gyökerek Közvetlen képviselet 20. sz posztindusztriális társadalom terméke Német minta

DUÁLIS MAGYAR STRUKTÚRA Német minta alapján Szakszervezet + KSZ Kötelező ÜT választások + üzemi megállapodás + FB tagok delegálása, munkavédelmi képviselő, EUÜT

A szakszervezet és az üzemi tanács eltérő funkciója Közvetett képviselet Elkülönült szervezet (jogi személy) Külső, szembenálló Gazd/szoc. Érdekvédelem Eszközei: KSZ, sztrájk, tv-i jogok ÜZEMI TANÁCS Közvetlen képviselet Munkáltató szervezetének része (nem jogi személy) Belső, együttműködő Részvétel a döntéshozatalban Eszközei: vélemény, táj (együttdöntés)

1992. évi Mt.: kapcsolat az üzemi tanács és a szakszervezet között Szakszervezet reprezentativitása az üzemi tanácson elért eredményhez kötött (legalább 10% kell) Az ágazati párbeszéd bizottságokban is ez az egyik szempont 2012-től A két eltérő szervtípus gyakran összeolvadt!

II. A SZAKSZERVEZETEK

A szakszervezet fogalma Egyesület (civil szervezet) 2011. évi CLXXV. törvény Speciális célja van: Mt. 270. § (2) bek. a) pont: „…elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.”

A szakszervezet szervezete ÖNÁLLÓAN ALAKÍTJA KI! (alapszabályban) szervezeti rend tisztségviselők tagság feltétele Munkaszervezeten belül is működtethet szervet, szövetségek hozhatók létre (Mt. 231. §)

Képviselettel rendelkező szaksz. Mt. 270. § (2) bek. b) pont Alapszabálya szerint a munkáltatónál: képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.

A szakszervezet törvényi jogai Mt. 271-275. § Diszkrimináció tilalma Munkajogi védelem tisztségviselőknek Kollektív alku joga (külön feltételekkel) Képviseleti jog Információs jogok Működést elősegítő jogok Munkaidő-kedvezmény És: munkaharc joga

Képviseleti jog Jogi képviselet: Érdekképviselet: Csak tagokra! Jogi képviselet: Csak meghatalmazás alapján Érdekképviselet: Munkáltatóval, mtatói szervezettel szemben

Információs jogok Munkavállalók tájékoztatása Tájékoztatás kérése minden, a mv-ók munkaviszonnyal összefüggő gazd/szoc érdekeivel kapcsolatos kérdésben Véleményezés bármely intézkedésről Konzultáció kezdeményezése 7 napos felfüggesztő hatály!

Működési feltételek biztosítása Propaganda jog: hirdetmények - Helyiséghasználat (munkaidőben is) - Megbízás alapján szaksz. tagdíj levonása - Belépés joga (Mt. 275. §) nem mv-nak is! (ha van tag mv)

Munkajogi védelem tisztségviselőknek Munkajogi védelem: felmondáshoz, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz felettes szaksz. szerv egyetértése kell Megbízatás idejére, +6 hónapra, ha legalább 1 évig betöltötte Korlátozott létszámra: Munkavállalói létszám Védett tisztségviselők száma 1-500 fő 1 fő A képviselettel rendelkező szakszervezet legfőbb szerve által kijelölt + 1 fő munkáltatónként. 501-1000 2 fő 1001-2000 3 fő 2001-4000 4 fő 4001- 5 fő

Munkaidő-kedvezmény Védett tisztségviselő mentesül a munkavégzés alól a konzultáció időtartamára Tagoknak: évente minden 2 tag után havi 1 óra, januári taglétszám alapján, 5 nappal előre be kell jelenteni Távolléti díj jár Megváltani nem lehet! …

III. AZ ÜZEMI TANÁCS

KÖZVETLEN KÉPVISELETI SZERVEK TÍPUSAI Üzemi tanács Üzemi megbízott Központi üzemi tanács Vállalatcsoport szintű ÜT

Az alapítás feltételei 15 munkavállaló alatt nem lehetséges 16-50 munkavállaló üzemi megbízott 51- munkavállaló üzemi tanács, létszáma Mt. alapján Részlegenként (telephelyenként) Választás útján Központi és vállalatcsoport szinten is, delegálás útján (nincs hierarchia!) Nközi szint: Európai Üzemi Tanács

KÖTELEZŐ VÁLASZTÁS ÜZEMI MEGBÍZOTT ÜZEMI TANÁCS 15 fő feletti munkáltatónál, telephelynél ÜZEMI TANÁCS 50 fő feletti munkáltatónál, telephelynél

KÖZPONTI ÜT DELEGÁLÁS Munkavállalói létszámmal arányosan Nincs hierarchia ÜT-k között Munkáltatói szintű képviselet ÜT és tagjaira vonatkozó szabályokat kell rá is alkalmazni

A VÁLASZTÁS KÖTELEZETTSÉG Mt. törvényi kötelezettsége Munkavállalóknak jog Munkáltató passzivitásra kötelezett, nem avatkozhat be

Az üzemi tanács működése Mt. és az ügyrend alapján Ügyrend elfogadása önállóan! Testületként jár el Első ülésén elnököt választ Tagok csak személyesen járhatnak el

A működést elősegítő jogok Hirdetmények elhelyezése Munkaidő-kedvezmény (10%, 15%) Munkajogi védelem csak az elnöknek! Költségek biztosítása Információs jogok Konzultáció Üzemi megállapodás lehetősége Munkaügyi jogvita indításának joga

Az üzemi megállapodás ÜT és mtató kapcsolatrendszerét szabályozza (kötelmi rész) Sok eltérési lehetőség a törvénytől Pl. munkaidő-kedvezmény, munkajogi védelem, létrehozás feltételei KSZ-t pótló szerepet kaphat! (normatív rész) Munkaviszonyra vonatkozó szabály lesz Amíg nincs KSZ, KSZ kötésre jogosult szaksz. Szabályozhatja a KSZ-re tartozó kérdéseket is! Egy kivétel: munkabért nem szabályozhatja!

Az üzemi tanács részvétele a munkáltató döntéseiben Együttdöntési jog: Közös döntés a munkáltatóval Tárgyköre: jóléti célú pénzeszközök felhasználásakor Ha nincs megegyezés: kötelező döntőbíró! Előzetes véleményezés: Még a döntés előtt véleményt kell kérni Az ÜT külön kérése nélkül is A munkáltatót nem köti Tájékoztatás: félévente

Köszönöm a figyelmet! Gyulavári Tamás gyulavari.tamas@jak.ppke.hu