Kultúrkritika és válságfilozófia: Spengler és Ortega

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az alapítványi munka alapgondolata, reménye és célja:
Advertisements

könyvtár ismeretek A könyvtár fogalma, típusai
Árnyéksereg Dilemmák és megoldási lehetőségek a szociális foglalkoztatásban Gyetvai Gellért.
Magyarország nemzeti katonai stratégiája Készítette: Faludi Miklós
Arisztotelész (Kr.e ) Minden embernek természete, hogy
A filozófia vizsgatárgy története Világnézetünk alapjaiBevezetés a filozófiába 1990-től bizonytalanság: kötelező - nem kötelező Részt vettünk a nemzetközi.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Tudás, közösség, hatalom
HELLER ÁGNES: FILOZÓFIA MINT LUXUS
Család.
A brit Konzervatív Párt megújulási kísérlete: A progresszív konzervativizmus.
Orvosi antropológia program
A humanizmus pedagógiai és lelkigondozói szemlélete Minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, ennélfogva biztosítani kell.
A személyiség.
Dr. Zachar Péter Krisztián: Az első világháborút követő társadalmi átalakítás kérdése: jól-lét diskurzus és kapitalizmus-kritika a két világháború közötti.
A HÁZASSÁG, MINT SORSESEMÉNY A sors és a szabad akarat szerepe a modern és a védikus házasságmodellben G AURA K RISNA D ÁSZ T ÓTH -S OMA L ÁSZLÓ.
Negyedik előadás Március 11
KNT-Keretmese.
Az Ókori Kelet világnézete
Babits Mihály (Szekszárd, Budapest, 1941)
Kultúra – nemzet – emlékezet
Mi a filozófia? bevezetés. Mi a filozófia? bevezetés.
A melankólikus temperamentum
PLATÓN (Kr. e ).
A társadalmi modernizáció és a szociológiai gondolkodás gyökerei
Az európai integráció története
KERESZTÉNYSÉG A KULTÚRÁK VÁLSÁGÁBAN február SEK A vallás és a vele kapcsolatos tárgyak / tudományágak.
A 19. századi líra átalakulása
A modern világirodalom
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
XXX. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA BUDAPEST,
KISS CSABA EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
Alapfogalmak: a titok Titkosszolgálatok a században  kurtán 2011.
Alapfogalmak: igazgatás, közigazgatás, bürokrácia Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán 2012.
Elmélettörténet Heterodox irányzatok.
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
A metatudat tere: a transzcendentalista kultúra The Space of Meta- Consciousness: the Transcendentalist Culture László Márfai Molnár (HU)
A görög és római kultúra
A világ képe az arabokról
ALEXENDROSZ Makedón Nagy Sándor.
Társadalmi és kultúraközi kommunikáció I.
Apokalipszis 12/C.
A kriminálpszichológia
Alapjogi bevezetés Információs jogok.
Arisztotelész I.e 384-i.e 322.
Kulturológia története III.
Számrendszerek kialakulása
Schopenhauer és Nietzsche a művészetről
Szervezeti kultúra a közszolgálati- és a versenyszférában
Babits Mihály ( ).
Kant ( ) a szépről és a zseniről
Az egyén társadalmi integrációja Dr. Skrabski Árpád Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Hegel ( ) művészetfilozófiája
Micheal Foucault.
Szervezeti kultúra.
Emlékeztető Fizika.
Készítette: NoNameTeamAnonymus csapat, 2. forduló, 3.feladat
Madách Imre Érettségi tételminta.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Lukács György ( ) – ellentmondásos életút és filozófia
A politikatudomány elméleti és módszertani sajátosságai.
A nyelvtan szerepe és célja
Az ókori kultúrák.
Az athéni demokrácia intézményei és működése
Az újkori bölcselet első jelentős képviselői: F. Bacon és Descartes
Gadamer ( ) filozófiai hermeneutikája
ÜZLETI ETIKA I. Az etika tudományának fő területei
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Nemzeti Színház szeptember 21.
Előadás másolata:

Kultúrkritika és válságfilozófia: Spengler és Ortega

O. Spengler (1880-1936) Kultúrtörténeti háttér: a „hanyatló” nyugati civilizáció bírálata a 20. sz. elején a filozófiában és a művészetekben (lásd pl. az avantgárd művészetek fellépése); ezt az életérzést erősítette az első világháború. Fő műve: A Nyugat alkonya – a világtörténelem morfológiájának körvonalai (1918-1922): nagyszabású, a hegeli rendszerfilozófiával és történelemszemlélettel szembeforduló történelemfilozófiai mű. Morfológia (alaktan): az élő szervezetek felépítésével foglalkozó tudomány; Spengler ezt a szemléletet a történelemre is alkalmazza: organikus történelemfelfogás.

Spengler történelemszemlélete: A világtörténelem morfológiájának a kibontása. A történelem organikus szerkezetének feltárása. A történelem mint a sors filozófiája. Nietzsche életfilozófiájának és radikális civilizáció kritikájának és kérdésfelvetéseinek hatása. Goethe hatása: organikus szemlélet: „Beleérzés, szemlélés, összehasonlítás, közvetlen benső bizonyosság, egzakt érzéki fantázia…egyáltalában véve a történelemkutatás eszközei is éppen ezek”(I. k.57.o.); kibontani a történelem „organikus logikáját”.

A történelem mint civilizációk története: a teljes érettségig nyolc kultúra jutott el: kínai, babilóniai, egyiptomi, indiai, maya, antik (apollói), arab (mágikus), nyugati (fausti); A teljes kifejlődés előtt elpusztult a perzsa és a hettita; az orosz csak keletkezőben van. A kultúrák közös pályát futnak be, ezért jelenségeik egybevágók: analógiák segítségével is be lehet mutatni ezek lényegét: pl. „egyidejű” szellemi korszakok: tavasz, nyár, ősz, tél mint organikus korszakok.

Kultúra és civilizáció: a civilizáció valamely kultúra organikus-logikus következménye, a kultúra beteljesülése és lezárulása; szerves egymásutániság. „A civilizáció az a legkülsőlegesebb és leginkább művi állapot, amelynek elérésére az emberiségnek egy magasan fejlett fajtája egyáltalán képes. A civilizáció – lezárulás; valahogy úgy, ahogyan a létrejövőt a létrejött, az életet a halál, a kibontakozást a megmerevedés követi, ahogyan a gyermeki lelkiségre – miként az a dór és a gótikus művészetben kifejeződik – a szellemi aggkor következik, ahogyan a tájra a kőből épített és megkövesedő világváros borul. A civilizáció a visszavonhatatlan vég, amely benső szükségszerűségtől hajtva újból és újból beköszönt.” (I. k. 67. o.) A modern demokrácia bírálata: a pénz uralma és az ember elidegenedése a technikai civilizáció következtében a formális demokrácia kulisszái mögött.

Ortega (1883-1955) Spanyol filozófus, főleg Nietzsche életfilozófiája és Dilthey szellemtörténeti-hermeneutikai megközelítése volt rá nagy hatással. A tömegek lázadása (első megjelenés egy madridi napilapban 1926-ban részletekben; könyv alakban franciául 1937-ben). A modern tömegdemokrácia ellentmondásosságainak bírálata konzervatív-liberális szemszögből.

A „tömegember” jellemzői: A „tömegember” pszichológiai és morálfilozófiai jellemzése és bírálata: egyetlen személy is lehet: „Mindenki tömegnek számít, akinek nincsenek sajátos szempontjai önmaga – kedvező vagy kedvezőtlen – megítéléséhez, és ez nem nyomasztja, hanem nagyon is kedvére van, hogy másokhoz hasonlónak érzi magát.” (45. o.) Nem autonóm személyiség. A tömegmozgalmak, pl. fasizmus elítélése. A „tömegember” jellemzői: „öntelt úrfi”: a múlt eredményeinek elutasítása, önhittség;

Szakbarbárság. Az erőszak előtérbe helyezése a politikában: a viták, a megegyezés elutasítása, nem akar észokokkal érvelni; lemondás a kulturált együttélésről. A szellemi tekintély elvetése. Életét semmiféle erkölcsnek nem akarja alávetni.

Összefoglaló jellemzés: „1 Összefoglaló jellemzés: „1. veleszületett, alapvető eleme, hogy az élet könnyű és fölös, s hogy nincsenek benne sorsszerű korlátok; következésképpen minden átlagemberben megtalálható az uralkodás és a győzelem érzése, amely 2. arra sarkallja, hogy elfogadja magát olyannak, amilyen, és hogy jónak és tökéletesnek tartsa erkölcsi és szellemi vagyonát. … Belső hatalomérzete szüntelenül arra ösztökéli, hogy gyakorolja a hatalmat. Úgy tesz hát, mintha rajta és a hasonlóan gondolkodó társain kívül senki sem létezne a világon; következésképpen 3. mindenbe beleavatkozik, és tapintatlanul, megfontolatlanul, szabályok és fenntartások nélkül érvényesíti közönséges felfogását, vagyis úgy, ahogy az actio directa (közvetlen tett) megkívánja.” (122-123.o.)