agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita 1 1 1

Tápanyagszükséglet megállapítása Biológiai módszerek Kémiai módszerek Tenyészedényes kísérlet Szabadföldi kísérlet Levél vagy növényanalízis Mikrobiológiai módszer 2

Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas 5-6 leveles kukorica tápelem ellátottságának megítélésére szolgáló optimális, vagy kielégítő tápelem koncentráció és az abból számított arányok Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas N% < 3,5-5,0 < N/P alatt 10-20 felett K% < 3,0-4,0 < K/P alatt 8-10 felett Ca% < 0,3-0,7 < K/Ca felett 10-6 alatt Mg% < 0,2-0,2 < K/Mg felett 15-7 alatt P% < 0,3-0,5 < N/P felett 12-10 alatt Fe ppm < 50-250 < P/Fe felett 60-25 alatt Mn ppm < 30-300 < P/Mn felett 100-17 alatt Zn ppm < 20 - 60 < P/Zn felett 160-83 alatt Cu ppm < 5 - 20 < P/Cu felett 600-200 alatt B ppm < 5 - 25 < K/B felett 6000-1600 alatt 3

A termés és a levél ásványianyag tartalma közötti összefüggés luxus felhalmozás hiány tartomány toxicitás Erős hiány határkoncentráció 4

Tenyészedényes kísérletek NPK kezeléskombinációk a kukorica fajlagos vízfogyasztására NPK kezeléskombinációk a kukorica szárazanyagtartalmára 5 5

Egy tenyészedény kísérlet eredménye szerint a  mg P2O5/kg kezelésnél 150 g, a 10 mg P2O5/kg kezelésnél 250 g, a 20 mg P2O5/kg kezelésnél 300 g, a 40 mg P2O5/kg kezelésnél 350 g, a 80 mg P2O5/kg kezelésnél 380 g, a 100 mg P2O5/kg kezelésnél 390 g és a 120 mg P2O5/kg kezelésnél 375 g növény hozam volt. Mikor szűnt meg a foszforműtrágya hatása? Maximális termés 400 g. Ennek 95%-át (380g) már 80 mg P2O5/ kg talaj műtrágya kezelésnél eléri a termés. 6

Kémiai módszerek 7

(MÉM-NAK tanácsadási rendszer által használt) Kémiai módszerek (MÉM-NAK tanácsadási rendszer által használt) (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály) N ellátotság vizsgálata: Humusztartalom alapján, KA figyelembe vételével P ellátottság vizsgálata Ammónium-laktátos kivonat foszfor tartalomra pH illetve CaCO3 tartalom figyelembe vétele K ellátottság vizsgálata Ammónium-laktátos kivonat kálium tartalomra KA figyelembe vétele 8

Növényvédőszer kémia Növényeket károsító tényezők abiotikus biotikus Növényvédőszer (peszticid ) fogalma Védekezési módok: agrotechnikai mechanikus biológiai kémiai komplex Integrált növényvédelem 9

Növényvédőszerek csoportosítása kártevők szerint: Viricid Baktericid Fungicid Herbicid zoocid Hatás alapján Kontakt hatás felszívódó: Lokoszisztematikus mély hatás transzlokálódó szisztematikus hatás 10

Növényvédőszerek csoportosítása Biokémiai hatásmechanizmus alapján Lebontó folyamatokra ható peszticidek: pl. bordóilé kén ditiokarbamát Makromolekulák szintézisét befolyásoló peszticidek fehérjék lipidek tiolkarbamát nukleinsavak 11

Növényvédőszerek csoportosítása Biokémiai hatásmechanizmus alapján Növényi életfolyamatokat befolyásoló vegyületek pl. fotoszintézis (atrazin (2004-től betiltva)) Idegrendszerre ható peszticidek 12

Növényvédőszer kémia Hatóanyag és a szer közötti különbség Formálás Fogalmak: Hatóanyag és a szer közötti különbség Formálás (L, EC, D, G) Peszticidekkel szemben támasztott követelmények: Perzisztencia fogalma 13

Növényvédőszer kémia DDT története Paul Hermann Müller 1948 Nobel díj Rachel Carson 1962 : Csendes Tavasz 14

Növényvédőszerek toxikológiai elbírálása LD50 fogalma: (mg/kg testsúly) 5 – 50 mg erős méreg 51 – 500 mg méreg 501 – 5000 mg gyenge méreg 5000 felett méregjelzés nélküli 15

Növényvédőszer kémia 16

Különböző kémiai anyagok LD50 értékei Növényvédőszer kémia Különböző kémiai anyagok LD50 értékei Kémiai anyag LD50 mg/ttkg Etilalkohol 10 000,0 Konyhasó 4 000,0 Morfin 900,0 cukor 30000 víz 80000 Temik 10 G 0,9 Nikotin 1,0 Aflatoxin B1 7,2 VX (harcigáz) 0,015 Dioxin 0,001 Tityustoxin 0,009 Tetanus toxin 0,000002 Botulinum toxin 0,000001 A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

Méhveszélyességi kategóriák Méhekre kifejezetten veszélyes közvetlen kontakt toxicitása 90-100%, 12 óránál hosszabb hatás alkalmazása Méhekre mérsékelten veszélyes, közvetlen kontakt toxicitása 60-100%, 8 óránál rövidebb hatás Méhekre nem veszélyes (nem jelölésköteles), ha közvetlen közvetlen kontakt toxicitása elenyésző 18

Halveszélyességi kategóriák LC50 < 1 mg/l/haltestsúlykilogramm felhasználás: 200m –től távolabb az élő vizektől Közepesen veszélyes. LC50 1 – 10 mg/l/haltestsúlykilogramm Az élő vizektől való felhasználási távolság 50m Mérsékelten veszélyes. LC50: 10 – 100 mg/l /haltestsúlykilogramm felhasználás: 5 – 20 – 50 m is lehet. 19

Növényvédőszer kémia Akkumuláció Rezisztencia Fogalmak: Akkumuláció Rezisztencia Munkaegészségügyi várakozási idő (MVI) Élelmezés egészségügyi várakozási idő (ÉVI) Megengedhető maradék mennyiség (MMM) (hatóanyagmg/kg termék) 20

Növényvédőszer kémia GM növények Elterjedésük világviszonylatban Leggyakoribb növényfajták Növényvédelmi szempontok: kártevőknek ellenálló növény Pl. BT növények (Bacillus thuringienesis) növényvédőszereknek ellenálló növény Pl. glifozáttal szemben GM növények lehetséges hátrányai 21

Növényvédőszer kémia 22