6/2. A poliszok és a görög gyarmatosítás Kr. e. XII−Kr. e. VIII. szd.
A poliszok születése a mükénéi világ pusztulása > általános gazdasági és kulturális hanyatlás >> az átmeneti kor (Kr. e. XII-VIII. szd) dór bevándorlás (XII. szd) szabad földművesek, önkéntes társulások (polisz=városállam) saját ügyeik igazgatására
Despotizmus helyett… kialakuló földbirtokos arisztokrácia − ez hosszú ideig nem befolyásolta a politikai jogokhoz való egyenlő hozzáférést > a politikai jog alapja a földtulajdon központi gazdaságirányítás helyett: piaci viszonyok > összefüggés a piaci viszonyok és a széles politikai jogok között!!! az olcsóbb és elterjedtebb vas használata váltotta fel a bronz használatát
A polisz szuverén (független, önálló) az igazgatás kiterjedt a közvetlen környékre
Arisztokratikus köztársaság a tényleges hatalom egyre inkább a nagytulajdonosok kezében összpontosult a kistulajdonosok + a kézművesek + a kereskedők = démosz
A görög gyarmatosítás csekély eltartó erejű és kevés termőföld > túlnépesedés a gyarmatosítás irányai: ÉK (pl. Büzantion, Trapezusz), NY (pl. Szürakuszai, Masszília), D: Afrika a gyarmatpoliszok jellemzően a partvidéken létesültek
A gyarmatvárosok > önállók > jó gazdasági kapcsolatok az anyapolisszal > a kereskedelem fellendülése
A kereskedelem fellendülése IMPORT gabona, nyersanyag, rabszolga (barbarikum) EXPORT olaj, bor, szerszám, fegyver
A gyarmatosítás nyomán… olcsóbb gabona: javuló életkörülmények pénzgazdálkodás (ezüst- és rézpénzek) szakosodó kézműipar A démosz növekvő gazdasági súlya <−> szűk vagy nem létező politikai jogok >> >> a démosz küzdelmei a politikai jogok kiszélesítéséért (a Kr. e. VII. századtól)